Korábbi eljárásban felhasznált EEKD elfogadásának feltételei

Kérdés: Nemzeti nyílt eljárási rend esetén EEKD alkalmazására nem került sor. A kiírás szerint az ajánlatkérőnek a korábbi közbeszerzési eljárásban felhasznált EEKD-t is el kell fogadnia, ha az a valóságnak megfelelő tartalmú. Itt nem egyértelmű számomra, hogyan kell eljárni. Régi (hatályon kívüli) Word-formátumot kell kitölteni mai dátummal, vagy egy korábbi eljárásból kellene átemelni akkori dátummal?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében valóban az EEKD aktív benyújtását teszi lehetővé.A kormányrendelet 17. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek ajánlatában, illetve részvételi jelentkezésében a Kbt. Harmadik Része szerint lefolytatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Részvételre jelentkező alkalmassága a DBR-ben

Kérdés: A DBR részvételi jelentkezési határidőt követő napon lesz saját szakemberünk. Egyrészt be lehet-e vonni kapacitást biztosítót a DBR-be, másrészt megtehetjük-e, hogy inkább a határidő lejártát követően egy nappal adjuk be a részvételi jelentkezést a DBR-be?
Részlet a válaszából: […] ...dinamikus beszerzési rendszert a meghívásos eljárás szabályai szerint kell működtetni, azaz a részvételi jelentkezés időpontjára a részvételre jelentkezőnek alkalmasnak kell lennie. Mivel a DBR esetében a DBR meghirdetése során meghatározott első részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Konzorciumi részvétel feltételei DBR-ben

Kérdés: Közös részvételi jelentkezés esetén mire kell figyelni, ha dinamikus beszerzési rendszerbe jelentkezünk?
Részlet a válaszából: […] ...DBR-be történő részvételre jelentkezéskor arra kell figyelni, hogy amennyiben a későbbiekben változik a felállás, mert például az egyik részvételre jelentkező nem kíván már az újraversenyeztetésben részt venni, és kilépne a konzorciumból, abban az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.
Kapcsolódó címkék:    

Többes megjelenés tilalma

Kérdés: Kapacitást nyújtottunk egy eljárásban, az összegezésben nem vagyunk megjelölve sehol alvállalkozóként. Egy másik ajánlattevő nyert, akinek korábban kivitelezési ajánlatot adtunk, az összegezésben itt sem vagyunk megjelölve alvállalkozóként. Ebben az esetben elvégezhetjük a kivitelezési munkát a nyertes részére?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerinti eset egyértelműen nem ütközik a többes megjelenés tilalmába.A Kbt. 36. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Együttes megfelelés az árbevételi feltételnek

Kérdés: Megfelelhet-e úgy az ajánlattevő az árbevételi feltételnek, hogy a kapacitást biztosító szervezet árbevétele és az ajánlattevő árbevétele együttesen teszi ki az igényelt mértéket, amit az ajánlatkérő kér?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozásában.A Kbt. 65. § (6) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők vagy közös részvételre jelentkezők együttesen is megfelelhetnek. Azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Megfelelés árbevételi követelménynek, alvállalkozó bevonása részajánlattételnél

Kérdés: Az ajánlatkérő minden egyes részre előírt egy beszerzés tárgya szerinti árbevételt. Mi több részben is szeretnénk indulni, ellenben, ha több részben indulnánk, az árbevételünk már nem lenne elegendő.
–Össze kell-e adni az egyes részek árbevételi követelményét?
–Erre tudunk-e bevonni alvállalkozót, ha nincs meg a megfelelő mennyiség?
Részlet a válaszából: […] ...a részajánlattételt lehetővé teszi, e paragrafust minden egyes különálló részre vonatkozóan alkalmazni kell. Ha az ajánlat (részvételi jelentkezés) a Kbt. 61. § (6) bekezdése alapján több rész tekintetében is benyújtható, az ajánlatkérő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Meghatalmazás és kötelezettségvállalásról szóló nyilatkozat címzettje közös ajánlattételnél

Kérdés: Konzorciumban indulunk, és a konzorciumi partner szeretne kapacitásnyújtó szervezetet bevonni. A kapacitásnyújtóval kötendő előszerződésnek tartalmaznia kell a meghatalmazást is az EKR-ben való eljárásra. Az EKR-ben a konzorciumvezető fog eljárni, azonban nem a konzorciumvezető szerződik az adott kapacitásnyújtóval. Ebben az esetben mi a szabályoknak megfelelő eljárás? Kinek kell adni a meghatalmazást, és kinek a kötelezettségvállalásról szóló nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazó okiratnak – a (8) bekezdés szerinti szervezet esetében az ajánlatnak, vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésnek – tartalmaznia kell az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére szóló meghatalmazást arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

A jogorvoslati moratóriumi időszak számítása

Kérdés: Hogyan kell a moratóriumi időszakot számolni, ha már az eredményt megkaptuk? Hogyan alakul az iratbetekintés és az előzetes vitarendezés ennek tükrében?
Részlet a válaszából: […] ...iratbetekintésre sor kerül.A Kbt. előző bekezdésben hivatkozott rendelkezése szerint az adott eljárásban részt vett az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezés megküldését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Tervező és ajánlattevő összeférhetetlensége

Kérdés: A közbeszerzés tárgyát képező kivitelezési munkához szükséges terveket kibocsátó jogi személy elindulhat-e a tárgyi munka kivitelezési pályázatán, nem összeférhetetlen-e a tervezési tevékenysége az ajánlattevői minőséggel? Tekinthető-e a kiviteli tervek elkészítése az eljárás előkészítésének?
Részlet a válaszából: […] ...tervet követően ugyanazon építmény tekintetében további tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban annak a tervezőnek a részvétele, aki ezen közbeszerzési eljárás Kbt. 57. §-a szerinti közbeszerzési dokumentumait megalapozó tervet készítette, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben érintett kizáró ok az alábbi:A Kbt. 62. § (1) bekezdése szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábbi közbeszerzési vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.
1
…
32
33
34
…
154