49. Közbeszerzési Levelek / 2006. augusztus 14.

TARTALOM

1078. kérdés Hirdetményminták "kezelése" a gyakorlatban
Kérdésem, hogy mi az, amit ki lehet törölni egy hirdetményből jogszerűen, és mi az, amit nem. Tehát minek kell benne maradni tartalmilag, illetve a nem releváns pontokat törölheti-e az ajánlatkérő, vagy sem?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1079. kérdés Egyfordulós tárgyalás megtarthatósága két alkalommal
Egyfordulós tárgyalást lehet-e két alkalommal megtartani, ha az időben elhúzódik?
1080. kérdés Korábbi ajánlat fenntarthatósága ismételten kiírt egyszerű eljárásban
Egyszerű eljárásnál, ha eredménytelen az eljárás, és újra kiírják azt azonos feltételekkel, fenntartható-e a korábban benyújtott ajánlat?
1081. kérdés Szerződéses feltételek meghatározása tárgyalás folyamán
Szerződéses feltételeket lehet-e úgy megadni, hogy a tárgyalás során határozzuk meg azokat?
1082. kérdés Kérdésfeltevés lehetősége dokumentáció megvásárlásának hiányában
Az ajánlattevő kérdéseket intéz az ajánlatkérőhöz, de az ajánlattevő nem vásárolta meg az ajánlati dokumentációt. Köteles-e az ajánlatkérő válaszolni a feltett kérdésre addig, amíg az ajánlattevő nem vásárolja meg a dokumentációt?
1083. kérdés Pályázat maximális időtartama szolgáltatás megrendelése esetén
Van-e korlátja annak, hogy a szolgáltatás végzésére hány évre írják ki a pályázatot? Kiírható-e szolgáltatásra pályázat tizenöt-húsz éves időtartamra, és ha igen, akkor milyen eljárást kell alkalmazni?
1084. kérdés Eljárás Kbt. fejezete szerinti megjelölése ajánlattételi felhívásban
Az ajánlattételi felhívásban mely fejezet szerinti eljárást kell beikszelni, ha az értékhatár eléri az uniós rezsimet? (A Közbeszerzési Értesítőben megjelent felhívásoknál volt példa arra, hogy mind a negyedik, mind a hatodik fejezet be volt ikszelve.)
1085. kérdés Tervpályázat kötelező lefolytatása
Szükséges-e tervpályázati eljárás lefolytatása abban az esetben, ha a beruházás tárgya területrendezési terv elkészítésére vonatkozóan a legalkalmasabb tervező kiválasztása, vagy elegendő a Kbt. szerinti nyílt vagy egyszerű eljárás lefolytatása?
Kapcsolódó tárgyszavak:
1086. kérdés Párhuzamos hirdetményfeladás
Amennyiben feladtuk elektronikusan a hirdetményt, akkor mellette javasolt-e faxon is elküldeni azt?
Kapcsolódó tárgyszavak:
1087. kérdés Közbeszerzés és közpénz kapcsolata
Az önkormányzat egyik intézménye (közétkeztetési intézmény) étkeztetést végez a település diákjai, illetve a lakosság számára, valamint esetenként rendezvényeket szervez (lakodalom, ballagás stb.), amelyek során ételt szolgáltat. A kérdésünk a következő: A felsorolt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges élelmiszer-alapanyagok beszerzésére kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Az egy év alatt beszerzendő élelmiszer mennyiségének becsült értéke nettó 80 millió forint. (Kaptunk X. Y. jogász által jegyzett körlevelet, amelyben részletesen megindokolva kifejti, hogy mivel a diákok étkeztetésének árát a szülő fizeti saját költségére, így e tétel nem minősíthető közpénznek, közpénz csak az önkormányzati normatívából fedezett rezsiköltségek ellentételezése. Így e körlevél szerint nem szükséges közbeszerzési eljárást lefolytatni a fentiekben vázolt esetben.)
