Hiánypótlás kapacitást biztosító hamis nyilatkozata esetén

Kérdés: Ha a kapacitást biztosító nyilatkozik hamisan, akkor a nyilatkozat hiánypótoltatható? Egyáltalán köteles vagyok-e hiánypótoltatni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kizáró ok egyértelműen vonatkozik az ajánlattevőre, alvállalkozóra és kapacitást biztosító szervezetre is, amennyiben hamis adatszolgáltatás történik.A Kbt. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.
Kapcsolódó címkék:        

Referencia előírása eljárási dokumentumban

Kérdés: Lehet-e az eljárási dokumentumban referenciát előírni? Ugyanis az ajánlatkérő az eljárási dokumentumban több referenciát is kér, mint a felhívásban, és ehhez kiegészítő tájékoztatás keretében is ragaszkodik.
Részlet a válaszából: […] Az eljárást megindító felhívás (beleértve a részvételi, ajánlati, ajánlattételi, közvetlen részvételi felhívást) minden esetben kell, hogy tartalmazza az alkalmassági követelményeket. Ez alól csak azok az eljárások kivételek, ahol alkalmassági követelményt nem kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.
Kapcsolódó címkék:      

Nyilatkozat részajánlattételnél részekre történő feltöltés helyett

Kérdés: Egy új nyilatkozat jelent meg, melyben az ajánlatkérő a részekre történő feltöltés helyett nyilatkozatot kér. Ez jogszerű megoldás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet értelmében 2019. április 1-je óta nem kérhető olyan nyilatkozat, amely más résznél már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.
Kapcsolódó címkék:    

Keretmennyiség/keretösszeg kötelező meghatározása keretmegállapodásnál

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a keretmegállapodásnak csak a becsült értéke kerüljön meghatározásra, de a keretmennyiség/keretösszeg ne?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodás becsült értékének meghatározása az eljárási rezsim azonosításához szükséges, így ettől nem tekinthet el az ajánlatkérő. A főszabály szerint a megkötendő szerződések legmagasabb becsült összértékét kell alapul venni.A Kbt. 18. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.
Kapcsolódó címkék:    

Teljesítésbe be nem vont kapacitást nyújtó/alvállalkozó polgári jogi igénye

Kérdés: Milyen polgári jogi igény illeti meg a kapacitást nyújtót/alvállalkozót, ha bevonására utóbb mégsem kerül sor?
Részlet a válaszából: […] A mellőzés esetén érvényesíthető polgári jogi igény vonatkozásában le kell szögezni, hogy a hatályos Kbt. ebből a szempontból egyértelműen különbséget tesz a kapacitást nyújtó szervezet és az alvállalkozó között. Az előbbit ugyanis főszabály szerint nem lehet kihagyni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.
Kapcsolódó címkék:          

A Vbt. hatálya

Kérdés: Ha védelmi jellegű beszerzést szeretnék, mert az őrzés-védelem egy magasabb fokát szeretném megvalósítani, van-e arra lehetőség, hogy a védelmi beszerzési szabályok szerint járjak el? (Van más társszervezetünk, amely csak listán lévő céget hívhat meg, amely ugyanúgy közjogi szervezet, mint a mi cégünk.)
Részlet a válaszából: […] A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) 1. § (3) bekezdése értelmében a védelmi vagy biztonsági beszerzési szerződések megkötése érdekében a 6. §-ban ajánlatkérőként meghatározott szervezetek az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.
Kapcsolódó címkék:    

Meghatalmazó dokumentum helye kapacitásnyújtás esetén

Kérdés: Miért kéri az ajánlatkérő, hogy a kapacitást nyújtó nyilatkozatában helyezzem el azt a nyilatkozatot, miszerint a kapacitást nyújtó meghatalmazza az ajánlattevőt arra, hogy az EKR-be adatokat töltsön fel helyette? Miért lényeges, hogy egy nyilatkozatban legyen, ha két nyilatkozatot adott be az ajánlattevő – ráadásul egy dokumentumban, ahogyan az ajánlatkérő kérte, és tartalmilag semmi kifogás nem lehet? Szükséges-e hiánypótolnom?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő minden tekintetben a Kbt. 65. § (12) be­kezdése szerint kíván eljárni, amelyben egyértelműen az szerepel, hogy az érintett kapacitást nyújtó szervezeti nyilatkozatnak kell tartalmaznia a meghatalmazást az EKR-ben történő nyilatkozattételre vonatkozóan.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.
Kapcsolódó címkék:      

Kiegészítő tájékoztatást megelőzően benyújtott, utólag nem módosított ajánlat kezelése

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban kiegészítő tájékoztatásra került sor, melynek során az ajánlatkérő új árazatlan költségvetést készített és küldött meg az ajánlattevőknek. Az egyik ajánlattevő még ez előtt a kiegészítő tájékoztatás előtt benyújtotta ajánlatát, azt a kiegészítő tájékoztatást követően sem vonta vissza, nem módosította, így még a korábbi költségvetést árazta és nyújtotta be. Az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (8) bekezdésének megfelelően jár-e el, ha a hiánypótlás keretében a költségvetés kijavítására szólítja fel az ajánlattevőt?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadásakor feltételezzük, hogy a kiegészítő tájékoztatás jogszerű volt. A Kbt. 71. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek kötelezettsége a hiánypótlás lehetőségét biztosítani, ugyanakkor a (3) bekezdés szerint a hiányok pótlása csak arra irányulhat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.
Kapcsolódó címkék:    

A bírságmegállapítás szempontjai jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Mi alapján dönt a jogorvoslati fórum, amikor a bírságot megállapítja? (Több olyan esetet látunk, amikor azonos jogsértést másként bírál el, és nem minden esetben indokolható mindez a becsült érték különbségével.)
Részlet a válaszából: […] Valóban nemcsak a becsült érték, hanem számos más szempont is irányadó a jogorvoslati fórum számára. Mérlegelési joga mellett a Kbt. 165. § (11) bekezdése tartalmazza a főszabályt, mely szerint a jogsértés súlya, a döntésre gyakorolt befolyása, az eltelt idő, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.
Kapcsolódó címkék:    

Közzétételre megküldés határideje részleges eredménytelenség esetén

Kérdés: Részleges eredménytelenség esetében hogyan kell számítani a közzétételre megküldés határidejét?
Részlet a válaszából: […] Részekre történő ajánlattétel esetében a közzétételre megküldés határideje valamennyi rész esetében az utolsó szerződés megkötésétől számít a Kbt. 37. § (2) bekezdése szerint, melynek tartalma az alábbi:Az (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti eljárás eredményéről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.
Kapcsolódó címkék:      
1
…
53
54
55
…
302