Találati lista:
241. cikk / 1715 Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról
Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
242. cikk / 1715 Hamis adatszolgáltatással kapcsolatos jelentési kötelezettség alkalmasság nem megfelelő igazolása miatt
Kérdés: Amennyiben egy ajánlattevő nem igazolja megfelelően az alkalmasságát, az ajánlatkérőnek kötelessége lejelentenie hamis adatszolgáltatás miatt?
243. cikk / 1715 Kizárás cégkivonatban szereplő zár alá vételre utaló bejegyzés esetén
Kérdés: Fennáll-e kizáró ok abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként részt vevő gazdasági társaság cégkivonatán a jogi személlyel szemben alkalmazott büntetőjogi intézkedésre (zár alá vételre) utaló bejegyzés jelenik meg, amely abból ered, hogy a nyomozó hatóság biztosítási céllal elrendelte a jogi személy iratainak és másik gazdasági társaságban meglévő üzletrészének lefoglalását a korábbi vezető tisztségviselő ellen folyamatban lévő büntetőeljárásban?
244. cikk / 1715 Egyesület mint kapacitást biztosító szervezet
Kérdés: Egyesület bevonható-e egy ajánlatadás során mint kapacitást biztosító szervezet? Az egyesület bizonyos tagja adott eljárásban szakértőként kerülne bemutatásra alkalmasság igazolására. Jól értjük, hogy mivel egyesületek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és annak tagjai nem munkaviszonyban állnak az egyesülettel, erre nincs lehetőség?
245. cikk / 1715 Kapacitást biztosító bevonása kapacitást biztosító által
Kérdés: Van-e lehetőség a kapacitást biztosító által kapacitást biztosító szervezet bevonására?
246. cikk / 1715 Külön referencia alkalmasságra és értékelési szempontra
Kérdés: Az ajánlatkérő egy referenciát kíván alkalmasságként kérni, majd értékelési szempontként is értékelni, de nem ugyanazt a referenciát. Megteheti ezt?
247. cikk / 1715 Vezető ajánlattevő változtatása az eljárás folyamatában
Kérdés: Változtatható-e az eljárás során a konzorcium vezetője? Vagy az is olyan státusz, amely a szerződés aláírását követően változhat?
248. cikk / 1715 Ajánlati felhívás tartalma dinamikus beszerzési rendszerben
Kérdés: A DBR során a részvételi jelentkezések elbírálását követően honnan tudja az ajánlattevő, hogy milyen fórumon folytatódik tovább az eljárás? Az ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell ezt az információt?
249. cikk / 1715 Eljárásindítás módja DBR és keretmegállapodás esetén
Kérdés: A DBR-eket és a keretmegállapodásokat EKR-ben írják ki?
250. cikk / 1715 Superuser jogosítványai
Kérdés: Az EKR-ben a superuser a szervezet valamennyi eljárását láthatja, a személyes hozzáférésektől függetlenül?
