Ajánlati biztosíték visszafizetésének megtagadása

Kérdés: Az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő nem kívánja visszafizetni, mert harmadik ajánlattevőként nem nyújtottuk be az igazolásainkat. Véleményem szerint ez nem jogszerű, hiszen nem lett volna esélyünk arra, hogy nyerjünk, így az ajánlatkérő jogalap nélkül gazdagodik. Mivel tudok még érvelni az előbbiek mellett, amikor vissza szeretném kapni a biztosítékot? (Nem nagy összegről van szó, elvi jellegű a kérdés.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 54. §-ának (4) bekezdése egyértelművé teszi, hogy ha az ajánlattevőt ajánlati kötöttség terheli, és nem megfelelően nyújtja be az igazolásokat, abban az esetben az ajánlata érvénytelennek minősül, és az ajánlati biztosíték sem jár vissza. Ezzel a szabállyal...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. július 10.

Döntésképtelenség az eljárás eredménye vonatkozásában

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem képes dönteni az eljárás eredményéről? Köteles a szerződéskötésről szóló tájékoztatót 120 napon belül feladni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egyes eljárásfajták szabályai tartalmazzák a szerződés aláírásnak határidejét. Például nyílt eljárás esetében a Kbt. 81. §-ának (11) bekezdése szerint a nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. július 10.

Kárigény érvényesítése konzorciummal szemben felelősségbiztosítás alapján

Kérdés: Közös ajánlattevők esetében összeadódhatnak-e a felelősségbiztosítások limitösszegei, együttes megfelelés formájában? Hogyan tudjuk a kárigényt érvényesíteni, ha két szerződőnk van, ahol egyetemleges a felelősség?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. alkalmassági követelmény esetében lehetővé teszi az együttes megfelelést abban az esetben, ha a követelmények kizárólag egyenként vonatkoztathatók a gazdasági szereplőkre.A 65. § (6) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek a közös...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. június 19.
Kapcsolódó címkék:    

Felolvasólap és ajánlat közötti eltérés vizsgálatának elmulasztása

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem vizsgálja a felolvasólap és a részletes ajánlat különbözőségét, és ezt senki sem sérelmezi, hatályba léphet a szerződés?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlatkérőnek a Kbt. alapelveit tiszteletben tartva kell eljárnia. Az eltérést valójában az értékelés során nehéz nem észrevenni, így vélhetően az ajánlatkérő egyszerűbb megoldást kívánt választani annak érdekében, hogy eredményes eljárást tudjon kihirdetni minél...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. június 19.

Szerződéskötési kötelezettség ajánlati biztosíték hiányában

Kérdés: Van-e szerződéskötési kötelezettsége az ajánlattevőnek? Pontosabban mi védi az ajánlatkérőt abban az esetben, ha nem volt ajánlati biztosíték?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 131. §-ának (9) bekezdése az alábbiak szerint mentesíti az ajánlattevőt a szerződéskötési kötelezettségtől, tekintettel a fennálló ajánlati kötöttségre.Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. május 8.

Keretmegállapodás versenyújranyitásának ellenőrizhetősége

Kérdés: Ellenőrizheti-e a Közbeszerzési Hatóság annak a keretmegállapodásnak a versenyújranyitását, amelyet még 2017-ben kötöttek meg, és jelenleg zajlanak a teljesítések?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság által végzett ellenőrzéséről szóló 308/2015. kormányrendelet hatályba léptető rendelkezése értelmében módosítás és teljesítés-ellenőrzés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. május 8.

Előzetes tájékoztató közzétételének határideje

Kérdés: Közszolgáltatóként a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban előzetes tájékoztatót szeretnék közzétenni. Meddig szükséges várnom?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban a 113. § (1) bekezdése szerint legkésőbb az összefoglaló tájékoztatás megküldésétől számított öt munkanapot követően, de 12 hónapon belül kell megküldeni az eljárást megindító felhívást. Már az összefoglaló...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. április 3.

Szakértő cseréje, jogviszonyok változása mellett

Kérdés: Egy már megkötött keretmegállapodásban fel van tüntetve azon szakértők listája, akikkel az ajánlattevő megfelelt az ajánlati követelményeknek, és akiknek a teljesítésben részt kell venniük. Ezek a szakértők az ajánlattevő munkavállalói. Van-e arra lehetőség, hogy a teljesítés során a listán szereplő szakértőt lecserélje, de nem munkavállalóra, hanem egy alvállalkozóra, aki így egyben kapacitást nyújtó alvállalkozó is lesz? Van-e arra lehetőség, hogy ha a felsorolt szakértők közül az egyik átszerződik egy, az ajánlatban nevesített alvállalkozóhoz? Így a szakértő ugyanaz maradna, viszont az alvállalkozó ezáltal kapacitást nyújtó szervezetté válna?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kapacitást nyújtó szervezeti státusznak elsősorban az eljárás során van jelentősége, a teljesítés során pedig abban az esetben, ha a korábbi kapacitást nyújtó szervezet helyett más kerül bevonásra a szerződés teljesítésébe. Ez szakember biztosítása esetében a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. január 9.

Határozott időtartamú szerződés felmondása

Kérdés: 48 hónapra kötünk egy orvosi személyes közreműködői (megbízási) szerződést. Ez egy bizalmon alapuló szerződés. A megbízásra a Ptk. rendelkezése a következő: A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. Tartós megbízási jogviszony esetén a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható [Ptk. 6:278. § (4) bekezdés]. A szerződés a Ptk.-val összhangban tartalmazhat-e rendes felmondást, például 90 napos felmondási idővel, azzal, hogy a szerződés a megkötésétől számított egy (vagy kettő) évig rendes felmondással nem mondható fel?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. nem fogalmaz meg általános korlátozást a rendes felmondás vonatkozásában. Az alábbiakban akár a rendes, akár a rendkívüli felmondás esetében azonban meghatároz olyan helyzeteket és eseteket, melyek semmilyen módon nem korlátozhatók.A szerződés megszüntetésére...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Kizáró oki nyilatkozat eredetisége az EKR-ben

Kérdés: A kizáró oki nyilatkozatot eddig eredetiben kértük, jelenleg az EKR-ben szkennelt formában kerül feltöltésre. Milyen formában felel meg az eredetiség követelményének?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet alábbi szabálya alapján a papíralapon hitelesített dokumentum is ún. egyszerű másolatként kerülhet benyújtásra, mely nem igényli az elektronikus aláírást. Az eredetiséget, mely szerint az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. január 9.
1
…
16
17
18
…
58