87. Közbeszerzési Levelek / 2008. november 3.

TARTALOM

1741. kérdés Ajánlat opciós mennyiségre
Mit jelent az, ha az ajánlatkérő ún. opciós mennyiségekre kér ajánlatot? Van-e erre jogszerűen lehetőség? Mi a teendő, ha ez egy adott ajánlatkérő esetében rendszeres? Ha emiatt kár éri az ajánlattevőt, hová fordulhat jogorvoslatért?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1742. kérdés Ajánlati biztosíték mértéke részajánlattételnél
Az ajánlatkérő lehetőséget adott részajánlat tételére. Az ajánlati biztosíték vonatkozásában úgy rendelkezett, hogy azt minden ajánlattevőnek egységesen, a közbeszerzés értéke alapján kell nyújtania, függetlenül attól, hogy hány részre tesz ajánlatot. Ez így jogszerű?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1743. kérdés Teljesítési biztosíték mértéke, kötbérigény érvényesítése
Milyen mértékű teljesítési biztosíték fogadható el a gyakorlatban? Mi minősül túlzott mértékű biztosítéknak? További kérdésünk, hogy az ajánlatkérő kötbérigényét érvényesítheti-e a teljesítési biztosíték rovására úgy, hogy erről előtte nem értesíti az ajánlattevőt?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1744. kérdés Banki információk a cégkivonatban
A felhívás szerint az ajánlattevő valamennyi cégkivonatban feltüntetett és fel nem tüntetett bankszámlája vonatkozásában csatolni kell a pénzügyi intézmény felhívásban meghatározott nyilatkozatát. Kérdéseink: 1. Hogyan ellenőrizhető az ajánlatkérő által, hogy az ajánlattevőnek van olyan bankszámlája, amelyet a cégkivonat nem tartalmaz? 2. Egyáltalán, hogyan lehetséges az, hogy a cégkivonat ne tartalmazza a bankszámlaszámot, az azt vezető pénzintézetet, hiszen tudomásunk szerint a bank annak megnyitását közvetlenül jelenti a cégbíróságnak, amely azt hivatalból jegyzi be a cégadatok közé?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1745. kérdés Hivatkozási szám megjelölése a felhívásban
Mikor kell az ajánlati felhívásban megjelölni az ajánlatkérő által az aktához rendelt hivatkozási számot? Mit jelent a nyomtatványnak az a megjelölése - e kérdéshez kapcsolódva -, hogy "adott esetben"?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1746. kérdés Tanácsi vizsgálat saját jogkörben
Milyen esetekben indíthat saját jogkörben vizsgálatot a Közbeszerzések Tanácsa? Előfordul-e és milyen rendszerességgel ez a gyakorlatban?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1747. kérdés Ajánlattevő és erőforrás-szervezet közötti jogviszony ismertetése
A felhívás lehetőséget ad erőforrás-szervezet igénybevételére. Ezzel kapcsolatban csatolni kell az erőforrás-szervezet kötelezettségvállaló nyilatkozatát, amelynek egyebek mellett tartalmaznia kell az ajánlattevő és az erőforrás-szervezet jogviszonyának leírását. E mit jelent? És: milyen részletességűnek kell lennie a leírásnak?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1748. kérdés Üzleti titok referenciaigazolásban
A műszaki alkalmasság vonatkozásában az ajánlatkérők gyakran kérnek referenciaigazolást, meghatározott adattartalommal. Vannak olyan esetek, amikor olyan adatokat is kérnek a referenciaigazolás részeként, amelyek üzleti titkot, esetleg nem publikus gyártásitechnológia-leírást tartalmaznak. Milyen lehetőség van arra, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek a szintén ajánlatot tevő versenytársak birtokába?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1749. kérdés Hiánypótlásra vonatkozó rendelkezés ellentmondásossága
Az ajánlatkérő - az ajánlati biztosíték kivételével - teljes körben biztosította a hiánypótlást. Ugyanakkor ezt követően a felhívás azt tartalmazta, hogy az ajánlattételi adatlapon szereplő ajánlati árak nem pótolhatók, illetve azok pontosítására sincs lehetőség. Nem ellentétes ez a teljes körű hiánypótlás biztosításával?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1750. kérdés Minősített ajánlattevő alkalmasságának külön igazolása
Kell-e, és ha igen, milyen esetekben kell a minősített ajánlattevők jegyzékében szereplő ajánlattevőnek is igazolnia alkalmasságát egy adott közbeszerzési eljárásban?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1751. kérdés Kbt.-re utalás ajánlati felhívásban
Szerepelhet-e az ajánlati felhívásban az, hogy az abban nem rendezett kérdésekben a Kbt.-t kell irányadónak tekinteni? Ez azt jelenti, hogy egy adott eljárásban nem kell mindent pontosan meghatározni a kiírásban? Milyen kérdésekben irányadó ilyen kiírás mellett a Kbt.? Honnan tudja ezt az ajánlatkérő? Mit tehet, ha emiatt kára keletkezik vagy érvénytelen lesz az ajánlata?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1752. kérdés Törvényi hatály alá tartozásból adódó kötelezettségek
Mi a jelentősége annak a nyilatkozatnak, amely arról szól, hogy az ajánlattevő a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény, illetve a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozik-e, avagy sem? Ha igen, ez milyen többletkötelezettséget jelent az ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárás során?
