24. Közbeszerzési Levelek / 2005. április 4.
TARTALOM

Egyszerű közbeszerzés árubeszerzése esetén 2 millió forint feletti éves időszakot tekintve árajánlatokat kell bekérni a Kbt. 299. §-ának (1) bekezdése szerint. Kérdés, ápoló-gondozó otthonoknak milyen csoportosítás szerint kell a 2 millió forintos értékhatárt értelmezni azonkívül, hogy egy beszállítótól beszerzett termékekről van szó (például: pékáru, hús, zöldség, gyógyszer stb.)? Hol találjuk meg az erre vonatkozó jogszabályi előírásokat?

Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlattételre felkért ajánlattevő nem ad ajánlatot, és ezt telefonon jelzi? Lehet-e azonnal másik pályázót felkérni ajánlattételre, avagy meg kell várni a beadási időt, esetleg rögtön új eljárást indítani. Lehetséges-e legalább három beadott ajánlat beérkezése érdekében öt ajánlatkérés (felhívás) kiküldése?

Lehet-e hiánypótlást többször ugyanarra a hiányra biztosítani az eljárás eredményessége érdekében?

Az ajánlatok felbontásakor kiíró megteheti-e, hogy nem ismerteti az összes elbírálási szempont adatát?

A Kbt. 16. §-ának (1)-(3) bekezdései szerint az ajánlatkérő az éves beszerzéseiről külön jogszabályban meghatározott minta szerint éves statisztikai összegzést köteles készíteni, amelyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának. Kérdéseink a következők: 1. 2004 szeptemberében megindítottuk a közbeszerzési eljárásunkat, ami 2004 végéig lezárult, de a tényleges beszerzésünk a 2005. évre vonatkozik. Kérdésünk, vajon a 2005. év május 31. napjáig elküldendő éves statisztikai összegzésben vagy a 2006. év május 31. napjáig elküldendő statisztikai összegzésben kell-e szerepeltetnünk a beszerzést? Vagyis 2004-re vagy a 2005. évre vonatkozó beszerzésnek minősül? 2. 2004 decemberében megindítottuk a közbeszerzési eljárásunkat, amely áthúzódik a következő évre, vagyis 2005. első negyedévében zárul le. A tényleges beszerzésünk 2005. évre vonatkozik. Melyik évben, a 2005. év május 31. napjáig elküldendő éves statisztikai összegzésben, vagy a 2006. év május 31. napjáig elküldendő statisztikai összegzésben kell-e szerepeltetnünk a beszerzést? Vagyis 2004-re vagy a 2005. évre vonatkozó beszerzésnek minősül?

Hogyan kell kezelni az intézet által alapított közhasznú társaságot, ha beszerzése az egyéves időszak alatt meghaladja a 2 millió forintot (például karbantartói munka megrendelése esetén)?

Mi a tennivaló a következő esetben? Az építési beruházásokra irányuló közbeszerzési ajánlati felhívásokban egyre gyakrabban fordul elő, hogy részvételi feltételként a referenciamunkát nagyságrendhez kötik. [Konkrétan például: a Közbeszerzési Értesítő 15. számának 31-39. oldala: "(2) bekezdésben előírtaknak megfelelően kiadott igazolással ellátva legalább 1 db bruttó 500 millió forint összegű referenciamunkával". Kizáró ok, ha ezzel nem rendelkezik az ajánlattevő.] A közbeszerzési törvény 65. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő gazdasági, pénzügyi, illetve szakmai alkalmasságának feltételeit kizárólag a közbeszerzési törvény 66-69. §-aiban meghatározott módon írhatja elő – a hivatkozott paragrafusokban nagyságrendet nem írnak elő. Kivétel ez alól a műemlékkel kapcsolatos építési beruházás, ezek esetében a 162/2004. Korm. rendelet 15. §-a szerint "a beszerzés tárgyát képező műemlékkel kapcsolatban megrendelt munkákat jellegének és nagyságrendjének megfelelő építési beruházásra vonatkozó igazolást jogosult elfogadni." Ennek tükrében elfogadható-e a kérdés szerinti gyakorlat, jogszerű-e a kiírás?

Intézményünk városi önkormányzati tulajdonban lévő kórház. Vonatkozik-e ránk a 10/2005. Korm. rendelet? Jogosultak vagyunk-e például textilt és üzemanyagot kiírni a központi beszerző szervezet nélkül? Folyamatban van egy nyílt eljárás a teljes anyaggazdálkodással kapcsolatban (papírok, papíráruk – például borítékok, iratrendezők; egészségügyi termékek – tűk, fecskendők), ha ez sikertelen lesz, és ha vonatkozik ránk a fent említett rendelet, akkor mit kell tennünk (OEP finanszírozásúak vagyunk)?

A 481-es kérdésre adott válaszukat továbbgondolva, mi történik akkor, ha a nyertes ajánlattevő nem jelenik meg az eredményhirdetésen? Ha a törvény szövegét szó szerint értelmezzük, akkor nincs módja az ajánlatkérőnek más módon beszerezni a tájékoztatóban közzéteendő információt a vállalkozási formáról. Az ajánlatkérő mit írjon ilyenkor a tájékoztatóba, és mit fog szólni ehhez a Közbeszerzési Értesítő szerkesztősége?

Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Gondozottjaink ellátásához a szükséges gyógyszereket közforgalmú gyógyszertárban vásároljuk meg. Amennyiben az éves beszerzés összege meghaladja az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát (2 millió forint), úgy alkalmaznunk kell-e a közbeszerzési eljárást, hiszen ebben az esetben nem tudjuk meghatározni a bírálati szempontokat, mivel a gyógyszerek ára minden gyógyszertárban egyforma, és gyártótól nem tudjuk beszerezni a készletet, mert gondozottjaink részére egyedileg – receptre – írja fel az orvos a szükségletet?

Kétszakaszos tárgyalásos eljárás ajánlattételi szakaszában meddig lehet kiegészítő információt kérni – Kbt. 121. §-ának (2) bekezdése?

Tárgyalásos eljárás során az ajánlatkérő ismerteti a tárgyalás főbb szabályait. Kiköthető-e az, hogy az egyes tárgyalási fordulók az ajánlat különböző részeire vonatkoznak, és adott részre vonatkozó tárgyalás befejeztével az ajánlat ezen része tovább nem módosítható a további fordulók során? Jogszerű-e az ajánlatkérő eljárása?

A Kbt. 130. §-ának (1) bekezdése alapján "az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot". Közös jelentkezést benyújtók tehetnek-e közös ajánlatot?

Konkrétan melyek azok a dokumentumok, amelyek a közbeszerzési eljárásban utólag nem pótolhatók – például kimaradt a műszaki alkalmasságot igazoló valamely dokumentum?

Sérül-e az esélyegyenlőség elve, ha a műszaki terveket csak digitális formában (CD-n) adjuk ki, papíralapon nem?

Valóban el lehet hagyni, ki lehet törölni az adott esetben nem használt kérdéseket, mellékleteket a hirdetményekből?

Van-e mód arra, hogy egy-egy nagy cég valamennyi eljárásának felügyeletét azonos jogi lektor lássa el?

Az ajánlatkérő köteles-e további hiánypótlási lehetőséget biztosítani, ha a hiánypótlás keretében benyújtott dokumentumok tartalmilag nem megfelelőek, illetve nem nyújtották be határidőre?

Az ajánlat nyelve magyar. Ennek ellenére az ajánlatkérő a dokumentációba becsatolhat-e idegen nyelvű anyagot? Külföldi ajánlat esetében az ajánlatkérő előírja, hogy idegen nyelvű irat hiteles fordítását is be kell nyújtani. A hiteles fordítást eredeti vagy hiteles másolatban kell benyújtani?

Az ajánlatkérő előírhatja-e a hiánypótlásra vonatkozó kikötéseit (például hány alkalommal lehet hiányt pótolni, ha nem akar hiánypótlási eljárást lefolytatni, akkor azt is jelezze, ha nem érkezik hiánypótlás, az ajánlat érvénytelen stb.)?

A Kbt. 87. §-ának (1) bekezdésében a "köteles" szó az írásbeliségre vonatkozó kötelezettséget, vagy az indokolás kérésére vonatkozó kötelezettséget jelenti?

Elegendő-e, ha egy indokolással ellátott bírálati lap van egy adott közbeszerzési eljárásban, és azt a bírálóbizottság minden tagja aláírja, vagy valamennyi bizottsági tag önálló bírálati lapot kell, hogy kiállítson?

A legalacsonyabb ellenszolgáltatás bírálati szempontja esetében két egyforma árajánlat érkezik. A két ajánlat közül nem választható ki az alacsonyabb, tehát az eljárás eredménytelen, de mire hivatkozva? Elő lehet-e írni azt, hogy az ajánlatkérő ilyen esetben milyen eljárást követ?

A becsült érték alapján meghatározott rezsim szerinti eljárásban az ajánlattevők – köztük a legkedvezőbb ajánlatot tevő – olyan értékű ajánlatot tettek, amely másik rezsim szerinti eljárás lefolytatását igényelte volna. Mi a teendőm, mint ajánlatkérőnek?

Ugyanazon eljárás keretében ugyanazon cég lehet-e az ajánlatkérő nevében eljáró és egyben hivatalos közbeszerzési tanácsadó – azaz: függetlennek kell-e lennie a közbeszerzési tanácsadónak?

Miért nem fogadható el, hogy a szolgáltatás egy részére nem vonhat be alvállalkozót az ajánlatkérő? Amennyiben a szolgáltatás biztonsága miatt ez fontos, miért ütközik ez Kbt. alapelvbe, hiszen az a szolgáltatás tárgyába történő beleszólásnak minősíthető?

Április 15-e után lehetséges-e időszakos előzetes tájékoztató közzététele (a 34/2004. Korm. rendelet 6. számú melléklete)?

A beszerzés mennyisége változhat-e a tájékoztatóban közölttől eltérő módon (Kbt. 182. §-a)?