Bíróság bírságkiszabási jogosultsága a Kbt. alapján

Kérdés: Kiszabhat-e bírságot a bíróság a Kbt. alapján, vagy csak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogosult arra?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottságnak. Döntése pedig akár azt is eredményezheti, hogy a bírságra vonatkozó döntőbizottsági határozatot teljes mértékben megváltoztatja.(Kéziratzárás: 2022. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Az ajánlatkérő kötöttsége a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz

Kérdés: Szerződésmódosítás esetén az ajánlatkérő később, egy esetleges jogorvoslati eljárás során kiegészítheti-e a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglalt jogszabályi és ténybeli indokokat újabbakkal, áttérhet-e más indokokra a szerződésmódosítás körében, avagy teljes egészében kötve van a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz? Hivatkozhat-e az ajánlatkérő a szerződésmódosítás okaként arra, hogy a szerződés megkötésére a tervezettnél későbbi időpontban került sor?
Részlet a válaszából: […] ...indokokat hozott fel a szerződés módosítására. A hirdetményben nem közölt, szerződésmódosításra okot adó körülmény akkor sem értékelhető, ha egyébként alátámasztaná a Kbt. 141. § szerinti valamely jogcím fennállását.Az első kérdésre tehát egyértelmű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Létszámra vonatkozó alkalmassági minimumkövetelmény előírhatósága takarításszolgáltatás beszerzésénél

Kérdés: Intézménytakarítás tárgyában kiírt közbeszerzési eljárásban előírhat-e az ajánlatkérő olyan alkalmassági minimumkövetelményt, hogy az ajánlattevőnek a korábbi három év mindegyikében legalább 150 fő fizikai állománnyal kell rendelkeznie, vagyis hogy az ajánlattevőnél ennyi legyen az éves átlagos statisztikai állományi létszám?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó alapelvek figyelembevétele mellett a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig írhatja elő....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül, nehezen ellenőrizhető módon, több indokból fennálló hiányok és javítások mellett kerültek benyújtásra, és jelentős mértékben megnehezítették az ajánlatkérő részéről azok ellenőrzését, nem vezethet a hiánypótlás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Konzorciumi tagok felelőssége biztosítás tárgyú beszerzésnél

Kérdés: Közös ajánlattétel történik egy biztosítási szolgáltatásra, és az ajánlattevők együttműködési megállapodást kötnek erre az esetre, ha a Bit. törvény azt mondja, hogy előre rögzített arányok mellett kell teljesíteni a szolgáltatásokat, és vállalni a kötelezettséget. Ugyanakkor a Kbt. és a Ptk. arról szól, hogy egyetemleges felelősségük van a közös ajánlattevőknek a külső jogviszonyaikban. Ebben az esetben mi a hierarchia a két jogszabály között? Mindenképpen egyetemleges felelősségnek kell lennie a Kbt. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...Bit 4. § 25. pontja az együttbiztosítás esetében utal a kérdésben is jelzett rögzített arányokra és kötelezettségvállalás mértékének arányaira.A hivatkozott rendelkezés szerint együttbiztosítás: biztosítási díj ellenében szerződésben előre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Egymástól elkülönült támogatásból megvalósuló beruházások egybeszámítása

Kérdés: Helyi önkormányzat egy adott, egybefüggő út felújítására készül. Az út egy része belterületen van, egy része külterületen, megfelelően szakaszolható. A felújításhoz két, egymástól elkülönülő pályázati támogatásban részesült. Az egyik pályázat hazai forrás, a belterületi szakaszra vonatkozik, a másik támogatás EU-s forrás, a külterületre. A két beruházásrész egybeszámított becsült értéke nem éri el a nettó 300 millió forintot. A két beruházásrészhez külön-külön álló tervdokumentáció áll rendelkezésre. Az önkormányzat a két szakaszt két különböző beruházásban kívánja megvalósítani, akár két eltérő kivitelezővel is. Tekintettel arra, hogy a belterületi rész hazai forrásból támogatott, az egybeszámított becsült értéke 300 millió forint alatti, jogszerűen jár-e el az önkormányzat, ha két közbeszerzési eljárást indít? Egyik eljárást a Kbt. 115. §-a szerint (a hazai támogatott részre), a másikat pedig nemzeti nyílt eljárási szabályok szerint (az EU-támogatott részre)?
Részlet a válaszából: […] ...azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Egybeszámítás hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnál

Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál az "egybeszámítás" nem releváns abban a tekintetben, hogy itt a jogalapot nem elsősorban az egybeszámítás, hanem speciális körülmények alapozzák meg? Ha mégis egybe kell számolni egy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást egy másik eljárással, akkor annak hol van jelentősége? (Vagyis lesz egy egybeszámított becsült érték – ami vagy nemzeti értékhatárt elérő, vagy uniós értékhatárt elérő/meghaladó lesz.)
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében valóban úgy tűnik, hogy maga az eljárástípus miatt nincs a rezsimnek jelentősége, hiszen azonos formában kerül lefolytatásra, a Közbeszerzési Hatóság határozata alapján. Véleményünk szerint ennek ellenére releváns az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Az ajánlattevő jogai iratbetekintés visszautasítása esetén

Kérdés: Vitathatom-e az iratbetekintés visszautasítását, hiszen valójában egy jogomtól fosztott meg az ajánlatkérő? Amikor újabb iratot kér be az ajánlatkérő már a szerződéses szakaszban, de még nincs aláírva, akkor ezt milyen módon tudom megtekinteni, ha az iratbetekintési határidő már lejárt, de érkezett közben új irat az ajánlatkérőhöz?
Részlet a válaszából: […] ...a jogalkotó előírta, hogy az ajánlatkérő a betekintést "a feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértékben köteles biztosítani". Ez az előírás pedig azt a követelményt is támasztja az ajánlatkérőkkel szemben, hogy "az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Konzorcium ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Lehet-e, illetőleg hogyan lehet jogorvoslattal élni abban az esetben, ha valamely piaci szereplő egy ajánlattevői konzorcium tagjaként vett részt a közbeszerzési eljárásban, a konzorcium a második, de ki nem hirdetett legkedvezőbb ajánlatot tette, amely azonban meghaladta a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, viszont a nyertes ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett?
Részlet a válaszából: […] ...terjeszthet elő. Az ajánlattevő érdeksérelmét az sem teszi közvetetté, hogy a konzorcium árajánlata a rendelkezésre álló fedezet mértékét meghaladta, mivel a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eredménytelenségi ok nem a törvény erejénél fogva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Alvállalkozói minőség járulékos szolgáltatás nyújtása esetén

Kérdés: Alvállalkozónak minősül-e az az építőanyag-eladó, aki nem csupán értékesít a nyertes ajánlattevő számára, hanem járulékos szolgáltatásként ki is szállítja az eladott anyagot az építési beruházás helyszínére?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik az építő­anyagok tárolására, kezelésére és szállítására (állandó infrastruktúra), továbbá azt is, aki eseti jelleggel értékesít építőanyagot, és nem rendezkedett be ilyen tevékenység rendszeres gyakorlására az imént felsorolt módon. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.
Kapcsolódó címkék:  
1
42
43
44
304