41. Közbeszerzési Levelek / 2006. február 27.

TARTALOM

913. kérdés Hiánypótlás határesetei
Egyszerű közbeszerzési eljárás felhívásában az ajánlatkérő lehetőséget biztosított a hiánypótlásra. "Hiánypótolható-e" egy olyan ajánlat, amely például csupán egy felolvasólapot/fecnit tartalmaz a kötelezően ismertetendő adatokkal, viszont a formai és tartalmi követelmények nagy részének nem felel meg? Ha nem, akkor meghatározható-e az a határ, amely felett a hiány már nem sorolható a formai hiányosságok közé?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
914. kérdés Közbeszerzésen kívüli ügyletek
A Kbt. módosítását követően mely ügyletek nem tartoznak a törvény hatálya alá?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
915. kérdés APEH-igazolás gyakorisága az új jogszabályok függvényében
A Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a pályázónak igazolást kell benyújtani az APEH-igazgatóságtól arról, hogy nincs egy évnél régebben lejárt adótartozása. Az adóhatóság az új adóigazolásoknál közli azt, hogy az adóigazolás melyik konkrét projektnél használható fel. Az adóigazolás fentiek szerinti kiállítása a Ket., valamint a 2005. évi LXXXIII. törvényben leírtakra való hivatkozással történik. Ez azt jelenti, hogy minden egyes pályázathoz külön kell adóigazolást kérni. Ha igen, akkor megítélésünk szerint a hivatkozott törvények és a közbeszerzési törvény között ellentmondás van.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
916. kérdés Ajánlatkérő lehetőségei hibás összegzés esetén
Egyszerű eljárásban, ha az eljárás végén a Kbt. 300. §-ának (4) bekezdése alapján kiküldendő összegezésben olyan hiba maradt, amely nem tekinthető elírásnak, illetve egyértelműen javíthatónak, milyen lehetőségei vannak az ajánlatkérőnek ennek korrigálására, különösen ha ajánlatkérő nem tart eredményhirdetést?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
917. kérdés Adóigazolás érvényessége a Ket. hatálybalépése után
A Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott kizáró ok tekintetében a 63. § (3) bekezdés szerinti igazolás fogadható el. Azonban a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 83. § (3) bekezdése kimondja, hogy - többek között - az adóigazoláson is fel kell tüntetni, hogy azt az adóalany mely szerv eljárásában kívánja felhasználni. Eddigi gyakorlat szerint az ajánlattevő egyszerre több igazolást kért, mivel azok lényegében egy évig felhasználhatók az eljárásokban. Elfogadható-e az ajánlatkérő által olyan adóigazolás, amelyen az igazolás kiállításának "céljaként" nem az ő eljárása, hanem egy korábbi eljárás ajánlatkérője szerepel. Helyes-e az az álláspontunk, hogy azért fogadható el ilyen igazolás, mert a Ket. nem mondja ki, hogy az ilyen okirat csak az adott célra használható fel, és a Kbt. szerinti kizáró ok alóli mentességet is egyértelműen bizonyítja, mivel az nem az ajánlatkérő szervezettől függ?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
918. kérdés Önkormányzati feladatok ellátása közbeszerzés nélkül, a visszterhes szerződés fogalma
A Közbeszerzések Tanácsának 1/2004. sz. módosított ajánlása a helyi önkormányzati irányítású szervezetektől történő megrendeléseinek a Kbt. hatálya alá tartozásáról a Közbeszerzési Levelekben megjelent válasszal kapcsolatosan az alábbi kérdésünk merült fel. A helyi önkormányzat 1992. január 1-jével egy kft.