467. kérdés Hiteles másolat a közbeszerzésben
A 393. kérdésre (a Közbeszerzési Levelek 17. számában) adott válaszukban a Kbt. 20. §-ának (3) bekezdésre hivatkozással valamennyi igazolásra – így az éves beszámolóra is – vagy eredetiben, vagy pedig hiteles másolat formájában történő benyújtási lehetőséget fogalmaznak meg. Nem találom viszont a "hiteles másolat" fogalomnak a Kbt. szerinti eljárásoknál is alkalmazható meghatározását.
468. kérdés Személyi és szervezeti összeférhetetlenség értelmezése
Önkormányzat közbeszerzési eljárást készít elő irodaépület építésére. Az önkormányzat egyik osztályvezetőjének fia – határozatlan idejű megbízásos szerződéssel – az engedélyezési tervdokumentációt készítő tervezővállalatnál dolgozik. Tehet-e érvényes ajánlatot a tervezővállalat?
469. kérdés Éves beszámoló csatolandó példánya
A Kbt. 66. § (1) bekezdésének b) pontjában szereplő előírás szerint az éves beszámolót eredetiben vagy hiteles másolatban kell benyújtani. Más hasonló igazoláshoz képest az éves beszámolót az ajánlattevő/alvállalkozó saját maga állítja ki. Ezek alapján eredeti aláírással ellátott éves beszámoló becsatolásával vagy ennek hiteles másolatával, vagy a cégbírósági érkeztetett példány (kiegészítő melléklettel ellátott) példány csatolásával teszünk eleget a pénzügyi és gazdasági alkalmasság követelményének?
470. kérdés Hivatalos álláspont hirdetményügyben
A Közbeszerzések Tanácsa jogászával előzetesen egyeztetett álláspont alapján közzétett hirdetményt a Közbeszerzési Értesítő lektora hiánypótlásra visszaküldi. Kinek van ilyen esetben prioritása? Miért nincs megfelelő kommunikáció, egységes álláspont a jogászok és a lektorok között?
471. kérdés Alvállalkozók, "3. személyek" a közbeszerzési eljárásban
Részvételi felhívási szakaszban a 10 százalék alatti alvállalkozó megjelölhető-e? Mi a különbség a 10 százalék alatti alvállalkozó és a "3. személy" között a Kbt. 105. §-a alapján?
472. kérdés Eljárás közös ajánlattétel esetén
Milyen feladatai vannak az ajánlattevőknek a Kbt. 52. §-ában foglalt több ajánlattevő közös ajánlattételekor egy nemzeti rezsimű nyílt eljárás esetén? Közös ajánlattétel esetén mind a négy közösen ajánlatot tevő úgy jár el, mintha külön-külön lenne ajánlattevő? Egy pályázatot küldenek, vagy négyet?
473. kérdés BKV-bérlet beszerzése
Költségvetési szerv a dolgozóinak BKV-bérletet ad. Ennek beszerzésére (tárgyalásos) közbeszerzési eljárást kell-e alkalmazni?
474. kérdés Munkaviszony és közbeszerzési gyakorlat kapcsolata
2001. szeptember hónaptól munkaköri kötelezettségeim körébe tartozott a közbeszerzési eljárások lefolytatása. Eddig mindössze két eljárásban vettem részt, 2005. június 1-jétől viszont nyugállományba vonulok. A hároméves közbeszerzési gyakorlatba pontosan mi számít bele? Van-e mód a hiányzó gyakorlat megszerzésére a munkaviszony megszűnését követően?
475. kérdés Eljárás kamarai észrevétel késedelme esetén
Tervpályázati eljárás témakörben kérdezünk. A 137/2004. Korm. rendelet 24. §-ának (2) bekezdése értelmében a pályázati felhívást az illetékes Kamarának meg kell küldeni. Mi a teendő, ha a Kamara késve, az előírt 8 napot lényegesen meghaladóan közli észrevételét, továbbá olyan észrevételt tesz, amely vitatható, illetve nem teljesíthető – például a kiírástól eltérően, lényegesen magasabb tervpályázati díj előírásához ragaszkodik?
476. kérdés Teljesítési határidő megjelölése a hirdetményben
"Tájékoztató a szerződés teljesítéséről" című hirdetmény 2. d) pontja vonatkozásában a teljesítés határidején mit kell érteni? A vállalkozó teljesítési határidejét, a megrendelő teljesítési (fizetési) határidejét, avagy azt, hogy a vállalkozó és megrendelő egyaránt teljesít?
477. kérdés Ajánlattételi kiírás módja
Árvízvédekezés során a költségvetési szerv helyre kívánja állítani a megrongálódott védműveit. A helyreállítás nem tűr halasztást, de az ehhez szükséges forrás még nem áll rendelkezésre. Miként történhet ebben a helyzetben az ajánlattételi kiírás?
