Eredménytelen eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alapján

Kérdés: Mi a feltétele a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alkalmazásának?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett eredménytelenségi ok feltételezi, hogy legalább két (nem feltétlenül érvényes) ajánlat határidőben érkezzen be az eljárás során, melynek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánítható. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ajánlatkérő nem köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Eljárás EKR-en kívüli lebonyolíthatósága

Kérdés: Mi történik, ha az EKR nem tudja biztosítani egy eljárás lefolytatásának lehetőségét a Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének e)-f) pontjai szerint? És mi a helyzet, ha egyéb okból nem tudja biztosítani egy-egy eljárási cselekmény elvégzését?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett okok, melyek miatt az EKR – részben vagy egészében tartósan – nem képes biztosítani a megfelelő eljárást, az alábbiak lehetnek:A Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének e) és f) pontjai szerint a 41. § (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.
Kapcsolódó címkék:    

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás előkészítése előzetes piaci konzultáció keretében

Kérdés: Az ajánlatkérő előzetes piaci konzultáció keretében készíti elő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárását. Van-e erre jogalapja, elmehet-e cégünk mint egyetlen beszállító az érintett tárgyalásra?
Részlet a válaszából: […] Az előzetes piaci konzultáció piaci résztvevőkkel történik az eljárás előkészítése és a gazdasági szereplők tájékoztatása érdekében. Feltételezzük, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja az ajánlatkérő szerint fennáll, így az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Ajánlattétel egyedüli ajánlattevőként konzorciumi indulást követően

Kérdés: Annak ellenére, hogy az előzményi eljárásban konzorciumként tett ajánlatot egy ajánlattevő, a hirdetmény nélküli eljárásban egyedüli ajánlattevőként jelent meg. Ez jogszerű?
Részlet a válaszából: […] A közelmúltban lefolytatott, 330/2019. számú jogorvoslati ügy hasonlít a kérdésben szereplő esethez, ahol a jogkérdés valóban az volt, hogy a Kbt. 98. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban az ajánlatkérő köteles volt ajánlattételre felhívni minden olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

301/2018. kormányrendelet szabályainak alkalmazása

Kérdés: Mikortól kell a DKÜ-be bejelentkezni? (A szabályban van egy utalás, ami elég sok jogbizonytalansághoz vezet.)
Részlet a válaszából: […] A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaságról és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. kormányrendelet 30. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Alvállalkozó igénybevétele közbeszerzésre kötelezett ajánlattevő által

Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bekezdésének e) pontja alapján közbeszerzésre kötelezett szervezet ajánlattevőként kíván indulni egy közbeszerzési eljáráson. A szűkös eljárási határidőket figyelembe véve hogyan tud jogszerűen ajánlattevőként megjelenni a szervezet, ha nyertessége esetén a teljesítéshez olyan alvállalkozó igénybevételére is szükség lenne, amellyel a szervezet maga is csak a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően köthet szerződést? Ha az ajánlata leadásáig nem egyezik meg a jövőbeni alvállalkozóval, akkor ajánlatával jelentős kockázatot vállal (sikerül-e olyan áron alvállalkozót bevonni, amivel előzetesen kalkulált), ha viszont megegyezik, akkor hogyan tud a saját közbeszerzési kötelezettségének eleget tenni?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésre kötelezett ajánlattevő nem mentesülhet a közbeszerzési kötelezettség alól ebben az esetben sem, hiszen közjogi szervezetként közbeszerzés lefolytatására kötelezett klasszikus ajánlatkérőként. A közbeszerzés valójában nincs felkészülve arra, hogy piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Végső ajánlat helyettesíthetősége

Kérdés: Lehet-e a végső ajánlatot helyettesíteni? Azaz feltétlenül kötelező benyújtani azt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 87. §-ának (6) bekezdése ad arra egyedül lehetőséget, hogy az ajánlatkérő az eljárás során eltekinthessen tárgyalás tartásától. A 87. § (7) bekezdés egyedül a (6) bekezdésben szereplő esetre utal, amikor végső ajánlat benyújtására nincs szükség, minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Összefoglaló tájékoztató készítésének mellőzhetősége nemzeti rezsimben

Kérdés: Egy előadáson a következőket hallottam: a továbbiakban nemzeti eljárásrendben nem kötelező az összefoglaló tájékoztató közzététele. Mivel építési beruházás esetében ez 300-700 millió forintig kötelező, árunál és szolgáltatásnál pedig nemzeti rezsimben nincs más út, nem értem, mi az újdonság az új szabályban?
Részlet a válaszából: […] 2019. április 1-jétől valóban változik a Kbt. 113. §-ának (5) bekezdése.Induljunk ki abból, hogy az ajánlatkérőnek lehetősége van saját eljárásrendet kialakítani, vagy a közbeszerzési törvény 113-116. §-ai szerinti szabályokban foglalt eltérésekkel a Második Rész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Eltérés a nemzeti rezsim szabályaitól saját eljárásrendben

Kérdés: Saját eljárásrendben milyen módon lehet eltérni a nemzeti rezsim szabályaitól?
Részlet a válaszából: […] Saját eljárásrendben az ajánlatkérő a Kbt. 117. §-ának (1) bekezdése értelmében a Kbt. Második Részében foglalt szabályok által nem kötött, önálló eljárási szabályokat alakíthat ki.A közbeszerzési törvény 117. §-a felsorol ugyanakkor több olyan követelményt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása kizárólagos joggal összefüggésben

Kérdés: Mennyiben érinti az idő múlása a kizárólagos jogot abban az esetben, ha a régen készült tervdokumentációt kell felülvizsgálni? Belefér-e az eredeti keretrendszerbe, amikor hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indítok? Alkalmazhatom-e ezt az eljárásrendet?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 98. § (2) bekezdés c) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalap-alkalmazhatóságára vonatkozik, amennyiben az idő múlása és esetleges többletfeladatok megjelenése is felmerül a jogalap választásakor.A Kbt. előzőekben hivatkozott 98....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.
1
9
10
11
58