20. Közbeszerzési Levelek / 2005. február 7.

TARTALOM

467. kérdés Hiteles másolat a közbeszerzésben
A 393. kérdésre (a Közbeszerzési Levelek 17. számában) adott válaszukban a Kbt. 20. §-ának (3) bekezdésre hivatkozással valamennyi igazolásra - így az éves beszámolóra is - vagy eredetiben, vagy pedig hiteles másolat formájában történő benyújtási lehetőséget fogalmaznak meg. Nem találom viszont a "hiteles másolat" fogalomnak a Kbt. szerinti eljárásoknál is alkalmazható meghatározását.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
468. kérdés Személyi és szervezeti összeférhetetlenség értelmezése
Önkormányzat közbeszerzési eljárást készít elő irodaépület építésére. Az önkormányzat egyik osztályvezetőjének fia - határozatlan idejű megbízásos szerződéssel - az engedélyezési tervdokumentációt készítő tervezővállalatnál dolgozik. Tehet-e érvényes ajánlatot a tervezővállalat?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
469. kérdés Éves beszámoló csatolandó példánya
A Kbt. 66. § (1) bekezdésének b) pontjában szereplő előírás szerint az éves beszámolót eredetiben vagy hiteles másolatban kell benyújtani. Más hasonló igazoláshoz képest az éves beszámolót az ajánlattevő/alvállalkozó saját maga állítja ki. Ezek alapján eredeti aláírással ellátott éves beszámoló becsatolásával vagy ennek hiteles másolatával, vagy a cégbírósági érkeztetett példány (kiegészítő melléklettel ellátott) példány csatolásával teszünk eleget a pénzügyi és gazdasági alkalmasság követelményének?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
470. kérdés Hivatalos álláspont hirdetményügyben
A Közbeszerzések Tanácsa jogászával előzetesen egyeztetett álláspont alapján közzétett hirdetményt a Közbeszerzési Értesítő lektora hiánypótlásra visszaküldi. Kinek van ilyen esetben prioritása? Miért nincs megfelelő kommunikáció, egységes álláspont a jogászok és a lektorok között?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
471. kérdés Alvállalkozók, "3. személyek" a közbeszerzési eljárásban
Részvételi felhívási szakaszban a 10 százalék alatti alvállalkozó megjelölhető-e? Mi a különbség a 10 százalék alatti alvállalkozó és a "3. személy" között a Kbt. 105. §-a alapján?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
472. kérdés Eljárás közös ajánlattétel esetén
Milyen feladatai vannak az ajánlattevőknek a Kbt. 52. §-ában foglalt több ajánlattevő közös ajánlattételekor egy nemzeti rezsimű nyílt eljárás esetén? Közös ajánlattétel esetén mind a négy közösen ajánlatot tevő úgy jár el, mintha külön-külön lenne ajánlattevő? Egy pályázatot küldenek, vagy négyet?
Kapcsolódó tárgyszavak:
473. kérdés BKV-bérlet beszerzése
Költségvetési szerv a dolgozóinak BKV-bérletet ad. Ennek beszerzésére (tárgyalásos) közbeszerzési eljárást kell-e alkalmazni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
474. kérdés Munkaviszony és közbeszerzési gyakorlat kapcsolata
2001. szeptember hónaptól munkaköri kötelezettségeim körébe tartozott a közbeszerzési eljárások lefolytatása. Eddig mindössze két eljárásban vettem részt, 2005. június 1-jétől viszont nyugállományba vonulok. A hároméves közbeszerzési gyakorlatba pontosan mi számít bele? Van-e mód a hiányzó gyakorlat megszerzésére a munkaviszony megszűnését követően?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
475. kérdés Eljárás kamarai észrevétel késedelme esetén
Tervpályázati eljárás témakörben kérdezünk. A 137/2004. Korm. rendelet 24. §-ának (2) bekezdése értelmében a pályázati felhívást az illetékes Kamarának meg kell küldeni. Mi a teendő, ha a Kamara késve, az előírt 8 napot lényegesen meghaladóan közli észrevételét, továbbá olyan észrevételt tesz, amely vitatható, illetve nem teljesíthető - például a kiírástól eltérően, lényegesen magasabb tervpályázati díj előírásához ragaszkodik?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
476. kérdés Teljesítési határidő megjelölése a hirdetményben
"Tájékoztató a szerződés teljesítéséről" című hirdetmény 2. d) pontja vonatkozásában a teljesítés határidején mit kell érteni? A vállalkozó teljesítési határidejét, a megrendelő teljesítési (fizetési) határidejét, avagy azt, hogy a vállalkozó és megrendelő egyaránt teljesít?
477. kérdés Ajánlattételi kiírás módja
Árvízvédekezés során a költségvetési szerv helyre kívánja állítani a megrongálódott védműveit. A helyreállítás nem tűr halasztást, de az ehhez szükséges forrás még nem áll rendelkezésre. Miként történhet ebben a helyzetben az ajánlattételi kiírás?
Kapcsolódó tárgyszavak:
478. kérdés A munkavédelem feltételeiről szóló rendelet alkalmazása egyszerű eljárásban
Az 1/2004. FMM rendelet a munkavédelmi feltételekről egyszerű közbeszerzési eljárásra is vonatkozik, ugyanis a Kbt. IV. része, azon belül is 300. §-ának (6) bekezdésének taxatív felsorolása erre nem hivatkozik vissza? Az ajánlattevő egyszerű közbeszerzési eljárás esetén, ha az eljárás építési beruházás vagy szolgáltatás tárgyú, köteles-e a Kbt. 72. §-a szerinti nyilatkozatot megtenni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
479. kérdés Számítási hibák javíthatósága a közbeszerzési eljárásban
Nem igazán értem, hogy a számolási hibák javítása hogy maradt benne az új Kbt.-ben? Az eddigi tapasztalat az, hogy az ajánlatkérők fix átalányárat kérnek teljességi nyilatkozattal. Eddigi munkáim során a számolási hibák javításának lehetőségével akkor élnek a kiírók, ha nem az a cég adta az összességében legkedvezőbb ajánlatot, amelyiknek kellett volna, vagy pedig éppen túl kedvezőt adott. Mi a véleményük?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
480. kérdés Kiegészítő tájékoztatás és az ajánlattételi határidő módosításának kapcsolata
Ha a helyszíni bejárás és konzultáció lehetőségét az ajánlatkérő biztosítja, de az azon való részvétel nem kötelező, ajánlatot a részvétel nélkül is be lehet nyújtani, akkor is igaz-e a hosszabb beadási határidő biztosításának kötelezettsége?
481. kérdés Nyilatkozat vállalkozási formáról
A Kbt. 96. §-ának (3) bekezdése szerint az ajánlattevő az eredményhirdetésen nyilatkozik arról, hogy mikro-, kis- vagy középvállalkozás-e. Jogszerű-e az az ajánlatkérői gyakorlat, hogy az erről szóló nyilatkozatot az ajánlat részeként kérik be?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
482. kérdés Feltételek módosításának közzététele
Ha a Kbt. 76. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő módosítani kívánja a dokumentációban vagy az ajánlati felhívásban meghatározott feltételeket, elegendő-e a módosító hirdetményt feladni az ajánlattételi határidő lejárta előtt, vagy a hirdetménnyel meg is kell-e jelennie - hiszen ez a közösségi értékhatár felett akár 30 nap is lehet?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
483. kérdés Szerzői jog kizárólagos jogként minősítése
Ha a becsült érték alapján közbeszerzési eljárás során kell megkötni a tervezési szerződést, de az előzményi terv szabad felhasználásnak jogával az ajánlatkérő nem rendelkezik, a szerzői jog a közbeszerzési törvényben definiált kizárólagos jognak minősül-e, amelyre tekintettel ajánlatkérő jogosult a szerzői jog birtokosával hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alapján, vagy nemzeti értékhatár alatti becsült értéknél közbeszerzési eljárás nélkül megkötni a tervezési szerződést?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
484. kérdés Eljárásfajta megválasztása objektív okból előre nem tervezhető munkák esetén
A hóeltakarítást szeretnénk vállalkozóra bízni. Az előző év ehhez kapcsolódó költségei megközelítőleg nettó 4 millió forintot tettek ki. Milyen eljárást alkalmazzunk a következő évre kötendő szerződéshez, mivel az időjárási viszonyok nem tervezhetőek?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
485. kérdés Egybeszámítás használt autó beszerzésénél
Használt autó vásárlása esetén annak értékét egybe kell-e számítani az új autó értékével?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
486. kérdés Beszerzések összevonása, infláció kezelése a közbeszerzésben
Gyermekétkeztetésnél mely alapanyagok beszerzését kell összevonni, és melyek szerezhetők be önállóan? Ha az élelmiszer-alapanyagok beszerzésére például 3 évre szeretnénk szerződést kötni - hogy ne kelljen évente az eljárást lefolytatni - hogyan kezelhető szabályosan a sajnos minden évben bekövetkező áremelés?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
487. kérdés Új alapítású cég ajánlata konzorciumban
Kizárható-e az eljárásból az az új alapítású cég, amely a referenciamunkák hiányára tekintettel konzorciumban indul a megfelelő számú referenciával rendelkező, az Európai Unió valamely tagállamában honos anyavállalatával?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
488. kérdés Ajánlati ár mint kizárólagos tárgyalási szempont
Egyszerű közbeszerzési eljárásban, ha az ajánlatkérő tárgyalást tart és az elbírálás szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, van-e lehetőség kizárólag az ajánlati árról tárgyalni?
489. kérdés Részben önálló költségvetési szerv beszerzései
Az ún. részben önálló költségvetési szervnek is a Kbt. szerint kell lebonyolítania beszerzéseit, avagy nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére