Nemzeti elbánás szabályának értelmezése

Kérdés: Egy referencia kapcsán kapacitást kell igénybe vennünk közbeszerzési eljáráshoz. Az EU, valamint a WTO listái irányadóak a nemzeti elbánás biztosítása kapcsán. Jól értelmezzük, hogy kapacitásnyújtó szervezet is csak ezekből az országokból származhat (itt van bejegyezve a cég)?
Részlet az állásfoglalásából: […] Értelmezésünkben ilyen megkötést a Kbt. nem tartalmaz. A nemzeti elbánást csak gazdasági szereplők és áruk számára szükséges nyújtani, ami valóban felvetheti annak lehetőségét, hogy akár a kapacitást biztosító szervezetet is kizárhatja emiatt az ajánlatkérő. Azonban nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. december 12.

Bírságkiszabás az ajánlatkérővel szemben

Kérdés: Ha az ajánlatkérő saját magát támadja meg, mert az értékelés során nem járt el megfelelően, és az összegezést már közzétette, akkor számíthat bírságra, vagy a saját feljelentés alapján a bírság kiszabása nem valószínű?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...eljárási cselekmény alkalmazása. Az ajánlatkérő köteles megtenni minden olyan jogszabályi rendelkezést, amelyre lehetősége van a verseny biztosítása, az esélyegyenlőség megtartása érdekében, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének keretein belül. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. december 12.

Finanszírozási összeg figyelembevétele a becsült érték meghatározásakor

Kérdés: Ajánlatkérő közbeszerzési eljárást kíván indítani központi háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti feladatok ellátására. A szolgáltatás finanszírozása oly módon történne, hogy a finanszírozást részben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő végezné az általa biztosított normatív támogatási finanszírozási rend szerint, illetve az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő részére ezenkívül fix mértékű kiegészítő finanszírozást biztosítana a nyertes ajánlattevő ajánlatában szereplő összegben. A szolgáltatás becsült értékének meghatározásakor az ajánlatkérő köteles-e figyelembe venni a jogszabályi rendelkezése alapján járó NEAK-finanszírozás szerinti összeget is, melyet értelemszerűen nem ő teljesít, vagy elegendő az ajánlatkérő által fizetett rész figyelembevétele?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés nem érinti, hogy esetleg szolgáltatási koncesszió keretében történik-e a beszerzés lefolytatása, vagy sem. A becsült érték számításának módja nem sokat segít a kérdés megítélésében, ezért elsősorban a Kbt. 16. §-ának (1) bekezdése szerinti főszabályt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. november 7.

Szerződéskötés részajánlattétel esetén

Kérdés: Részenként külön-külön szerződést kell kötni abban az esetben, ha az eljárás több rész beszerzésére irányul?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...mely elemeire lehet részajánlatot tenni, illetve részvételre jelentkezni. Az ajánlatkérő részekre történő ajánlattétel lehetőségének biztosítása esetén a közbeszerzés becsült értékét, tárgyát és mennyiségét részenként is meghatározza.Végül a (6)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. november 7.

Eljárásrend szakember cseréje esetén

Kérdés: A teljesítésben részt vevő szakemberek cseréjével, valamint új szakértők bevonásával kapcsolatosan kérem a segítségüket: Jól értelmezzük, hogy ha a teljesítés során új szakértő kerül bejelentésre (például, mert az több projekt párhuzamos futása miatt szükséges), akkor elegendő az adott szakembert a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek megfeleltetni? Amennyiben az új szakértő egy, az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértő helyett kerülne bejelentésre, elegendő a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek megfeleltetni, vagy ebben az esetben legalább ugyanannyi szerepkör szerinti gyakorlati idővel (hó) kell rendelkeznie, mint az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértőnek – még akkor is, ha az alkalmassági minimumokat kevesebb gyakorlati idővel is teljesíti? Abban az esetben, ha új szakértő egy, az ajánlatban megjelölt, nemcsak alkalmasságot, hanem értékelési szempontot is igazoló szakértő helyett kerülne bejelentésre, elegendő a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek, valamint az értékelési szempont szerinti adott esetben végzettségnek/képzettségnek, projekttapasztalatnak megfeleltetni, vagy ez esetben legalább ugyanannyi szerepkör szerinti gyakorlati idővel (hó) kell rendelkeznie, mint az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértőnek – még akkor is, ha az alkalmassági minimumokat kevesebb gyakorlati idővel is teljesíti, valamint rendelkeznie kell az értékelési szempont szerinti végzettséggel/képzettséggel, vagy adott esetben projekttapasztalattal?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kötött, akkor az érintett szakember rendelkezzen ezzel. Ez nem az alkalmasságnak való megfelelés, hanem a szerződésszerű teljesítés biztosítása miatt szükséges. Közbeszerzési értelemben, ha például nem a megfelelő szakember végez feladatot, de bejelentése megtörtént...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. október 10.

