Többes megjelenés tilalma

Kérdés: Kapacitást nyújtottunk egy eljárásban, az összegezésben nem vagyunk megjelölve sehol alvállalkozóként. Egy másik ajánlattevő nyert, akinek korábban kivitelezési ajánlatot adtunk, az összegezésben itt sem vagyunk megjelölve alvállalkozóként. Ebben az esetben elvégezhetjük a kivitelezési munkát a nyertes részére?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti eset egyértelműen nem ütközik a többes megjelenés tilalmába.A Kbt. 36. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Együttes megfelelés az árbevételi feltételnek

Kérdés: Megfelelhet-e úgy az ajánlattevő az árbevételi feltételnek, hogy a kapacitást biztosító szervezet árbevétele és az ajánlattevő árbevétele együttesen teszi ki az igényelt mértéket, amit az ajánlatkérő kér?
Részlet a válaszából: […] Igen, véleményünk szerint nem tiltja a Kbt., hogy az árbevétel vagy a beszerzés tárgya szerinti árbevétel több gazdasági szereplő árbevételéből adódjon össze. Létezik ugyanakkor olyan pénzügyi, gazdasági alkalmassági szempont, mint például a mérleg szerinti eredmény,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Megfelelés árbevételi követelménynek, alvállalkozó bevonása részajánlattételnél

Kérdés: Az ajánlatkérő minden egyes részre előírt egy beszerzés tárgya szerinti árbevételt. Mi több részben is szeretnénk indulni, ellenben, ha több részben indulnánk, az árbevételünk már nem lenne elegendő.
–Össze kell-e adni az egyes részek árbevételi követelményét?
–Erre tudunk-e bevonni alvállalkozót, ha nincs meg a megfelelő mennyiség?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet kifejezetten lehetővé teszi, hogy amennyiben több részben indul az ajánlattevő, akkor milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Meghatalmazás és kötelezettségvállalásról szóló nyilatkozat címzettje közös ajánlattételnél

Kérdés: Konzorciumban indulunk, és a konzorciumi partner szeretne kapacitásnyújtó szervezetet bevonni. A kapacitásnyújtóval kötendő előszerződésnek tartalmaznia kell a meghatalmazást is az EKR-ben való eljárásra. Az EKR-ben a konzorciumvezető fog eljárni, azonban nem a konzorciumvezető szerződik az adott kapacitásnyújtóval. Ebben az esetben mi a szabályoknak megfelelő eljárás? Kinek kell adni a meghatalmazást, és kinek a kötelezettségvállalásról szóló nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban induljunk ki abból, hogy a meghatalmazásnak a konzorciumvezetőre kell vonatkoznia, aki egyben felel az adatok felviteléért. Elvi értelemben átadhatja ezt a jogot az eljárás során annak a félnek, aki a kapacitást bevonja, de rendkívül nehézkes mindez az EKR-ben; ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

A jogorvoslati moratóriumi időszak számítása

Kérdés: Hogyan kell a moratóriumi időszakot számolni, ha már az eredményt megkaptuk? Hogyan alakul az iratbetekintés és az előzetes vitarendezés ennek tükrében?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési jogorvoslati moratórium, mely főszabályként tíz nap, nem rövidülhet le a hétvége miatt. Amoratóriumot meghosszabbíthatja az iratbetekintést követő előzetes vitarendezés, vagy egyszerűen maga a vitarendezés és az arra adott válasz megküldése, amitől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Igazolások bekérése kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban az első, részvételre jelentkezési szakaszban már kérheti az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerint benyújtandó igazolásokat, vagy csak a második, ajánlattételi szakaszban?
Részlet a válaszából: […] 2021. február 1-jétől a Kbt. 69. § (7) bekezdéséből kimarad az "alapos" kétség, mely az ajánlatkérőben fel kellett, hogy merüljön ahhoz, hogy korábban kérje az igazolásokat a Kbt. 69. § (4) bekezdésében meghatározott időponthoz képest. A módosítás indokolásában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Iratbetekintés üzleti titok feloldását követően

Kérdés: Mivel az iratbetekintés nem eredményes a titkosítás miatt, a feloldást követően van-e lehetőség a korábban kért iratbetekintésre? Ezt az igényünket az iratbetekintési kérelemben kell szerepeltetnünk, vagy a vitarendezésre adott válasz után van lehetőségünk újbóli iratbetekintési kérelmet beadni? Hogyan számítjuk ebben az esetben a határidőket? Mi a pontos ügymenet ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az iratbetekintés határidőn belül volt, majd az előzetes vitarendezésre válaszul az ajánlatkérő újabb felvilágosítást kért, és végül hiánypótlás keretében az ajánlattevő az üzleti titkot feloldotta. Ebben az esetben valójában nem bocsát ki új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Információkérés előzetes piaci konzultáció keretében

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében az ajánlatkérő kiosztott egy dokumentumot, melyre várja a visszajelzésünket. Nem világos számomra, hogy ez része-e az eljárásnak?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek a Kbt. 28. § (4) bekezdése szerint kell lefolytatnia előzetes piaci konzultációját. Az alábbi szabály igen szűkszavú, azaz nem rögzíti, hogy az ajánlatkérőnek dokumentálnia kell, milyen formában végzi a piaci konzultációt, hiszen ez az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Kapacitást biztosító bevonása kapacitást biztosító által

Kérdés: Van-e lehetőség a kapacitást biztosító által kapacitást biztosító szervezet bevonására?
Részlet a válaszából: […] A kapacitást biztosító szervezet bevonásának lehetőségét a törvény csak az ajánlattevő számára teszi lehetővé. Nincs arra lehetőség, hogy az alkalmasságban az ajánlattevőt segítő kapacitást biztosító maga ne rendelkezzen a szükséges képességgel. A Kbt. 65. § (7)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Vezető ajánlattevő változtatása az eljárás folyamatában

Kérdés: Változtatható-e az eljárás során a konzorcium vezetője? Vagy az is olyan státusz, amely a szerződés aláírását követően változhat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. általános szabályokat rögzít a közös ajánlattevők vonatkozásában. Ebben az eljárni jogosult képviselő kijelölését írja elő, aki egyébiránt nem kötött az eljárás során sem. Az EKR-ben a vezető ajánlattevő státuszt is lehet változtatni az eljárás folyamatában,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.
1
…
16
17
18
…
69