368 talált cikk a jogsértés kifejezésre

Kérdés: Reparálhat-e önként az ajánlatkérő a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárásban, miután nem adott helyt az előzetes vitarendezési kérelmünknek, és emiatt jogorvoslati eljárás kezdeményezésére kényszerültünk? Mi a teendő ilyen esetben, mire tarthatunk igényt? [Az ajánlatkérő először részletes érdemi ellenkérelmet terjesztett elő, amelyben kérte az ajánlattevő jogorvoslati kérelmének elutasítását. Ezután váratlanul bejelentette, hogy az ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége tárgyában meghozott döntését visszavonja az ajánlattevő által indított jogorvoslati eljárásra tekintettel, és egyúttal hiánypótlási felhívást bocsátott ki, mert mind előzetes vitarendezési, mind jogorvoslati kérelmében azt sérelmezte az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás kibocsátása helyett az ajánlatot jogellenesen érvénytelenné nyilvánította. A Közbeszerzési Döntőbizottság erre – az eljárás okafogyottá válása miatt – a jogorvoslati eljárást megszüntette, és végzésében úgy rendelkezett, hogy az ajánlattevő részére vissza kell téríteni a lerótt igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét.]

Kérdés: Mivel az iratbetekintés nem eredményes a titkosítás miatt, a feloldást követően van-e lehetőség a korábban kért iratbetekintésre? Ezt az igényünket az iratbetekintési kérelemben kell szerepeltetnünk, vagy a vitarendezésre adott válasz után van lehetőségünk újbóli iratbetekintési kérelmet beadni? Hogyan számítjuk ebben az esetben a határidőket? Mi a pontos ügymenet ilyen esetben?

Kérdés: Milyen indokkal állhat el az ajánlatkérő a szerződéstől, ha azt megkötöttük, és a jogorvoslati fórum azt nem semmisítette meg?

Kérdés: Sorra indulnak az építési beruházásaink, ahol szükséges helyszíni bejárást tartani. Maximálhatom-e gazdasági szereplőnként 1 főben a létszámot, ha feltételezem, hogy a korábbiakhoz hasonlóan nagy lesz az érdeklődés, és a fertőzésveszély miatt nem megengedhető, hogy túl sok ember mozogjon együttesen a sokszor szűk folyosókon?

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)

Kérdés: Az egyik futó szerződésben indokoltnak tartjuk előbb-utóbb lecserélni a kapacitást nyújtót, mert azok a kollégák, akik korábban ebben a pályázatban tevékenyen részt vettek, és ezáltal minden üzleti információ a birtokukban van, részben elhagyták a céget. Mikor és milyen módon tudjuk lecserélni a kapacitást biztosítót? A mód alatt a gyakorlati megoldást értem: az egyszerű megrendelő felé történő értesítésen kívül kell-e még tennünk valamit a közbeszerzés szabályossága érdekében?

Kérdés: Szükséges-e, hogy az öntisztázás során elismerje az ajánlattevő, amit tett, vagy lehetősége van arra, hogy peres eljárásban védje érdekeit, párhuzamosan az öntisztázással? Van változás ennek megítélésében vagy szabályozásában?

Kérdés: Van-e annak jelentősége, hogy a továbbiakban a jogorvoslati fórum nem tilthatja el az ajánlattevőt a közbeszerzési eljárásban való részvételtől?

Kérdés: A Kbt.-ben számos esetben találkozom azzal, hogy ajánlatkérőként haladéktalanul meg kell tennem valamit. Mit jelent az, hogy haladéktalanul, és mennyi a kockázata annak, ha az ajánlatkérő késlekedik egy kicsit?

Kérdés: Hogyan kellett volna eljárnia az ajánlattevőnek, ha a Covid-19 okozta vírushelyzet miatt nem tudott teljesíteni? (A D. 423/2020. számú esetre gondolok, melyben a Döntőbizottság megbüntette az ajánlattevőt.)