Referenciát igazoló kapacitást biztosító szervezet bevonása a teljesítésbe I.

Kérdés: Referenciát igazoló kapacitást biztosító szervezetet szükséges-e bevonni a teljesítésbe? Ha igen, milyen mértékben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Nem egyértelmű tehát, hogy milyen százalékos arányt kell elérnie a bevonásnak, vagy hogy szükséges-e megbecsülni azt, hogy a referencia biztosításával milyen típusú tevékenység végzését kell feltétlenül a kapacitást biztosító szervezetre bízni. Más szóval nincs...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. október 10.

Referenciát igazoló kapacitást biztosító szervezet bevonása a teljesítésbe II.

Kérdés: Mi a teendőnk, ha egy referenciát benyújtunk kapacitást nyújtó szervezetként, de utána szeretnénk a teljesítésben részt venni? Nekünk is van referenciánk, de nem olyan mértékű, amit az ajánlatkérő eredetileg meghatározott. Nyújtsuk be a saját referenciánkat is a teljesítés során igazolásként, és akkor végezhetjük a munkát?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...során. Az együttműködés mértékét nem határozza meg pontosan a törvény, de a bevonás mértékének összhangban kell lennie a referencia biztosításának tartalmával. Tehát abban a tevékenységben, amibe az ajánlattevő segítségére van a kapacitást biztosító, biztosan...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. október 10.

Formai követelmények nemteljesítésének hatása az ajánlat érvényességére

Kérdés: Jól értjük, hogy a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján formai követelmények nemteljesítése nem okozhatja az ajánlat érvénytelenségét, ellenben a Kbt. 98. § (2) bekezdésének a) pontja eredménytelen eljárást követően kizárja egy esetleges második, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásból azokat az ajánlattevőket, akik az első eljárásban nem felelnek meg a formai követelményeknek? Nincs ellentmondás abban, hogy az első előírás gyakorlatilag komolytalanná teszi a formai követelményeket, a második viszont döntő fontosságú tényezőként veszi figyelembe?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kivéve, ha a formai követelményeket nem teljesítette az ajánlattevő, részvételre jelentkező.Kétféle értelmezése lehet a hiánypótlás biztosításának: vagy az előző eljárás során kellett bekövetkeznie, vagy a két eljárás között kellett hogy valamely...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. október 10.

Hiánypótlás elrendelésének feltétele

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő három részre bontotta eszközbeszerzését. Az egyik ajánlattevő ajánlatában következetesen felcserélte az 1. és a 2. részt, így a felolvasólapon az 1. részre 6 millió forint, míg a 2. részre 1 millió forint ajánlatot tett, melyet az ajánlatában tételes árajánlattal alá is támasztott, vagyis az ajánlattevő ajánlatán belül nem volt ellentmondás. A tételes árajánlatból egyértelműen kiderül, hogy a részeket az ajánlattevő felcserélte, vagyis az 1. részre irreálisan magas ajánlatot, míg a 2. részre aránytalanul alacsony megajánlást tett, mindkét rész esetében helytelen műszaki tartalommal. Az ajánlatkérő a hibát úgy orvosolta, hogy hiánypótlásban felkérte a hibázó ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a felolvasólapot és a tételes árajánlatokat a megfelelő részek megjelölésével. Az ajánlattevő a hiánypótlást teljesítette, mind az árat, mind a tételes ajánlatot benyújtotta a helyes részekhez egyébként változatlan tartalommal, így ajánlata érvényes és nyertes is lett, vagyis a hiánypótlás nagymértékben befolyásolta az ajánlattevők között kialakult sorrendet. Helyesen járt-e el az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő?
Részlet az állásfoglalásából: […] Feltételezzük a kérdés alapján, hogy a két részt teljes mértékben felcserélték, azaz nem csupán a felolvasólapok cseréje történt meg. A hiánypótlás elrendelésének feltétele a Kbt. 71. §-ának (3) bekezdése értelmében, hogy az ajánlat megfeleljen a közbeszerzési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. október 10.

Hivatkozás a köztartozásmentes adatbázisra az EKR-ben

Kérdés: Amikor kitöltöm az EKR-ben az EEKD-t, akkor a NAV-os kizáró oknál más a tartalom. Ebben az esetben is be kell írnom a köztartozásmentes adatbázist? Ha igen, akkor az URL című sorba?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...EEKD-tartalom.Az eredeti szöveg az alábbi volt:"Teljesítette-e a gazdasági szereplő összes kötelezettségét az adók és társadalombiztosítási járulékok megfizetése tekintetében, mind a székhelye szerinti országban, mind pedig az ajánlatkérő szerv vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. augusztus 8.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
18
19
20
…
66