Bírságkiszabás az ajánlattevővel szemben szerződéses érték közbeszerzési értékhatárt elérése esetén

Kérdés: Bírságolható-e az ajánlattevő, ha nem volt tisztában azzal, hogy a folyamatos szerződésmódosítások során a közbeszerzési értékhatárt elérték a szerződéses értékek? (Ugyanis a becsült érték számítása eltért a szerződés során fizetett díj mértékétől.)
Részlet a válaszából: […] ...esetben egyedi döntés szükséges, de a kérdés alapján valójában azt feszegeti az érdeklődő, hogy hol van az a határ, ahol az ajánlattevőben fel kell, hogy merüljön, hogy valójában fennáll a közbeszerzési kötelezettség. Az ajánlattevő ugyanis nem alkalmas a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Adattartalom külső tárhelyre helyezése EKR-ben történő tájékoztatással

Kérdés: Elfogadott az, ha az ajánlatkérő egy építési beruházás esetén a nagy terjedelmű műszaki dokumentációt az EKR-be feltöltött tájékoztatásban jelzett címen elérhető szerverre tölti fel? Ha elfogadott, elegendő-e, ha csak az ajánlattételi határidő lejártáig marad ott az anyag? Ez esetben hogyan történik a továbbiakban az iratmegőrzés?
Részlet a válaszából: […] ...külső tárhelyen lévő adattartalom nem része az EKR-nek, így ez akkor sem tekinthető jogszerű megoldásnak, ha technikailag nehezen megoldható az adatok feltöltése, csomagolása, szétdarabolása. A főszabály, hogy az EKR-be feltöltésre kerüljön az adat, mellyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó kormányrendelet kötelező alkalmazása

Kérdés: Köteles vagyok-e alkalmazni az értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó kormányrendelet szabályait?
Részlet a válaszából: […] ...sajátos helyzetben kell értelmezni a közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló 459/2016. kormányrendelet hatályával kapcsolatos kérdést. A kormány a közbeszerzésekről szóló 2015...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Eljárásindítás kötelezettsége DKÜ-be beküldött, engedélyezett igény esetén

Kérdés: El kell-e indítanom az eljárást, ha a DKÜ-be beküldött igényt már engedélyezte a DKÜ és a miniszter is? Ha a hirdetményt előkészítem, az már elindításnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. kormányrendelet értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bírálóbizottsági tagsága

Kérdés: A FAKSZ azzal zárta ki a felelősségét, hogy volt belsős bírálóbizottsági tag, aki közbeszerző volt, így a döntés közös volt, tehát független tanácsadóként nem felelhet a közbeszerzési kérdésekért. Milyen módon kerüljük el ezt a helyzetet úgy, hogy a FAKSZ külsős, tehát nem lehet bírálóbizottsági tag?
Részlet a válaszából: […] ...annak, hogy a bírálóbizottság tagja legyen. Mivel négyféle ismeretet kell tudni biztosítani a bírálóbizottságban (közbeszerzési tárgya szerinti, jogi, pénzügyi és közbeszerzési szakismeretet), így a FAKSZ lefedi a közbeszerzési szakértelmet, a felelősség nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

A közbeszerzési chat funkciója

Kérdés: Mire való a közbeszerzési chat? Helyettesíti-e a közérdekű bejelentést?
Részlet a válaszából: […] ...Közbeszerzési Hatóság 2020 szeptemberében anonim információs csatornát indított el, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a Közbeszerzési Hatóság munkatársaival bárki anonim formában osszon meg információkat vélt vagy valós közbeszerzési jogi jogsértések tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Hamis adatszolgáltatás szakember referenciájával kapcsolatban

Kérdés: Abban az esetben, ha értékelési szempont, a szakember referenciája és iratbetekintés során az egyik ajánlatkérő megállapítja, hogy a referenciában megjelölt tétel nem pontosan azt tartalmazza, amit az ajánlatkérő előírt – így az valójában nem fogadható el –, az hamis nyilatkozattételnek minősül vagy sem? (Az alkalmassági követelmény csak a szakember képesítését írja elő, a referenciát az értékeléshez kérik, továbbá hiánypótlást követően adta be végül a referenciát az ajánlattevő, tehát már nincs lehetőség több kör hiánypótlásra a kérdésben.)
Részlet a válaszából: […] ...hamis adatszolgáltatás definícióját a Kbt. 62. § (1) bekezdésének i) pontja tartalmazza, mely egyben kötelező kizáró ok is. Eszerint nem vehet részt a közbeszerzési eljárásban az a gazdasági szereplő, aki/amely az adott eljárásban előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Alkalmasságot igazoló szervezet képviseletére adott meghatalmazás módja

Kérdés: Köteles-e az ajánlattevő külön nyilatkozatban benyújtani a Kbt. 65. § (12) bekezdése szerinti nyilatkozatot, vagy azt már a nyilatkozat részeként is benyújthatja? Szükséges-e hivatkozni az érintett rendelkezésre, pontosan ugyanazt a szöveget kell-e a nyilatkozatnak tartalmaznia?
Részlet a válaszából: […] ...érintett nyilatkozattal kapcsolatban nagyon gyakori a hiánypótoltatás annak ellenére, hogy amennyiben tartalmilag a kapacitást biztosító szervezet meghatalmazást ad az ajánlattevőnek arra vonatkozóan, hogy helyette és nevében eljárjon, ez véleményünk szerint magában kell,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Döntőbizottsági állásfoglalás a hamis adatszolgáltatás kérdésében

Kérdés: Ki kell-e mondania a Döntőbizottságnak a hamis adatszolgáltatást, vagy elég, ha az ajánlatkérő megállapítja azt az eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés arra utal, hogy a Kbt. 165. §-ának (8) bekezdése alapján a jogorvoslati fórum fél évtől három évig terjedő időszakra köteles eltiltani az érintett gazdasági szereplőt, amennyiben az eljárás során, vagy azzal kapcsolatban hamis adatot szolgáltatott.A Kbt. 165...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Szakmagyakorlási feltételek teljesülésének ellenőrzése

Kérdés: Meglepő döntés jelent meg a D. 216/2020. számú határozatban. A döntés tartalmát hogyan kell érteni abban az esetben, ha például külföldi kamara tagja az érintett szakember?
Részlet a válaszából: […] ...eset valóban újszerű megközelítést sugall, nevezetesen, hogy az alkalmassági követelményként előírt kamarai jogosultság esetében az egyenértékűségi követelmény alkalmazása nem eredményezheti, hogy az ajánlatkérő saját maga dönt a kamarai jogosultságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.
1
104
105
106
558