30. Közbeszerzési Levelek / 2005. július 11.

TARTALOM

700. kérdés Részvételi jog és dokumentáció megvásárlásának kapcsolata
A nyílt, közbeszerzési eljárás során 6 kivitelező megvásárolta a dokumentációt, és megjelent a műszaki bejárásra. Egy kivitelező nem vásárolta meg a dokumentációt, azonban részt kívánt venni a műszaki bejáráson, és később akarta megvásárolni a dokumentációt. Kérdésünk: a dokumentációt meg nem vásárló kivitelező részt vehet-e a műszaki bejáráson, vagy eltanácsolható-e arról abban az esetben, ha a kiírásban nem szerepelt, hogy a bejáráson csak az vehet részt, aki megvette a dokumentációt?
701. kérdés Nyilatkozat mint okirat-helyettesítő eszköz egyszerű eljárásban
A Közbeszerzési Értesítőben megjelenő "Egyszerű közbeszerzési eljárás" esetében az ajánlatot adó 10 százalék feletti alvállalkozóira vonatkozóan elegendő-e a Kbt. 299. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatadónak csak nyilatkozatot adni a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése, a 61. §-ának (1) bekezdése és 62. §-ának (1) bekezdésében foglalt igazolások, nyilatkozatok és cégkivonat helyett?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
702. kérdés Tevékenység megosztása, klasszikus rezsim alkalmazásának mellőzhetősége
Megoszthatja-e tevékenységeit egy 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő, vegyes tevékenységi körű, közérdekűnek minősülő hulladékkezelési közszolgáltatással és nem közérdekűnek minősülő távhőszolgáltatással foglalkozó cég, miszerint előbbi tevékenysége kapcsán klasszikus ajánlatkérőnek minősül [Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése], míg távhőszolgáltatással kapcsolatos beszerzései kapcsán a különös eljárás szabályai alá tartozik [Kbt. 163. § (1) bekezdésének a) pontja]? Jogosan dönt-e ekkor úgy, hogy ha az adott távhő-szolgáltatási beszerzés az értékhatárok miatt nem közbeszerzés-köteles, akkor nem alkalmazza a klasszikus rezsimet sem, mert az csak a hulladékkezelési tevékenységre, illetve annak közérdekű részére vonatkozik (a két tevékenység aránya: 1:1)?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
703. kérdés Ajánlattétel internetes értesülés alapján
Az önkormányzat szabályozása szerint minden önkormányzati közbeszerzési eljárást a város honlapján közzé kell tenni. Egyszerű közbeszerzési eljárás esetén, ha a felkért ajánlattevőkön kívül az internetről értesült ajánlattevő ajánlatot kíván tenni, köteles-e az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást számára kiadni, illetve az ajánlatát befogadni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
704. kérdés Határozatlan idejű szerződés fenntarthatósága
Az (időszakos tevékenységet végző) ajánlatkérő a szolgáltatás területén a Kbt. hatálya alá tartozik. Határozatlan idejű szerződése van a beszállítóval, amelyben maximális keret nincs meghatározva. Fel kell-e, illetve mikor kell felbontani ezt a szerződést?
705. kérdés Tájékoztatás elmulasztásának következményei
A közelmúltban részt vettünk egy, a Kbt. 225. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson. A tárgyalást az ajánlattevőkkel egymást követően egy fordulóban folytatták le. A többi ajánlattevő ajánlatáról sem a tárgyalás előtt, sem azt követően - hivatkozással az ajánlatkérő titoktartási kötelezettségére - semmilyen tájékoztatást nem kaptunk. Az előzőekben leírt eljárástípus esetén hogyan kell alkalmazni a Kbt. 80. §-ának (3)-(4) bekezdéseit, valamint 96. §-ának (1) és (3) bekezdéseit, annak ismeretében, hogy az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyv ugyanis nem tartalmazta a bírálat során értékelt adatokat; az eredményhirdetésről nem kaptunk jegyzőkönyvet, illetve az ajánlatokról készített írásbeli összegzést sem kaptuk meg?
