Kapacitást nyújtó szervezet megjelölése alvállalkozóként

Kérdés: A Döntőbizottság friss határozata szerint (D.169/2017.) – mely a 2017-es módosított Kbt.-re hivatkozik – kapacitást nyújtó szervezetet nem kötelező alvállalkozóként megjelölni a szakmai tapasztalatot igazoló referenciák vonatkozásában. Valóban így kell-e eljárni a jövőben, elégséges-e beírni a kapacitást nyújtó szervezetet, megnevezni azt, és a rendelkezésre állásáról szóló nyilatkozatot becsatolni? Mondhatja-e az ajánlattevő, hogy a kapacitást nyújtó szervezet tanácsot ad időnként, a szolgáltatását nem pénzszolgáltatás ellenében végzi, számla kibocsátására nem kerül sor, emiatt nem minősül alvállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...a teljesítésbe bevonásra került, ugyanakkor alvállalkozóként való megjelölése nem vált szükségessé.A jogeset részletesen kitér az irányelvi rendelkezések értelmezésére, ugyanakkor valójában a fő mondanivalója az, hogy a Kbt. 65. §-ának (7) bekezdését kimeríti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzéke adatainak ellenőrzése

Kérdés: Kinek kell igazolnia vagy ellenőriznie az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékének adatait a 321/2015. kormányrendelet 26. §-a értelmében?
Részlet a válaszából: […] ...névjegyzékében, nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén legyen bejegyezve a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv XI. melléklete szerinti hasonló nyilvántartásba, valamint teljesítse az említett mellékletben foglalt bármely egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...névjegyzékében, nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén legyen bejegyezve a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv XI. melléklete szerinti hasonló nyilvántartásba, valamint teljesítse az említett mellékletben foglalt bármely egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Elektronikus dokumentumok aláírásának szabályai

Kérdés: Ha elektronikusan teszek fel kiegészítő tájékoztatáskérést, akkor azt is alá kell írni elektronikusan? Kinek kell aláírnia? A cégjegyzésre jogosultnak, vagy elég, ha az egyik kolléga elektronikus aláírásával írjuk alá az aláírt és beszkennelt dokumentumot? Esetleg a küldött e-mailt kell csak aláírni? Kérdésünk továbbá, hogy mi az az időbélyeg? Kell-e ezt használni?
Részlet a válaszából: […] ...piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU Rendelete (2014. július 23.), az ún....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Igazoláskérés a Kbt. 69. §-a (7) bekezdésének alkalmazásával

Kérdés: Érdemes-e, illetve mikor érdemes alkalmazni a Kbt. 69. § (7) bekezdés szerinti igazoláskérést?
Részlet a válaszából: […] ...magyar ajánlatkérők, inkább hiánypótlás, felvilágosításkérés keretében tisztázzák a helyzetet. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az irányelvi szabályok alapján bármikor lehetne igazolást kérni, így ez a kivételes lehetőség valójában mégis lehetővé teszi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Közszolgáltatók referencialevél iránti igényének alapja

Kérdés: Milyen formában kérhet tőlem a közszolgáltató referencialevelet, ha a 321/2015. kormányrendelet ezt nem teszi lehetővé?
Részlet a válaszából: […] ...e) pontja szerinti szervezet, illetve nem magyarországi szervezetek esetében olyan szervezet, amely a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján ajánlatkérőnek minősül, az általa kiadott vagy aláírt igazolással;– ha a szerződést kötő másik fél az a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Ajánlati ár aránytalanul alacsonynak minősítése

Kérdés: Az ajánlatkérő az eljárási dokumentumban előírta, hogy amennyiben a becsült értéktől több mint 30 százalékban eltér az ajánlati ár, akkor azt aránytalanul alacsonynak minősíti. Van ehhez joga az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...indokoláskérés vonatkozásában. Ez azonban korábban sem jelentette automatikusan az aránytalanul alacsony ár megállapítását. Mivel az irányelvi szabályok nem tartalmaznak hasonló szabályt, így időszerű volt eltérni a konkrét határértéktől, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlatkérő ellenőrzése

Kérdés: Hogyan ellenőrizheti az ajánlatkérő a referenciák esetében, hogy a nem magyarországi illetőségű szerződést kötő másik fél a 24/2014/EU irányelv szerinti ajánlatkérőnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...e) pontja szerinti szervezet, illetve nem magyarországi szervezetek esetében olyan szervezet, amely a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján ajánlatkérőnek minősül, az általa kiadott vagy aláírt igazolással;– ha a szerződést kötő másik fél az a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.
Kapcsolódó címkék:    

Tárgyalási lehetőség a DBR-ben

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszert szeretnénk keretmegállapodás helyett. Ellenben a DBR esetében nem látunk tárgyalásra lehetőséget, márpedig a szolgáltatások, melyekre indítanánk az eljárást, ezt szükségessé teszik. Milyen módon tudjuk megoldani a problémát?
Részlet a válaszából: […] ...tette. Mindezt nem lehet úgy értelmezni, hogy a tárgyalást lehetővé teszi a jogszabály. Erre kifejezetten nem ad lehetőséget a 24/2014/EU irányelv, mely alapjául szolgál a hazai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.
Kapcsolódó címkék:  

Hiánypótlási felhívás a nemzeti rezsimben alkalmazandó kizáró okok felsorolására

Kérdés: Több olyan hiánypótlást is kaptam, ahol az ajánlatkérők felsorolták vagy kérték, hogy én mint ajánlattevő soroljam fel a nemzeti kizáró okokat. Egyrészt érdekelne, hogy ezt be kell-e írnom az egységes európai dokumentumba, másrészt hogy melyek azok, amelyek nem fedik le teljesen az európai irányelv által meghatározott kizáró okokat? Megjegyzem, nem könnyű azonosítani, melyik a nemzeti és melyik a közösségi kizáró ok.
Részlet a válaszából: […] ...igaza van, a nemzeti jogszabályok eltérése és részben az egységes európai közbeszerzési dokumentum sajátos szóhasználata és az irányelv fordítása azt eredményezi, hogy nehezen azonosíthatók az egységes közbeszerzési dokumentumban található kizáró okok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.
Kapcsolódó címkék:    
1
12
13
14
26