Találati lista:
31. cikk / 321 Más eljárásban felhasznált nyilatkozat elfogadhatósága
Kérdés: Elfogadható-e olyan kizáró okok fenn nem állásáról szóló, közjegyző által hitelesített nyilatkozat, amelyben az ajánlatkérő és az eljárás megnevezése nem az adott ajánlatkérőre és az adott eljárásra vonatkozik? (Vélhetően egy másik ajánlatkérő által indított eljárásban használták. Adátum megfelelő.)
32. cikk / 321 Aláírás ajánlatkérő általi ellenőrzése
Kérdés: Ajánlatkérőként hogyan vizsgáljam, hogy eredeti-e az aláírás, mi alapján döntöm el, hogy nem az? (A kérdés azért időszerű, mert utóellenőrzések során megszaporodtak az erre vonatkozó tényállást tisztázó kérdések.)
33. cikk / 321 Fővállalkozói kifizetés alvállalkozóval szembeni jogvita esetén
Kérdés: Egy közbeszerzési beruházáshoz kapcsolódóan a fővállalkozó és az alvállalkozó között vita keletkezett. Az alvállalkozóval szemben a fővállalkozó több jogcímen is követelést érvényesített, ezért az 50%-os teljesítéshez kapcsolódó alvállalkozói teljesítésigazolás 33 millió forint összegű lett – az alvállalkozó 74 millió forintos tényleges teljesítése helyett. A fővállalkozó felmondta az alvállalkozó szerződését, már új alvállalkozók dolgoznak a területen. A megrendelő kiadta a teljesítésigazolást a fővállalkozónak az 50%-os teljesítésre, azonban a fővállalkozói díjat nem akarja megfizetni, mivel számára kétséges, hogy az alvállalkozót nem illeti meg a díj. Van arra vonatkozóan valamiféle gyakorlat, hogy a megrendelő mi alapján minősítheti a fővállalkozó nyilatkozatát, és mit köteles elfogadni "hitelt érdemlő iratnak"? A fővállalkozó jogosult a nemfizetésre tekintettel felmondani a fővállalkozói szerződését, esetleg felfüggeszteni a munkavégzést? Ha van szakvélemény vagy egyéb dokumentum arról, hogy az alvállalkozónak nem jár pénz, akkor feloldható a megrendelői blokkolás? A következő fővállalkozói teljesítéseket – amelyeket már új alvállalkozók végeztek el – tudja-e blokkolni a korábbi alvállalkozó?
34. cikk / 321 Igazolások bekérése hiánypótlási eljárásban
Kérdés: A Közbeszerzési Hatóság új hiánypótlási útmutatója alapján, ha az ajánlattevő már benyújtotta korábban az igazolást, abban az esetben hiánypótlásban kérhetem azt? Ez azt is jelenti egyben, hogy ha csak egy részét nyújtotta be az igazolásoknak, akkor az egészre már csak hiánypótlást kérhetek?
35. cikk / 321 Korábbi nyilatkozat felhasználhatósága jogszabályváltozást követően
Kérdés: Ha változik a kizáró okkal kapcsolatos nyilatkozattartalomra vonatkozó jogszabály, ismét közjegyző előtt kell nyilatkozatot tennem?
36. cikk / 321 Szerződéskötési kötelezettség ajánlati biztosíték hiányában
Kérdés: Van-e szerződéskötési kötelezettsége az ajánlattevőnek? Pontosabban mi védi az ajánlatkérőt abban az esetben, ha nem volt ajánlati biztosíték?
37. cikk / 321 Alvállalkozó kifizetése peres eljárás mellett
Kérdés: A 322/2015. kormányrendelet szerinti számlaellenőrzés során vita van a teljesítő fél és az alvállalkozó között, a per jelenleg is tart, ellenben az ajánlatkérő és az ajánlattevő között nincs vita. Hogyan tud az ajánlatkérő mielőbb fizetni? (Az uniós forrás elszámolása miatt le kellene zárnia az ügyletet.)
38. cikk / 321 Kizáró oki nyilatkozat eredetisége az EKR-ben
Kérdés: A kizáró oki nyilatkozatot eddig eredetiben kértük, jelenleg az EKR-ben szkennelt formában kerül feltöltésre. Milyen formában felel meg az eredetiség követelményének?
39. cikk / 321 Meghatalmazás kezelése közbeszerzési eljárásokban
Kérdés: Hogyan jár el helyesen az ajánlattevő a meghatalmazással kapcsolatban? Papíralapon kap egy meghatalmazást a cégvezetőtől, melyet két tanúval aláírnak, és csatolja mellé a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírási címpéldányát, és ezt csatolja az iratanyaghoz, vagy a meghatalmazást mind a meghatalmazó, mind a meghatalmazott elektronikus aláírással aláírja, és csak ezt a meghatalmazást csatolja az eljárás iratanyagához? Melyik megoldással van kevesebb probléma az EKR-eljárás során, illetve melyik forma szabályos a jogszabály szerint?
40. cikk / 321 EKR-be feltöltött dokumentumok elektronikus aláírásának szükségessége
Kérdés: Szükséges-e az EKR-be feltöltött dokumentumokat elektronikus aláírással ellátni, vagy tekinthetjük úgy, hogy az EKR a vonatkozó jogszabály szerint biztosítja a feltöltött dokumentum megváltoztathatatlanságát, így az elektronikus aláírás használata okafogyottá válik?