706. kérdés Igazolások, nyilatkozatok meglétének vizsgálhatósága
A Kb. 96. §-ának (3) bekezdése biztosítja a nyilvánosságot a közbeszerzési eljárásban az eredményhirdetés után. A (3) bekezdés lehetőséget ad-e a pályázóknak, hogy a versenytársak ajánlati dokumentációjában az előírt igazolások és nyilatkozatok meglétét megvizsgálják? Amennyiben egy igazolás vagy nyilatkozat hiánya a pályázatnál kizáró ok lehet, akkor milyen lehetőség van ennek megvizsgálására?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
707. kérdés Több alvállalkozó megnevezése egy ajánlattevő mellett
Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében megteheti-e a részvételre jelentkező, hogy több olyan 10 százalék feletti alvállalkozót is megnevez, akiknek a tevékenységi köre nagyrészt lefedi egymást, habár tisztában van vele, hogy az ajánlatadási szakaszban csak az egyik alvállalkozóval fogja az ajánlatát összeállítani?
Kapcsolódó tárgyszavak:
708. kérdés Rendkívüli sürgősség értelmezése
Rendkívüli sürgősség: az én hibám-e, ha beázik a tető és balesetveszélyes, mert a gerendák elkorhadtak, ha ez egy hosszú folyamat végeredménye? Mondható-e az, hogy nem jártam el gondosan az évek során, elmaradtak a felújítások, és most nem indokolt a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás rendkívüli sürgősség miatt?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
709. kérdés Döntőbizottság "kifogásolási" határideje hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén
Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén a Döntőbizottság értesítését követően, a Bizottság kifogását mennyi időn belül közli? Pontosabban mennyi az észrevételezési határidő?
710. kérdés Anyacég referenciájának elfogadása
Külföldi cég magyar fióktelepe lehet ajánlattevő a közbeszerzési törvény szerint. Ilyen esetben az anyacég referenciáit vagy egyik alkalmassági tényezőit a fióktelep szerepeltetheti-e ajánlatában, vagy csak abban az esetben tehet úgy, ha a külföldi anyacég "közös ajánlattevő"-ként vagy 10 százalék feletti alvállalkozóként nevesítve szerepel az ajánlatban?
Kapcsolódó tárgyszavak:
711. kérdés Közbeszerzési műszaki leírás készítésének kötelezettsége
Az ajánlattevők részére kiadott tervdokumentáció tartalmazza a tervezők által (szakáganként) elkészített műszaki leírásokat is. Ezenfelül kötelező-e az ajánlatkérőnek külön "közbeszerzési műszaki leírást" is készítenie?
Kapcsolódó tárgyszavak:
712. kérdés Többletmunka beszerzése
Önkormányzati építési beruházás kivitelezését a vállalkozó közbeszerzési eljáráson nyerte el. Többletmunka elvégzése vált szükségessé, kb. 10 millió forint értékben. Az eredeti vállalkozó elvégezheti-e a többletmunkát, vagy új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni?
713. kérdés Részajánlat-tételi lehetőségről ismételten egyszerű eljárásban
A Közbeszerzési Levelek 28. számában, a 671. válaszban bár a jogi levezetés helyes, véleményünk szerint mégsem pontos, hiszen egyéb jogszabályból az a következtetés vonható le, hogy egyszerű eljárásban is alkalmazható a részekre történő ajánlattétel. Konkrétan a 15/2004. IM rendelet 23. számú mellékletében szereplő hirdetménymintára gondolunk, amelynek II.1.8. pontja alapján lehet erre következtetni. Egyébként a szerkesztőbizottság jogi lektorai is gond nélkül átengedik az így készült ajánlattételi felhívásokat. (A fenti álláspontunkat emellett érintettük az adott számban megjelent 651-es kérdésünkben is, és ott ezt nem kifogásolták). Mi a helyes eljárás?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
714. kérdés EU-s hirdetmények terjedelmi korlátjai
Miért nem lehet 650 szónál hosszabb hirdetményeket megjelentetni? És hogyan tudom ezt megoldani, amikor lehetetlen leszorítani 1500 szó alá, nemhogy 700 alá a hirdetményünket? Hogyan csinálják ezt vajon más EU-tagállamokban?
Kapcsolódó tárgyszavak:
715. kérdés A Kbt. újabb módosítása
Milyen változásokat hozott a Kbt. legutóbbi módosítása? Érintik-e az egyszerű eljárás szabályait?
Kapcsolódó tárgyszavak:
716. kérdés Ajánlat érvénytelenségének indoka
A becsatolt referencialistából (és igazolásokból) nem állapítható meg, hogy az ajánlattevő az ajánlati felhívásban szereplő alkalmassági követelményeket teljesíti-e, hiánypótlás nincs. Az ajánlata ilyenkor azért érvénytelen, mert nem a felhívás szerint adta meg ajánlatát, vagy az ajánlattevő alkalmatlan, és ezért érvénytelen az ajánlata?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére