Üzemzavar miatt módosított hirdetmény feladásának határideje

Kérdés: Meddig kell feladni azt a hirdetményt, amelyet üzemzavar miatt kell módosítani arra figyelemmel, hogy az üzemzavarról szóló információ nem derül ki azonnal?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet definiálja az üzemzavar fogalmát az alábbiak szerint:Az ajánlattételi vagy részvételi határidő nem jár le, ha az EKR vagy annak az ajánlat elkészítését támogató része az EKR üzemeltetője...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátása

Kérdés: Van arra törvényes lehetőség, hogy az ajánlati biztosítékot az ajánlattevő helyett más gazdasági szereplő bocsássa az ajánlatkérő rendelkezésére? (Konkrétan felmerült, hogy az egyik alvállalkozó fizetné, akit így nevesítene is az ajánlattevő ajánlatában.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosítékkal kapcsolatban a közbeszerzési törvény 54. §-a az ajánlattevő által történő rendelkezésre bocsátásról szól. Ezt a szóhasználatot nem lehet úgy érteni, hogy esetleg más is rendelkezésre bocsáthatja a biztosítékot. Az 54. § egyértelmű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Versenyfelügyeleti határozattal kapcsolatos kizáró ok hatálya

Kérdés: Mikor áll be a Kbt. 62. § (1) bekezdésének n) pontjában szereplő kizáró ok hatálya? Amikor a Gazdasági Versenyhivatal dönt, vagy később, amikor a bíróság dönt? Továbbra is csak a bírsággal sújtott a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti jogszabálysértés alapján van helye a kizáró ok megállapításának? A bírságot azonnal be kell fizetni, de ha bíróság elé kerül az ügy, abban az esetben mikortól tartozik a kizáró okok hatálya alá az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. versenyfelügyeleti határozattal kapcsolatban irányadó kizáró oki szabálya az alábbi:Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszerre (DBR) vonatkozó szabályokat a Kbt. 106-107. §-ai tartalmazzák. Alkalmazása gyakran felmerülő közbeszerzések megvalósítása esetében vetődhet fel. Hazai alkalmazása mérsékelt, elsősorban nagyobb ajánlatkérők, központi beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Bírságkiszabás az ajánlatkérővel szemben

Kérdés: Ha az ajánlatkérő saját magát támadja meg, mert az értékelés során nem járt el megfelelően, és az összegezést már közzétette, akkor számíthat bírságra, vagy a saját feljelentés alapján a bírság kiszabása nem valószínű?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 165. § (3) bekezdésének d) pontja szerint amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg, bírságot szabhat ki a jogsértő szervezettel vagy személlyel, valamint a jogsértésért felelős személlyel vagy szervezettel jogviszonyban álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Jogorvoslati eljárás kezdeményezése alvállalkozó által

Kérdés: Alvállalkozó kezdeményezhet-e jogorvoslati eljárást?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadása során induljunk ki a Kbt. ügyfélképességet megalapozó szabályából.A törvény 148. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza: kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Írásbeli összegzés módosítása

Kérdés: Ha visszalép a nyertes, módosíthatom-e az összegezést?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 79. §-ának (4)–(5) bekezdései szólnak részletesen az összegezés módosításának lehetőségeiről az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő az írásbeli összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig, a részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Szerződéskötés részajánlattétel esetén

Kérdés: Részenként külön-külön szerződést kell kötni abban az esetben, ha az eljárás több rész beszerzésére irányul?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiak szerint foglalkozik a részajánlattétellel.Egyrészt az eljárást megindító hirdetmény kötelező tartalma [Kbt. 50. § (2) bekezdés k) pont], másrészt a törvény 61. § (4)–(6) bekezdéseinek előírásai határolják körül az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 71. § (8) bekezdésének a) és b) pontja az alábbi korlátokat állítja az ajánlattevők elé a hiánypótlás megadása során.A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:– nem járhat a 2. § (1)–(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Eljárásrend szakember cseréje esetén

Kérdés: A teljesítésben részt vevő szakemberek cseréjével, valamint új szakértők bevonásával kapcsolatosan kérem a segítségüket: Jól értelmezzük, hogy ha a teljesítés során új szakértő kerül bejelentésre (például, mert az több projekt párhuzamos futása miatt szükséges), akkor elegendő az adott szakembert a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek megfeleltetni? Amennyiben az új szakértő egy, az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértő helyett kerülne bejelentésre, elegendő a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek megfeleltetni, vagy ebben az esetben legalább ugyanannyi szerepkör szerinti gyakorlati idővel (hó) kell rendelkeznie, mint az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértőnek – még akkor is, ha az alkalmassági minimumokat kevesebb gyakorlati idővel is teljesíti? Abban az esetben, ha új szakértő egy, az ajánlatban megjelölt, nemcsak alkalmasságot, hanem értékelési szempontot is igazoló szakértő helyett kerülne bejelentésre, elegendő a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek, valamint az értékelési szempont szerinti adott esetben végzettségnek/képzettségnek, projekttapasztalatnak megfeleltetni, vagy ez esetben legalább ugyanannyi szerepkör szerinti gyakorlati idővel (hó) kell rendelkeznie, mint az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértőnek – még akkor is, ha az alkalmassági minimumokat kevesebb gyakorlati idővel is teljesíti, valamint rendelkeznie kell az értékelési szempont szerinti végzettséggel/képzettséggel, vagy adott esetben projekttapasztalattal?
Részlet a válaszából: […] Bontsuk kétféle esetre az új alvállalkozó bevonását:Az első eset, amikor az új alvállalkozó nem kapacitást biztosító szervezet helyett kerül bevonásra a teljesítés során:Alvállalkozó bevonása során, amennyiben nem jelölte meg az ajánlatkérő sem az ajánlatban, sem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.
1
27
28
29
69