166. Közbeszerzési Levelek / 2014. január 8.
TARTALOM

Volt-e változás 2013 végén a közbeszerzésben?

10 százalék alatti alvállalkozóval kezdtük meg a szerződés teljesítését. Bevonhatunk helyette más alvállalkozót a teljesítés alatt?

Alvállalkozónk kizáró okok hatálya alá került a szerződés megkötését követően, és még több mint másfél év van hátra a szerződéses jogviszonyból. Mit tehetünk, illetve mit kell tennünk ebben az esetben?

Mit tehetünk, ha a szerződés teljesítése során az alvállalkozói teljesítés (részvétel) 30 százalékra emelkedik? (Bejelentett, 10 százalék feletti alvállalkozóról van szó.)

Egy megnyert építési beruházási pályázat során szerződéskötés előtti stádiumban állunk (alvállalkozó nem lett megjelölve). Időközben úgy alakult, hogy szükséges lesz alvállalkozó bevonása a kivitelezés során. Milyen feltételekkel lehet az ajánlatban meg nem jelölt alvállalkozót bevonni a kivitelezés során?

Nyilatkoztunk arról, hogy az alvállalkozó milyen arányban részesül majd az árbevételből. A szerződés teljesítésének idejére ez az arány változott – rosszul mértük fel az arányt az ajánlattételkor –, de az alvállalkozói minőséget a változás nem érintette. Mit kell tenni ebben az esetben?

Egyik közbeszerzési pályázatunkat a következő indokkal utasították el: az ajánlatkérő a részvételi felhívásban egyebek mellett előírta egy fő hegesztő szakmérnökkel való rendelkezést. Az ajánlatkérő szerint az általunk megjelölt szakember nem a Kbt.-ben írtaknak megfelelően került bevonásra. A részvételi felhívásban foglaltak szerint a megjelölt szakembernek a teljesítésben részt kell vennie. Részvételi jelentkezésünkben megjelölt szakember a teljesítésben megbízási jogviszonyban kíván részt venni. Ezt követően az ajánlatkérő a Kbt. 4. §-ának 2. pontját idézte (alvállalkozó meghatározása). Kifogásolta, hogy a részvételre jelentkezésben becsatolt nyilatkozatok szerint a szakembert nem jelölték meg alvállalkozóként. Az ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy az előzőekre vonatkozóan hiánypótlási felhívást küldött, melynek teljesítése során a megjelölt szakember nem került alvállalkozóként megjelölésre, és a hiánypótlásban erre vonatkozóan kért iratokat sem csatoltuk. A megbízási szerződéssel rendelkező szakemberrel napi kapcsolatban vagyunk. Munkáját – zömmel műszaki adminisztrációs munkáról van szó – akár számítógépes kapcsolaton keresztül is el tudja látni. Magánszemély, így nem lehet alvállalkozó, aki minden, az alkalmasságáról szóló iratot bemutatott a pályáztatónak, de csak mint megbízási szerződéssel rendelkező. A pályáztató a hiánypótlás keretében olyan dolgokat kért, amit nem lehet teljesíteni (aláírási címpéldányt, a szakember alvállalkozóként való megjelölését, majd nyilatkozatot más szervezetek kapacitására történő támaszkodásról). Helyesen járt el a pályáztató?

Lehet-e korábbi a nyilatkozat, referencia az ajánlattételi felhívás megjelenésének időpontjánál, illetve van-e olyan igazolás, amelynek kelte korábbi lehet az előzőek szerinti időpontnál?

A vonatkozó kormányrendelet – 310/2011. – szerint vannak olyan kizáró okok, melyeknek hiányát nyilatkozattal kell igazolni. Gyakori, hogy az ajánlatkérők minden indok nélkül különféle levezetéseket, háttériratokat kérnek tőlünk hiánypótlás keretében a nyilatkozat alátámasztására. Ezt megtehetik? Mi értelme van így a kormányrendelet előírásának?

A kiírás szerint lehetőség van részajánlattételre, mi három részre szeretnénk ajánlatot tenni. Ebben az esetben elegendő-e, ha csak egy ajánlatba csatoljuk az alkalmassági feltételek meglétének, illetve a kizáró okok hiányának az igazolásait, és a másik kettőben utalunk erre?

Változtathatunk-e – az ajánlattevők szempontjából kedvezőbben – a kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó Kbt.-beli határidőkön? Ha igen, akkor ezt már a felhívásban jeleznünk kell, vagy elég a dokumentációban?

Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás keretében konzultációt tart. Ennek ellenére a konzultáció időpontját követően kérhetünk-e írásban kiegészítő tájékoztatást?

Ha CD-n – adminisztratív hibából – nem adtuk be az ajánlatot, az meddig pótolható?

Ha nem a dokumentációnak megfelelő feliratozással érkezett az ajánlat, az ajánlattételi határidő előtt felbonthatjuk? Kell-e értesítenünk az ajánlattevőt, ha még lenne ideje a javításra?

Cégünk építési beruházási tenderen indult. A kiírásban foglaltak szerint az ajánlatkérő által kiadott árazatlan költségvetést beárazva be kell adnunk a szakmai ajánlat részeként, továbbá hogy a költségvetési főösszesítőben kalkulált összesen árat kell ajánlati árként a felolvasólapon megadni. Az ajánlatot beadtuk, felbontották. Majd észleltük, hogy az árazott költségvetés egyik munkafüzetlapját, amely a térfigyelő kamerák szerelésével kapcsolatos költségeket részletezte, nem adtuk be, így azt önkéntes hiánypótlás keretében benyújtottuk. Ez a 200 oldalas költségvetés egy oldala, ami sem az ajánlati árat, sem annak egyetlen árelemét sem változtatta meg, és semmilyen más módosítást sem jelentett a benyújtott ajánlaton, egyszerűen kihagytunk egy oldalt. Az ajánlatkérő érvénytelennek minősítette az ajánlatot a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozva. Mi ezt vitatjuk, de érdemes-e jogorvoslatot indítanunk?

Az ajánlatkérő úgy rendelkezett, hogy ha az ajánlatunk egy ponton nem felel meg a műszaki leírásnak, nem érvénytelen abban az esetben, ha hiánypótlás keretében korrigálunk. Lehetővé teszi az ilyenfajta eljárást a Kbt.?

A beszerzés tárgyára vállalkozási szerződést kell kötnünk. Adhatunk-e előleget az ajánlattevőnek?

Ha ajánlatkérőként nem kérünk teljesítési biztosítékot, és a nyertes ajánlattevő visszalép a szerződéskötéstől, kérhetünk-e kártérítést és milyen összegben – figyelemmel arra, hogy az ajánlatkérő a visszalépéssel nem követett el jogsértést?

Tárgyalásos eljárásban van-e arra lehetősége az ajánlattevőnek, hogy írásos végleges ajánlatot nyújtson be annak ellenére, hogy az ajánlatkérő ezt nem kérte és nem tette lehetővé? Az ajánlatkérőnek el kell-e ezt fogadnia, különösen akkor, ha négy ajánlattevővel külön-külön folytatja le a tárgyalásokat?

A Kbt. 6. § (1) bekezdés g) pontja szerinti arány számításakor a beruházás nettó vagy bruttó értékét kell figyelembe venni? Konkrét esetben egy nem áfaalany támogatott egyesület esetén az építési beruházás nettó értékének 80 százaléka a támogatás, ezenfelül az áfát is az egyesület fizeti, melyet nem tud visszaigényelni, így végső soron a támogatás aránya a bruttó beruházásra 63 százalék. Ez esetben melyik arányt kell figyelembe venni?

Ki minősül független mérnöknek, milyen jogosultsággal kell rendelkeznie, illetve FIDIC szerint végzett mérnöki munkára vonatkozó referencia egyenértékű-e a független mérnöki munka referenciával? Milyen jogszabályok határozzák meg a független mérnök tevékenységét, jogosultságát?