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1088. kérdés Hirdetmény visszavonhatósága és a szerkesztőbizottság ellenőrzése közötti kapcsolat
Az lenne a kérdésem, hogy előfordulhat-e az, hogy én feladok jóhiszeműen egy hirdetményt egy uniós eljárás esetén - mondjuk visszavonásra -, kiértesítem ugyanakkor a potenciális és ismert ajánlattevőket, és mégsem tudom visszavonni, mert a szerkesztőbizottság a kétnapos ellenőrzés miatt hibát talál benne vagy visszaküldi hiánypótlásra, és akkor elvileg már nem adta fel az ajánlattételi határidő lejártáig ezt a hirdetményt. Nem sérül-e ezzel az ajánlatkérő jogosultsága arra, hogy visszavonhatja a hirdetményt, hogyha ez a tőle független szerkesztőbizottságtól mégis függ?
1089. kérdés Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása
Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1090. kérdés Árubeszerzésre, kivitelezésre, szolgáltatásra irányuló közbeszerzési eljárás formája
Önkormányzatunk intézményeinél világítás-korszerűsítést kíván megrendelni. Piackutatás során találkoztunk olyan lehetőséggel, hogy a kivitelező saját pénzeszközéből finanszírozná a korszerűsítést, az így felszerelt lámpatestek az ő tulajdonában maradnak. Az önkormányzat a korszerűsítés finanszírozását 10 éves időtartamra vállalhatja (áramdíj-megtakarításból), és a lejárat után az akkori érték bizonyos százalékáért a tulajdonába kerülnek a lámpatestek. A teljes bekerülés összege a becsült érték alapján nemzeti értékhatár alatti, egyszerű eljárás keretében kerülhetne meghirdetésre. Milyen formában lehet a közbeszerzési eljárást kiírni (árubeszerzés-kivitelezés-szolgáltatás), és a Kbt. milyen szabályozását alkalmazhatnánk ilyen esetben?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1091. kérdés Kbt. szabályainak részbeni alkalmazhatósága "vegyes" pénzforrásból történő beszerzés esetén
Tényállás: építési beruházás megvalósítása két pénzforrásból, amelyből az egyik állami. A nagyságrend, a kettő együtt 1,2 milliárd forint. Kérdés: A lebonyolítót és műszaki ellenőrt lehet-e úgy kiválasztani, hogy csak az állami pénzből megvalósuló részhez kapcsoljuk a munkájukat, a másik részt pedig saját ellenőrzéssel végezzük - a 10 000 m2-ből 6000 m2-en egymás feletti szinteken? Kell-e alkalmazni ebben az esetben is az egybeszámítási szabályokat?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1092. kérdés Leányvállalat bevonása közbeszerzési eljárásba a Kbt. 2/A §-a alapján
Használható-e a Kbt. 2/A §-a a leányvállalatra abban az esetben, ha csatornát akarunk építtetni, és szerepel a leányvállalat tevékenységei között közművezeték-építés, földmunka, villanyszerelés, egyéb speciális szaképítés. Vizsgálni kell-e, hogy milyen mértékben von be alvállalkozót, és milyen munkarészekre. Tudomásom szerint az is feltétel, hogy nettó árbevételének 90 százalékát a mi megrendeléseink adják. Erről nyilatkoznia is kell?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1093. kérdés Ajánlat érvénytelensége aláírt szerződéstervezet hiányában
Hol találom a Kbt.-ben azt a kitételt, hogy az ajánlat aláírt szerződéstervezet nélkül érvénytelen, mivel a törvény 70. §-ában nem találtam?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1094. kérdés Szerződéses időtartam és becsült érték kapcsolata
Ha a szerződés ideje minimum 15 év, a becsült érték a havi beszerzés 48-szorosa?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1095. kérdés 2003 előtti beszerzések közbeszereztetése
A társaság 2003 előtt (közbeszerzés nélkül) megkötött, határozatlan idejű szerződésekkel rendelkezik. A szerződésben szereplő tárgyakat nem kell 3 év elteltével közbeszereztetni? Ugyanez a kérdés a számlavezető pénzintézetre és a folyószámlahitelre is.
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1096. kérdés "Nagy terjedelmű dokumentáció" értelmezése a gyakorlatban
A Kbt. 74. §-ának (5) bekezdésében a nagy terjedelmű dokumentáció mit jelent?
Kapcsolódó tárgyszavak:
1097. kérdés Közbeszerzési terv módosításának kötelezettsége becsült érték változása esetén
Ha a közbeszerzési tervben szereplő becsült érték változik, szükséges-e azt módosítani, és ha igen, mi az az értékváltozás, amelytől ez szükséges?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1098. kérdés Energiavásárlás közbeszerzés-kötelezettsége
A Kbt. 22. § (1) bekezdésének d) pontja alá tartozó szervezet a vásárolt energiát [villamos energia évi 4 012 500 kW (109 millió forint), gáz 5 099 000 m2 (234 millió forint)] közbeszerzési eljárásban köteles-e beszerezni, vagy e termékek nem közbeszerzés-kötelesek? Mely Kbt.-paragrafus alapján igen vagy nem?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1099. kérdés Hirdetményfeladás technikai problémái
Tevékenységünk során előfordult olyan probléma, hogy vagy a CPV-kódok csúsztak össze, és elektronikus megküldés esetén nem látták azokat, illetőleg az értékelési szempontnál, ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívántuk kiválasztani, és sok olyan szempont van, akkor nem fér ki a kilenc helyre. Ilyenkor mi a helyes eljárás? Volt már, amikor megkértek minket, hogy faxon is küldjük meg a hirdetményt, volt már, amikor pont ebből volt probléma. Mi a megoldás?
Kapcsolódó tárgyszavak:
1100. kérdés "Elektronikus befizetés" igazolása
Hogyan történik a gyakorlatban az elektronikus úton történő befizetés igazolása?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1101. kérdés Műszaki kritérium jogszerű meghatározása
A Közbeszerzési Értesítőben 2006. március 13-án megjelent 6179/2006. számú ajánlattételi felhívásban az ajánlatkérő a felhívás III.2.3. bekezdésében a műszaki alkalmasságot többek között a következőhöz köti: "rendelkezik legalább egy fő műemléki szakmérnökkel, akinek műemléki épületek felújításában legalább 5 év szakmai gyakorlata van". (Csak megjegyzem, hogy műemléki szakmérnök nincs, a helyes megnevezés műemlékvédelmi szakmérnök. A műemlékvédelmi szakmérnöki oklevelet posztgraduális oktatás keretében lehet megszerezni.) Az ajánlati felhívás tervezési munkára vonatkozik. A kritérium megfogalmazásából viszont úgy tűnik, hogy a műemléki szakmérnöknek az épületek felújításában (kivitelezésében és nem tervezésében) kell jártassággal rendelkezni. A tervezési jogosultságra vonatkozó rendelet ismereteim szerint sehol nem emeli szakmagyakorlás-feltétel rangjára a posztgraduális képzést. Ez általában igaz, és konkrétan a műemlékvédelmi szakmérnökség esetében is igaz. Kérdés: lehet-e, jogszerű-e műszaki alkalmassági feltételként a fentiekben leírt kritériumot meghatározni?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1102. kérdés Több részre tett ajánlat jelölése elektronikus hirdetményfeladásnál
Gyakorlati kérdésem lenne az elektronikus hirdetményfeladással kapcsolatban. Van egy olyan pontja a hirdetményeknek, hogy egy részre, több részre vagy minden részre lehet ajánlatot tenni. Ebből a hirdetményminta mindig csak az egyiket engedi beikszelni. Az a kérdésem, hogyha azt szeretné az ajánlatkérő, hogy több részajánlat esetén egy részre is, minden részre is és valamennyi részre is lehessen ajánlatot tenni, tehát bárki bármire tehessen ajánlatot, akkor ilyenkor mi a helyes válasz?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére