1282 talált cikk az alkalmasság kifejezésre

Kérdés: Mit kell figyelembe venni, amikor az EKR-ben lévő hirdetményfeladás időpontja és a TED-en megjelenő hirdetmény feladásának időpontja eltér egymástól? (Esetünkben referencia miatt fontos a kérdés.)

Kérdés: Mi a teendő, ha nem fér el a tartalom a hirdetményben karakterkorlát miatt?

Kérdés: Az ajánlatkérő megnyitotta számomra az ESPD-t, hogy egészítsem ki az egyes honlapokat üzemeltető szervezetekkel, melyet ma már nem lehet előírni. Megtehetem, hogy nem javítom ki? Ha igen, elegendő nyilatkoznom erről?

Kérdés: Annak az ajánlatkérőnek, amely nem KEF-köteles, van-e értelme IT-eszközökre kiírnia egy DBR-t?

Kérdés: Közös ajánlattevők esetében összeadódhatnak-e a felelősségbiztosítások limitösszegei, együttes megfelelés formájában? Hogyan tudjuk a kárigényt érvényesíteni, ha két szerződőnk van, ahol egyetemleges a felelősség?

Kérdés: Nemzeti rezsimben egyszerű nyilatkozati formában lehet alkalmasságot igazolni. Van-e arra lehetőség, hogy ugyan az ajánlatkérő előírja a formailag kötöttebb igazolást, mégis elfogadja végül a saját nyilatkozatot, felgyorsítva ezzel az eljárás lefolytatását is? [Ezzel gyakorlatilag nem lenne szükség a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolások megkérésére.]

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban előírták, hogy alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik legalább 1 fő, a 266/2013. kormányrendelet szerinti "MV-É-M" kategóriájú felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzéséhez szükséges, a kormányrendelet 1. melléklete IV./1. rész 4. pontjában meghatározott végzettséggel és gyakorlattal, vagy 1 fő, érvényes, a kormányrendelet 1. melléklete IV./1. rész 4. pontja szerinti "MV-É-M" kategóriájú felelős műszaki vezetői (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkező szakemberrel. A szakember többlettapasztalata (minimum 0, maximum 36 hónap) pedig értékelési részszempontként került előírásra. Továbbá az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (6) bekezdésének második mondatára figyelemmel előírta, hogy ha a hiánypótlással az ajánlattevő az ajánlatban korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, akkor az ajánlatkérő kizárólag egy alkalommal fog újabb hiánypótlást elrendelni. Egy ajánlattevő a hivatkozott alkalmassági feltételre MV-É jogosultsággal rendelkező szakembert mutatott be 36 hónap többlettapasztalattal. Helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha a Kbt. fent hivatkozott rendelkezése alapján hiánypótlást rendel el az alkalmassági követelménynek való megfelelőség biztosítása érdekében? Ha igen, és az ajánlattevő bemutat egy új szakembert, aki rendelkezik MV-É-M jogosultsággal, és megajánl 36 hónap többlettapasztalatot, hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. azon rendelkezését, miszerint "(...) az ajánlatkérő az értékeléshez akkor is csak az általa pótolt szakember adatait veheti figyelembe, a hiánypótlás ilyenkor is csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását"? Figyelembe veheti-e az ajánlatkérő az értékelés során a nyilvánvalóan alkalmatlan szakember által bemutatott, nem releváns FMV-jogosultság birtokában végzett 36 hónap többlettapasztalatot az újonnan bemutatott alkalmas szakember tekintetében, aki rendelkezik a releváns 36 hónapos többlettapasztalattal? Tekintettel arra, hogy az alkalmassági követelménynek való megfelelőség érdekében hiánypótlás keretében pótolt új szakember bemutatása csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tények változását, tekinthető-e a pótolt szakember nem releváns többlettapasztalata 0 hónapnak az értékelés során?

Kérdés: Saját eljárásrendben milyen módon lehet eltérni a nemzeti rezsim szabályaitól?

Kérdés: Hogyan kell bizonyítani a kartellkizáró okot abban az esetben, ha a beérkezett ajánlatok olyan mértékben azonosak, hogy az felveti az összejátszás gyanúját?

Kérdés: Egy ügyben az ajánlattevő kezdeményezte, hogy a Közbeszerzési Hatóság nyilvánítsa megbízhatónak egy olyan ügyben, melyben gyakorlatilag adót csalt az ajánlattevő. Miért engedi ezt a KH, és milyen mozgástere van az ajánlatkérőnek, aki ezt nem szeretné engedni? Egyáltalán mi alapján dől el, hogy egy bűncselekményt meg nem történtnek kell tekinteni a Kbt. rendelkezése ellenére?