-t alapított, amelynek feladata az önkormányzat által átruházott közszolgáltatások (utak, hidak fenntartása, üzemeltetése, vízrendezés és csapadékvíz-elvezetés, közvilágítás, köztemetők fenntartása) rendszeres ellátása. Az önkormányzat és a kft. minden év elején szerződésben rögzíti a kft. által elvégzendő feladatok körét és meghatározza annak költségeit. A kft. az önkormányzat által jóváhagyott fizetési ütemterv alapján számlázza a szolgáltatások díjait, illetve téríti meg a szolgáltatások értékét. Az alapító tagot megillető törvényes jogokat és kötelezettségeket a tulajdonos önkormányzat képviselő-testülete, illetékes szakbizottságai közreműködésével és testületi felhatalmazás útján, egyes ügyekben a polgármester útján gyakorolja a saját működésre vonatkozó külön törvények és ügyrendje alapján. A társaság szerződéseit tevékenysége keretében önállóan, saját belátása és akaratelhatározása szerint, szabadon köti a céljainak megvalósítása érdekében. A társaság gazdasági jogalanykénti működése során szerződéses kapcsolatokat létesít harmadik személyekkel. A szerződésből keletkező jogok és kötelezettségek közvetlenül a társaságot illetik meg, illetve terhelik. A kft. rendelkezik önálló szerződési akarattal, önálló gazdasági érdekkel, a harmadik személyekkel folytatott üzleti-gazdasági tevékenysége során ezek a bevételek a társaság éves nettó árbevételének megközelítőleg 20 százalékát képezik, tehát az önkormányzati feladatok ellátása csupán az árbevétel 80 százalékát teszik ki. Kérdésünk, hogy a kft. milyen szerződést kössön az önkormányzattal, hogy továbbra is el tudja látni főtevékenységét közbeszerzési eljárás nélkül? Mit jelent az önkormányzattal kötött szerződésre vonatkozó visszterhes kifejezés?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
919. kérdés Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben
Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
920. kérdés Irányadó megállapítás kirívóan alacsony árra
Van-e a kirívóan alacsony árra vonatkozóan valamilyen megállapítás?
Kapcsolódó tárgyszavak:
921. kérdés Alvállalkozó bevonása a szerződéskötés után
Nyílt közbeszerzési eljárás során a nyertes ajánlattevő a Kbt. 71. §-a szerinti ajánlati nyilatkozatában nem jelölt meg a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót. A munka megkezdését követően nyertes vállalkozó egyéb okokra hivatkozva a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben alvállalkozót kíván igénybe venni. Amennyiben a bevonni kívánt alvállalkozó megfelel az ajánlati felhívásban kiírt alkalmassági feltételeknek, és nem tartozik a kiírt kizáró okok alá, az ajánlatkérő hogyan engedélyezheti a kivitelezésbe való bevonását? Az engedélyezés milyen kötelezettségeket von maga után?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
922. kérdés Eljárástípusok alkalmazása a gyakorlatban
Az egyes eljárástípusok alkalmazásának szabályai (mikor, mely esetekben tárgyalásos, meghívásos, egyszerű, egyszerűsített, gyorsított) nem teljesen egyértelműek. Milyen feltételek mellett alkalmazhatók a felsorolt eljárásfajták?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
923. kérdés Közbeszerzés és pályázat kapcsolata
Nem EU-s pályázatokra, ha azok elnyerése és az elszámolása közötti idő nem elegendő a közbeszerzés lefolytatására, lehet-e gyorsítani vagy közbeszerzési eljárás nélkül beszerezni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
924. kérdés Eljárás alkalmazott rezsim értékhatárát meghaladó ajánlatok esetén
A nemzeti értékhatárt elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó szabályok szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indítottunk, azonban az eljárásban beérkezett ajánlatokban megjelölt ajánlati árak mindegyike meghaladja a közösségi értékhatárt. Kihirdethető-e nyertesként az az ajánlattevő, akinek ajánlatában megjelölt ellenszolgáltatás mértéke meghaladja a közösségi értékhatárt, amennyiben egyébként az ajánlatkérő rendelkezésére áll az ajánlatban foglaltakhoz szükséges mértékű fedezet?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
925. kérdés Több részre és valamennyi részre tett ajánlat megkülönböztetése
Nemzeti értékhatár feletti közbeszerzés ajánlati/részvételi felhívásának II.1.9 pontjában lehetőséget biztosítottunk a részekre történő ajánlattételre. Ezután el kell döntenünk, hogy az ajánlatokat egy részre, több részre vagy valamennyi részre lehet-e benyújtani. Kérdésünk az, hogy mi a különbség a több részre és a valamennyi részre történő ajánlattétel között? Két részfeladat esetében melyiket kell megjelölni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
926. kérdés Tájékoztató közzététele részajánlat-tételi lehetőség esetén
Ha az ajánlatkérő részajánlat-tételi lehetőséget biztosított, és a különböző részek tekintetében ugyanaz lett a nyertes, akkor a szerződés teljesítéséről elég akkor tájékoztatót közzétenni, amikor a leghosszabb teljesítési időtartamú rész határideje lejár, vagy mindegyik rész vonatkozásában külön-külön tájékoztatót kell megjelentetni?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
927. kérdés Összevonási szabály alkalmazása tanácsadóknál
Központi költségvetési szervek esetében kivétel a tanácsadói tevékenység. Ebben az esetben magánszemély és cég megbízása kivétel? Milyen összevonási szabály alkalmazható a tanácsadók esetében?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
928. kérdés Szubjektív elemek érvényre juttatása a részszempontok között
Nyílt eljárás esetén, összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési módszerrel hogyan lehet szubjektív elemeket érvényre juttatni, például egy marketing tevékenység megrendelését célzó közbeszerzésben? Általánosságban hogyan lehetséges szubjektív (esztétikai) részszempontokat megfogalmazni, majd ezeket kiértékelni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
929. kérdés OMMF-tájékoztatás eljárásrendje a gyakorlatban
Az OMMF által kiadandó munkabiztonságról szóló tájékoztatás konkrét menetével kapcsolatos a kérdésünk. Kinek kell pontosan címezni a kérelmet, milyen dokumentumok megadása szükséges, miért nem tudja az OMMF, hogy pontosan mit kell kiállítania annak ellenére, hogy a pályázati felhívás el lett küldve, és miért olyan normatívákat ad meg, amelyek az ajánlattevőre, és nem az ajánlatkérő által kért szolgáltatásra vonatkoznak, amely tájékoztató nemmegfelelősége végett ajánlattevő pályázata érvénytelenné válik, annak ellenére, hogy sürgősségi elbírálás megfizetése megtörtént ajánlattevő részéről, és a hiánypótlás során a tájékoztatást (nem megfelelő normatívákkal) benyújtotta?
Kapcsolódó tárgyszavak:
930. kérdés Közbeszerzési "tanácsadóvá válás" feltételei
A 29/2004. IM rendelet 1. §-ának (3) bekezdése szerinti közbeszerzési eljárással kapcsolatban előkészítőként való részvétel igazolható-e csak a 2. § (1) bekezdése szerinti "PHARE-os/SPA-s" ajánlattevői oldalon kifejtett tevékenységgel (mind a tíz)?
Kapcsolódó tárgyszavak:
931. kérdés Korábbi igazolás módosításának szükségessége minősített ajánlattevő esetében
Minősített ajánlattevő esetében szükséges-e a korábban kiadott igazolás módosításának kezdeményezése, tekintettel arra, hogy a kizáró okok köre kibővült a 60. § (1) bek. g) pontjával? Ha igen, akkor milyen formában kell kérni a módosítást?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
932. kérdés Munkaerő-piaci szolgáltatások beszerzése
Munkaerő-piaci szolgáltatások beszerzéséről van-e konkrét állásfoglalás? Milyen eljárás keretében célszerű e szolgáltatások beszerzése?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
933. kérdés Tanári óradíjak egybeszámítása
A közbeszerzés egybeszámítási szabályai hogyan vonatkoznak az oktatási intézmények tanári óradíjára (megbízási szerződés, szolgáltatási szerződés)?
Kapcsolódó tárgyszavak:
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére