1645 talált cikk a jogszabály kifejezésre

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő három részre bontotta eszközbeszerzését. Az egyik ajánlattevő ajánlatában következetesen felcserélte az 1. és a 2. részt, így a felolvasólapon az 1. részre 6 millió forint, míg a 2. részre 1 millió forint ajánlatot tett, melyet az ajánlatában tételes árajánlattal alá is támasztott, vagyis az ajánlattevő ajánlatán belül nem volt ellentmondás. A tételes árajánlatból egyértelműen kiderül, hogy a részeket az ajánlattevő felcserélte, vagyis az 1. részre irreálisan magas ajánlatot, míg a 2. részre aránytalanul alacsony megajánlást tett, mindkét rész esetében helytelen műszaki tartalommal. Az ajánlatkérő a hibát úgy orvosolta, hogy hiánypótlásban felkérte a hibázó ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a felolvasólapot és a tételes árajánlatokat a megfelelő részek megjelölésével. Az ajánlattevő a hiánypótlást teljesítette, mind az árat, mind a tételes ajánlatot benyújtotta a helyes részekhez egyébként változatlan tartalommal, így ajánlata érvényes és nyertes is lett, vagyis a hiánypótlás nagymértékben befolyásolta az ajánlattevők között kialakult sorrendet. Helyesen járt-e el az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő?

Kérdés: Hogyan jár el helyesen az ajánlattevő a meghatalmazással kapcsolatban? Papíralapon kap egy meghatalmazást a cégvezetőtől, melyet két tanúval aláírnak, és csatolja mellé a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírási címpéldányát, és ezt csatolja az iratanyaghoz, vagy a meghatalmazást mind a meghatalmazó, mind a meghatalmazott elektronikus aláírással aláírja, és csak ezt a meghatalmazást csatolja az eljárás iratanyagához? Melyik megoldással van kevesebb probléma az EKR-eljárás során, illetve melyik forma szabályos a jogszabály szerint?

Kérdés: Hogyan kell benyújtani a külföldi honlap fordítását?

Kérdés: Kell-e módosítani a szerződést a projekttársaság belépésével?

Kérdés: Az ajánlatkérő tartalomjegyzéket és oldalszámozást kér úgy, hogy közben már az EKR-be töltünk elektronikusan dokumentumokat. Kérheti ezt?

Kérdés: A Kbt. 141. § (4) bekezdésének a) pontja szerint minden esetben szerződésmódosításnak minősül-e a szerződésben rögzített opcionális mennyiség/keretösszeg lehívása? Az opció gyakorlásának valamennyi feltétele, mennyisége/összege a szerződésben rögzítésre került. Tekintettel arra, hogy az említett rendelkezés módosításról, illetve módosulásról is szól, további kérdésünk, hogy az opció gyakorlása módosításnak vagy módosulásnak minősül?

Kérdés: Mit tehetünk, ha az EKR honlapján az szerepel, hogy időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárást az EKR-en kívül kell lefolytatni? Milyen jogszabály ad lehetőséget az üzemeltetőnek arra, hogy EKR-en kívülre helyezze az ajánlatkérő eljárását?

Kérdés: Az előminősítési rendszerben lévő eljárásokat miért nem kell beintegrálnom az EKR-be?

Kérdés: Hogyan kezeli a Döntőbizottság, ha a jogorvoslati eljárás során üzleti titok merül fel? Ilyenkor kihúzza ezt a döntésből, mint az öntisztázással kapcsolatos határozatok esetében?

Kérdés: Pontosan mit kell közzétenni a KBA-ban és mit az EKR-ben? (A Kbt. 43. §-a alapján egyértelmű a helyzet, de az nem szól az EKR-ről.)