Találati lista:
131. cikk / 469 Megfelelés kapacitásbiztosítással
Kérdés: Milyen lehetőség van akkor, ha egy ajánlati felhívásban gazdasági és pénzügyi alkalmasság nem kerül meghatározásra, a műszaki, illetve szakmai alkalmasságnál egy ajánlattevő mind referencia, mind szakember tekintetében kapacitásbiztosítással szeretne megfelelni? A műszaki, illetve a szakmai alkalmasságot igazoló cégek egyben alvállalkozók is. Mivel az alvállalkozói teljesítés mértéke nincs korlátozva, ez hogyan hat a kapacitásbiztosításra? Lehetséges, hogy az ajánlattevő akár "alkalmasság nélkül" is megfelelhet, kizárólag kapacitásbiztosítás által?
132. cikk / 469 Alkalmasságot igazoló szervezet bejelentése, igénybevétele
Kérdés: Ha megjelölök alkalmasságot igazoló szervezetet referenciával, de később mégsem veszem igénybe, jogsértést követek el, ami kizárást eredményez? Vagy inkább vonjam be, hiába nincs rá szükség?
133. cikk / 469 Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén
Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
134. cikk / 469 Valótlan adatrögzítés a regisztráció során
Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, ha az ajánlattevő kkv-nak vallja magát az eljárás során, pedig biztosan nem az? Mivel az eljárásban ezt le kell nyilatkoznia, mindez nyomon követhető, és akár jogorvoslati eljárás is kezdeményezhető?
135. cikk / 469 Elállási jog súlyos szerződésszegés esetén
Kérdés: A szerződéskötést követően kiderült, hogy ugyanaz az ajánlattevő egy másik szerződés teljesítése során súlyos szerződésszegést követett el azonos ajánlatkérőnél. A Kbt.-re hivatkozva elállhatunk a szerződéstől azonnali hatállyal, hivatkozva a korábbi szerződéssel kapcsolatos súlyos szerződésszegésre?
136. cikk / 469 EKR-ben nem szereplő nyilatkozatok benyújtása konzorciumban
Kérdés: Közös ajánlattevőként indulunk egy pályázaton, mi vagyunk a képviselők. Azt tudjuk, hogy az EKR-rendszerben létrehozott űrlapokat a benyújtónak kell kitölteni. Abban vagyunk bizonytalanok, hogy azokat a nyilatkozatokat, amelyek nincsenek fent az EKR-ben – fel kell tölteni –, azokat is csak a gazdasági szereplő képviselőjének (benyújtó) kell kitöltenie, ugyanúgy, mintha EKR-űrlap lenne, vagy azoknál egyértelműen meg kell jelölni a közös ajánlattevőket?
137. cikk / 469 Kapacitást biztosítóra vonatkozó nyilatkozat nemzeti rezsimben
Kérdés: Nemzeti eljárásrend esetében csak olyan nyilatkozat van az EKR-ben, miszerint a Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alvállalkozóra utal, de a kapacitást biztosítóra nem. Ebben az esetben mi a teendő?
138. cikk / 469 EKR-ben és a TED-en való hirdetményfeladás időpontjának eltérése
Kérdés: Mit kell figyelembe venni, amikor az EKR-ben lévő hirdetményfeladás időpontja és a TED-en megjelenő hirdetmény feladásának időpontja eltér egymástól? (Esetünkben referencia miatt fontos a kérdés.)
139. cikk / 469 Kárigény érvényesítése konzorciummal szemben felelősségbiztosítás alapján
Kérdés: Közös ajánlattevők esetében összeadódhatnak-e a felelősségbiztosítások limitösszegei, együttes megfelelés formájában? Hogyan tudjuk a kárigényt érvényesíteni, ha két szerződőnk van, ahol egyetemleges a felelősség?
140. cikk / 469 Kartellkizáró ok bizonyítása az ajánlatok nagymértékű tartalmi azonossága esetén
Kérdés: Hogyan kell bizonyítani a kartellkizáró okot abban az esetben, ha a beérkezett ajánlatok olyan mértékben azonosak, hogy az felveti az összejátszás gyanúját?
