Kizáró okok igazolása védelmi beszerzéseknél

Kérdés: Védelmi beszerzések esetében a kizáró okok igazolása nincs összhangban a 321/2015. számú kormányrendelettel. Valójában hiányos, vagy leginkább problémát okoz. Van arra lehetőség, hogy mégis a kormányrendeletre hivatkozva határozzuk meg az igazolási formát?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alábbi kivételi körei kerültek megfogalmazásra a védelmi és biztonsági tárgyú beszerzések vonatkozásában:A Kbt. 9. §-ának (1) bekezdése alapján a törvényt nem kell alkalmazni– a külön törvényben meghatározott védelmi és biztonsági tárgyú beszerzésekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Dokumentum szerkezetének megváltoztathatósága keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Ha az ajánlatkérő katalógust kért be, de a katalógus felépítése változik, és keretmegállapodásos eljárásban vagyunk, akkor van-e lehetőség a katalógus felépítésén változtatni az esetben, amikor az ajánlatkérő újraversenyeztet?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus katalógusokra vonatkozó alábbi szabályok egyrészt utalnak arra, hogy az elektronikus katalógusban történő benyújtás tényét az eljárást megindító felhívásban kell közölnie az ajánlatkérőnek – Kbt. 109. §-ának (1) bekezdése. A katalógus formátumával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Lehetőségek a teljes szerződéses mennyiség lehívásának nemteljesítése esetén

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem hívja le a teljes szerződéses mennyiséget? Esetünkben áruról van szó. Nekünk mint szállítónak van-e bármely jogi lehetőségünk ezt követelni? Tárgyalásos eljárásban is köteles az ajánlatkérő a teljes mennyiséget megrendelni és kifizetni? Ha úgy dönt az ajánlatkérő, hogy a szerződéses mennyiség egy részére mégsem tart igényt, és nem hívja le, akkor milyen jogi lehetőségünk van? Hogyan alakul a helyzet abban az esetben, ha a hirdetményben nem tette közzé, hogy nem fogja lerendelni a teljes mennyiséget?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben keretmegállapodásos eljárás volt a szerződés alapja, akkor az ajánlatkérőnek nincs kötelezettsége a keretmegállapodásban meghatározott óraszám, darabszám stb. lerendelésére, vagy a verseny újranyitására.Ha azonban nem keretmegállapodásos eljárásról, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Jogorvoslati eljárás tárgyalás tartása nélkül

Kérdés: Hogyan zajlik a jogorvoslati eljárás, ha nem tart tárgyalást a DB?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a főszabály a Kbt. 161. §-a értelmében, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság csak a legszükségesebb esetekben tart tárgyalást, sőt van olyan eset, ahol tárgyalás tartására egyáltalán nem biztosít lehetőséget a jogszabály.A Kbt. utalt, 161. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Kapacitást nyújtó szervezet megjelölése alvállalkozóként

Kérdés: A Döntőbizottság friss határozata szerint (D.169/2017.) – mely a 2017-es módosított Kbt.-re hivatkozik – kapacitást nyújtó szervezetet nem kötelező alvállalkozóként megjelölni a szakmai tapasztalatot igazoló referenciák vonatkozásában. Valóban így kell-e eljárni a jövőben, elégséges-e beírni a kapacitást nyújtó szervezetet, megnevezni azt, és a rendelkezésre állásáról szóló nyilatkozatot becsatolni? Mondhatja-e az ajánlattevő, hogy a kapacitást nyújtó szervezet tanácsot ad időnként, a szolgáltatását nem pénzszolgáltatás ellenében végzi, számla kibocsátására nem kerül sor, emiatt nem minősül alvállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] Az érintett DB-határozat az alábbiak szerint fogalmaz a kapacitást nyújtó szervezet alvállalkozói státuszának automatikus megállapítása vonatkozásában:"... a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint az előírt alkalmassági követelményeknek való megfeleléshez igénybe vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Külső szakember, leendő munkavállaló bevonása alkalmassági követelmények igazolására

Kérdés: Az ajánlattevő külső szakembert szeretne bevonni az alkalmassági követelmények igazolására, majd később a szerződés teljesítésébe. Elegendő-e, ha rendelkezésre állási nyilatkozatot vagy megbízási szerződést csatol az ajánlattevő a leendő munkavállaló vonatkozásában, és nem jelöli meg kapacitást nyújtó szervezetként?
Részlet a válaszából: […] Mivel a leendő munkavállaló az eljárásban kapacitást biztosító szervezetnek minősül – hiszen csak ebben a formában vonható be az alkalmasság igazolásába –, nem lehet attól eltekinteni, hogy nevesítve is legyen, mint kapacitást biztosító szervezet. Attól, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások vonatkozásában több jogszabály is tartalmaz változásokat a kérdésben jelzett időponttól, az alábbiak szerint:Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Mennyiségi eltérés helye és módjának meghatározása az ajánlati felhívásban

Kérdés: A (pozitív, illetve negatív irányú) mennyiségi eltérést az ajánlati felhívás mely pontjaiban és milyen formában tudjuk jogszerűen előírni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében nincs lehetőség pozitív vagy negatív irányú mennyiségi eltérésre az eljárás megindítása során. Az ajánlatkérőnek opció előírására van lehetősége, melyet az alábbi, a becsült érték megállapítására, a felhívás tartalmára vonatkozó Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.
Kapcsolódó címkék:    

Közös ajánlattétel nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Jól értelmezzük-e, hogy a legutóbbi Kbt. módosítás eredményeképpen a Kbt. 113. §-ának (2) bekezdése alapján nemzeti eljárásrendben már azok az ajánlattevők is jogosultak egymással közösen ajánlatot tenni, akiknek/amelyeknek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást közvetlenül megküldte?
Részlet a válaszából: […] A 2017. január 1-jén hatályba lépett módosítás értelmében valóban nyújthatnak be közösen ajánlatot azok az ajánlattevők, akiket az ajánlatkérő felhívott ajánlattételre.A Kbt. 113. §-ának (2) bekezdése szerint az eljárásban kizárólag azok a gazdasági szereplők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Kartellkizáró ok ellenőrzése

Kérdés: A GVH-nál történő ellenőrzésen felül érdemes-e más fórumokon (például az Európai Bizottság versenyjogi döntései között) is ellenőrizni a kartellkizáró okot? Mi a teendő akkor, ha találunk a GVH-felületen vonatkozó tartalmat?
Részlet a válaszából: […] A GVH közbeszerzésikartell-táblázata sajnálatos módon nem teljes értékű, mivel nem minden, a Tpvt. 11. §-ának megsértésével kapcsolatos esetkört tartalmazza, tekintettel arra, hogy a korábbiakban az érintett kizáró ok szűkebb értelemmel (tartalommal) bírt.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.
Kapcsolódó címkék:    
1
23
24
25
51