Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban saját véleményünket rögzítjük az érintett esettel kapcsolatban, ismerve a jogorvoslati fórum, valamint az ajánlatkérő véleményét az érintett határozat alapján.A kérdésben jelzett ügyben a részajánlat tartalmi vizsgálata alapján a Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Független akkreditált szaktanácsadó vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége

Kérdés: Független akkreditált szaktanácsadó vagyok. Az egyik ügyfelem felhívott vagyonnyilatkozat-tételre, melynek hiányában a megbízási szerződésünket megszünteti. Valóban köteles vagyok megadni a nyilatkozatot? (Nem vagyok közszolgálatban álló személy, így értelmezésem szerint erre nem vagyok kötelezhető.)
Részlet a válaszából: […] Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §-a értelmében a közszolgálatban álló személy, amely javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult akár önállóan, akár testület tagjaként, valóban köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Kbt. alkalmazása vegyes beszerzési igény esetén

Kérdés: A Kbt. 22. §-ának (5) bekezdését csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a vegyes beszerzési igény többségében a közszolgálati eljárásrend szabályai alá eső beszerzési tárgyakat tartalmaz?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra irányul, hogy eldönthető legyen, milyen feltételekkel alkalmazható inkább a közszolgáltatók eljárásrendje olyan ajánlatkérő esetében, amely klasszikus és közszolgáltató is egyben. Ehhez a Kbt. 22. §-ának (5) és (6) bekezdését kell vizsgálnunk, mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

DKÜ rendelet hatálya

Kérdés: A DKÜ rendelet alapján hogyan lehetséges olyan informatikai beszerzés megvalósítása, ami a KEF futó szerződésében is benne van, és már eleve tervezett volt a beszerzés? Ekkor melyik szabályt kell alkalmaznom?
Részlet a válaszából: […] A 301/2018. (DKÜ) kormányrendelet 30. §-ának (2) bekezdése alapján a kezdőnapot, azaz 2019. április 11-ét megelőzően a kormányrendelet 1. §-a (2) bekezdésének hatálya alá tartozó szervezet által kormányzati informatikai beszerzésére kötött, valamint a kezdőnapon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.
Kapcsolódó címkék:    

Informatikai közbeszerzési terv feltöltése az EKR-be

Kérdés: Fel kell-e töltenem az informatikai közbeszerzési tervet az EKR-be? A közbeszerzési terv része-e az informatikai közbeszerzési terv, vagy a kettő független egymástól?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban feltételezzük, hogy a kérdező a 301/2018. (DKÜ) kormányrendelet hatálya alá tartozó ajánlatkérő. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet egyértelműen a Kbt. 42. § (1) bekezdés szerinti közbeszerzési terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Kapacitást biztosítóra vonatkozó nyilatkozat nemzeti rezsimben

Kérdés: Nemzeti eljárásrend esetében csak olyan nyilatkozat van az EKR-ben, miszerint a Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alvállalkozóra utal, de a kapacitást biztosítóra nem. Ebben az esetben mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet értelmében főszabály szerint az űrlap kitöltése kötelező.A kormányrendelet 11. §-ának (7) bekezdése alapján, ahol az EKR az ajánlatkérő által létrehozandó dokumentumra elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Hiánypótlás, indokolás feltöltése az EKR-be több részajánlat esetén

Kérdés: Az EKR kormányrendelet szerint elegendő több részajánlat esetében egy helyre feltöltenem az indokolást, hiánypótlást? Kell erről nyilatkoznom, vagy csak ha kéri az ajánlatkérő? Ha kell nyilatkoznom, melyik résznél és milyen tartalommal?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 1. §-ának (8) bekezdésében az alábbiak szerint fogalmaz:Részekre történő ajánlattétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.
Kapcsolódó címkék:      

Belföldön tényleges tevékenységet nem folytató külföldi ajánlattevő igazolásai

Kérdés: Szükséges-e NAV-igazolás, ha külföldi ajánlattevő tesz ajánlatot, de hazánkban nincs valós tevékenysége?
Részlet a válaszából: […] A Magyarországon letelepedett ajánlattevő a közbeszerzési törvény 62. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kizáró ok igazolását a köztartozásmentes adatbázisban szerepléssel, vagy nullás adóigazolás benyújtásával tudja teljesíteni.A közbeszerzési eljárásokban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Eljárás fedezetet jelentősen meghaladó ajánlati ár esetén

Kérdés: Ha az összességében legkedvezőbb pontozású ajánlat a legdrágább, és messze meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet az ajánlati ár, akkor mi a kizárás megfelelő hivatkozási alapja? Nyertesnek hirdethetem-e a másik (30%-kal kedvezőbb ajánlatot tevő) céget, ha egyébként érvényes az ajánlata?
Részlet a válaszából: […] Esetünkben az ajánlatkérő vélhetően olyan értékelési szempontrendszert alkalmazott, amelyben az ár súlya mellett más szempontok igen magas súllyal szerepeltek, így megtörténhet, hogy a legjobb ajánlatot tevő kevésbé versenyképes árat adott. Az ajánlatkérő kötve van eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás előkészítése előzetes piaci konzultáció keretében

Kérdés: Az ajánlatkérő előzetes piaci konzultáció keretében készíti elő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárását. Van-e erre jogalapja, elmehet-e cégünk mint egyetlen beszállító az érintett tárgyalásra?
Részlet a válaszából: […] Az előzetes piaci konzultáció piaci résztvevőkkel történik az eljárás előkészítése és a gazdasági szereplők tájékoztatása érdekében. Feltételezzük, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja az ajánlatkérő szerint fennáll, így az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.
1
65
66
67
271