1753. kérdés Új CPV
Mi a lényege az új CPV-nek?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1754. kérdés Egybeszámítás eltérő rendeltetés esetén
Egy adott ajánlatkérő kivitelezésében, egy költségvetési évben megvalósuló útfelújítást, épületfelújítást és szennyvízberuházást egybe kell-e számítani (tekintve, hogy elvileg teljesen más a rendeltetésük?) Egy adott ajánlatkérő különböző intézményeiben megvalósuló, hasonló jellegű eszközök (például irodai bútorok) beszerzését egybe kell-e számítani?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1755. kérdés Megszokottól eltérő követelményrendszer jogszerűsége a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében
Az ajánlatkérő a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében nem a megszokott "pozitív mérlegeredményt", és nem a közbeszerzés becsült értékhez igazodó árbevételt, hanem az ajánlattevők adózás előtti eredményének általa elvárt mértékét határozta meg (az utóbbi időben ez egyre gyakoribb). Megteheti-e ezt jogszerűen? Ha igen, akkor ez az adat milyen összefüggésben van az adott közbeszerzés teljesítésére való alkalmassággal? Ha nem, mit lehet ellene tenni?
Kapcsolódó tárgyszavak:
1756. kérdés Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség közbeszerzési jogviszonyban
Kérem szíves válaszukat az alábbi, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatban. A 2007. évi CLII. törvény vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő bizonyos állami tisztségviselők és munkavállalók tekintetében. E törvény 3. § (1) bekezdésének b) pontja és a 3. § (3) bekezdésének ea) pontja írja elő, hogy azoknak is vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük van, akik önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosultak közbeszerzési eljárás során. Társaságunk érintett munkavállalói vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek eleget tettek. A 2007. évi CLII. törvény nem szabályozza azt az esetet, amikor a közbeszerzési eljárást nem társaságunk apparátusa folytatja le, hanem bonyolítót (mely elsősorban magántulajdonban lévő, közbeszerzési eljárások lefolytatására szakosodott gazdasági társaság) vesz igénybe, amely a közbeszerzési eljárás során - többek között - döntési javaslatot tesz. Vonatkozik-e (vonatkozhat-e) a bonyolítóra a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, tekintve, hogy olyan ajánlatkérő nevében jár-e akinek a munkavállalói kizárólag a közbeszerzésekkel összefüggésben kötelezettek vagyonnyilatkozatot tenni? Az ajánlatkérőnek a bonyolítótól kell-e, s ha igen, milyen igazolást kérni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatosan?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1757. kérdés Nettó ár figyelembevételének esete
Egyik utóbbi számukban megjelent véleményükkel nem teljesen értek egyet, kérem ezért szíves válaszukat az alábbi kérdésre. Költségvetési szerv szolgáltatásra kér ajánlatot, amelynek értéke ugyan nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, de az egybeszámítási szabályok miatt egyszerű eljárás lefolytatására kerül sor. Az Önök szerint nyertesnek számító (legalacsonyabb) nettó árra a vállalkozó 20 százalékos forgalmi adót számol, az azt követő legjobb ajánlat alanyi mentes, ezért a bruttó ára alacsonyabb, mint a legalacsonyabb nettó árat ajánlóé. (Az értékelés szempontja a legalacsonyabb ajánlati ár volt, nem nevesítve, hogy bruttó vagy nettó, de valamennyi értéket meg kellett adni). Véleményem szerint a Kbt. egyik alapelve szerint (közpénzek ésszerű felhasználása) a nyertes az, aki felé a legkisebb a költségvetési szerv kifizetési kötelezettsége, a Kbt. 57. § (2) bek. a) pont szerinti megfogalmazás - "a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" - is ezt mondja. A nettó árat akkor kell figyelembe venni, ha a közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét vizsgáljuk (35. §). Jól értelmezem?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1758. kérdés Eltérő bírálati szempontok részajánlattételnél
Lehetséges-e az, hogy részajánlattétel adhatósága esetén az ajánlatkérő az egyes ajánlatrészek (részajánlatok) vonatkozásában más-más bírálati szempontot alkalmazzon?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1759. kérdés Hiánypótlás módjának meghatározása
Ha az ajánlatkérő hiánypótlásra hívja fel az ajánlattevőt, meg kell-e határoznia, hogy a hiányt milyen módon kell pótolni, és ha igen, akkor milyen részletességgel kell megadni a hiánypótlás módját?
Kapcsolódó tárgyszavak:
1760. kérdés Érvénytelen okirat érvényessé tétele hiánypótlás keretében
Érvénytelen - például aláírás nélküli nyilatkozat - okiratokat is érvényessé lehet tenni hiánypótlási eljárás keretében?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1761. kérdés Eredményhirdetés elhalasztásának indokoltsága
Van-e lehetőség arra, hogy az eredményhirdetés időpontját 30 nappal elhalassza az ajánlatkérő arra hivatkozással, hogy nagyszámú hiánypótlás várható? Milyen formában kell értesítenie erről, valamint az eredményhirdetés új időpontjáról az ajánlattevőket?
Kapcsolódó tárgyszavak:
1762. kérdés CPV-megjelölés eltérése
Ha a közös Közbeszerzési Szójegyzék (CPV) megjelölése vonatkozásában eltér a KÉ-ben megjelent felhívás az ajánlati dokumentációtól, melyik az irányadó?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1763. kérdés Alapítványi összeférhetetlenség
Ha egy alapítvány segít a támogatást kérő intézménynek, és utána ez az alapítvány szeretne szolgáltatni, ezt megteheti-e?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére