Találati lista:
941. cikk / 4572 Közbeszerzési kötelezettség törlése
Kérdés: Mi indokolta a Kbt. 5. § (3) bekezdésének törlését? (Emiatt alig lesz munkájuk a FAKSZ-oknak).
942. cikk / 4572 Nem alkalmazott jogi rendelkezés hatályon kívül helyezése
Kérdés: Mi volt az indoka a Kbt. 62. § (5a) bekezdése hatályon kívül helyezésének 2020-tól?
943. cikk / 4572 Egybeszámítási kérdések a DKÜ rendeletben
Kérdés: A DKÜ – egybeszámítási szabályok nélküli kormányrendelet – nem ad túlzott szabadságot az ajánlatkérőknek? Korábban másként szólt ez a rendelkezés. Lehet, hogy a korábbi megfogalmazás helyesebb volt?
944. cikk / 4572 Alvállalkozás közös ajánlattevők között
Kérdés: Közös ajánlattevők nyertessége esetén van-e lehetőség arra, hogy a szerződéskötést követően, annak teljesítése során egymással alvállalkozási szerződést kössenek, és egymás alvállalkozói legyenek?
945. cikk / 4572 Szakember kötelező megnevezése az ajánlatban
Kérdés: Jól értem a D.505/2019. számú döntés alapján, hogy a szakembert nem kell megnevezni még akkor sem, ha értékelési szempontról van szó?
946. cikk / 4572 Ajánlati biztosíték "sorsa" érvénytelen ajánlat esetén
Kérdés: Elveszítjük az ajánlati biztosítékot, ha érvénytelen az ajánlatunk, mert nem megfelelően nyújtottuk be (formai hiba, elírás, hiánypótlás elmulasztása)?
947. cikk / 4572 Értékhatár alatti eljárások lebonyolítása EKR-ben
Kérdés: Az értékhatár alatti eljárást lebonyolíthatom EKR-ben?
948. cikk / 4572 Szerződésmódosítás több jogalapon
Kérdés: Mi a követendő megoldás akkor, amikor több jogalapja is lehet a szerződésmódosításnak? Hogyan kell eljárni? Mindenképpen kell választani egyet?
949. cikk / 4572 Szerződésmódosítás jogszabályváltozásra tekintettel
Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy kismértékű jogszabályváltozás miatt a szerződésben kismértékű módosítást hajtsunk végre úgy, hogy már az első szerződés így kerülne aláírásra?
950. cikk / 4572 Eltérő értékelési szempontok keretmegállapodásos eljárásban
Kérdés: Mi az indoka annak, hogy a keretmegállapodásos eljárás dokumentumában az újraversenyeztetést az ajánlatkérő az árak alapján képzeli el úgy, hogy közben az eljárást megindító felhívásban a legjobb ár/érték arány szerepelt? Mennyiben támadható ez az előírás abban az esetben, ha akkor nem vettük még észre az előbbieket, amikor a keretmegállapodásos eljárás első részében indultunk?