478. kérdés A munkavédelem feltételeiről szóló rendelet alkalmazása egyszerű eljárásban
Az 1/2004. FMM rendelet a munkavédelmi feltételekről egyszerű közbeszerzési eljárásra is vonatkozik, ugyanis a Kbt. IV. része, azon belül is 300. §-ának (6) bekezdésének taxatív felsorolása erre nem hivatkozik vissza? Az ajánlattevő egyszerű közbeszerzési eljárás esetén, ha az eljárás építési beruházás vagy szolgáltatás tárgyú, köteles-e a Kbt. 72. §-a szerinti nyilatkozatot megtenni?
479. kérdés Számítási hibák javíthatósága a közbeszerzési eljárásban
Nem igazán értem, hogy a számolási hibák javítása hogy maradt benne az új Kbt.-ben? Az eddigi tapasztalat az, hogy az ajánlatkérők fix átalányárat kérnek teljességi nyilatkozattal. Eddigi munkáim során a számolási hibák javításának lehetőségével akkor élnek a kiírók, ha nem az a cég adta az összességében legkedvezőbb ajánlatot, amelyiknek kellett volna, vagy pedig éppen túl kedvezőt adott. Mi a véleményük?
480. kérdés Kiegészítő tájékoztatás és az ajánlattételi határidő módosításának kapcsolata
Ha a helyszíni bejárás és konzultáció lehetőségét az ajánlatkérő biztosítja, de az azon való részvétel nem kötelező, ajánlatot a részvétel nélkül is be lehet nyújtani, akkor is igaz-e a hosszabb beadási határidő biztosításának kötelezettsége?
481. kérdés Nyilatkozat vállalkozási formáról
A Kbt. 96. §-ának (3) bekezdése szerint az ajánlattevő az eredményhirdetésen nyilatkozik arról, hogy mikro-, kis- vagy középvállalkozás-e. Jogszerű-e az az ajánlatkérői gyakorlat, hogy az erről szóló nyilatkozatot az ajánlat részeként kérik be?
482. kérdés Feltételek módosításának közzététele
Ha a Kbt. 76. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő módosítani kívánja a dokumentációban vagy az ajánlati felhívásban meghatározott feltételeket, elegendő-e a módosító hirdetményt feladni az ajánlattételi határidő lejárta előtt, vagy a hirdetménnyel meg is kell-e jelennie – hiszen ez a közösségi értékhatár felett akár 30 nap is lehet?
483. kérdés Szerzői jog kizárólagos jogként minősítése
Ha a becsült érték alapján közbeszerzési eljárás során kell megkötni a tervezési szerződést, de az előzményi terv szabad felhasználásnak jogával az ajánlatkérő nem rendelkezik, a szerzői jog a közbeszerzési törvényben definiált kizárólagos jognak minősül-e, amelyre tekintettel ajánlatkérő jogosult a szerzői jog birtokosával hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alapján, vagy nemzeti értékhatár alatti becsült értéknél közbeszerzési eljárás nélkül megkötni a tervezési szerződést?
484. kérdés Eljárásfajta megválasztása objektív okból előre nem tervezhető munkák esetén
A hóeltakarítást szeretnénk vállalkozóra bízni. Az előző év ehhez kapcsolódó költségei megközelítőleg nettó 4 millió forintot tettek ki. Milyen eljárást alkalmazzunk a következő évre kötendő szerződéshez, mivel az időjárási viszonyok nem tervezhetőek?
485. kérdés Egybeszámítás használt autó beszerzésénél
Használt autó vásárlása esetén annak értékét egybe kell-e számítani az új autó értékével?
486. kérdés Beszerzések összevonása, infláció kezelése a közbeszerzésben
Gyermekétkeztetésnél mely alapanyagok beszerzését kell összevonni, és melyek szerezhetők be önállóan? Ha az élelmiszer-alapanyagok beszerzésére például 3 évre szeretnénk szerződést kötni – hogy ne kelljen évente az eljárást lefolytatni – hogyan kezelhető szabályosan a sajnos minden évben bekövetkező áremelés?
487. kérdés Új alapítású cég ajánlata konzorciumban
Kizárható-e az eljárásból az az új alapítású cég, amely a referenciamunkák hiányára tekintettel konzorciumban indul a megfelelő számú referenciával rendelkező, az Európai Unió valamely tagállamában honos anyavállalatával?
488. kérdés Ajánlati ár mint kizárólagos tárgyalási szempont
Egyszerű közbeszerzési eljárásban, ha az ajánlatkérő tárgyalást tart és az elbírálás szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, van-e lehetőség kizárólag az ajánlati árról tárgyalni?
489. kérdés Részben önálló költségvetési szerv beszerzései
Az ún. részben önálló költségvetési szervnek is a Kbt. szerint kell lebonyolítania beszerzéseit, avagy nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá?
