164. Közbeszerzési Levelek / 2013. november 20.
TARTALOM

Ha olyan iratot csatolunk, amely az ajánlati felhívás szerint ugyan nem szükséges, de mi fontosnak tartjuk az ajánlat teljessége érdekében, ezt milyen módon tehetjük meg? Az ajánlatkérő hogyan kezeli ezeket a dokumentumokat, illetve ellenőrzi a tartalmukat?

A Kbt. több helyen munkanapokban meghatározott határidő alkalmazását írja elő. Az így megadott határidő pontosan mikor jár le? Az utolsó nap 24. órájában, vagy az adott napon, a munkaidő végén? Nevezetesen például, ha az ajánlattevő vitarendezési kérelmet nyújt be, de az a határidő utolsó napján, munkaidő után érkezik meg az ajánlatkérőhöz, az határidőben benyújtottnak, avagy elkésettnek tekintendő?

Ha a dokumentációban lévő szerződésre nem teszünk észrevételt, van-e lehetőségünk arra, hogy a megküldött szerződést aláírás előtt véleményezzük? Megtehetjük-e, hogy egyes tartalmi elemeket nem fogadunk el, vagy emiatt nem szerződünk?

Az ajánlat benyújtását követően van-e arra lehetőségem, hogy 10 százalék feletti alvállalkozó igénybevételét bejelentsem?

Egy közbeszerzési eljárás útján kiírt szerződésünk hamarosan lejár, ezért az ajánlatkérő ismételten kiírta a szolgáltatás ellátására vonatkozó közbeszerzési pályázatot. Van-e erre lehetősége az ajánlatkérőnek abban az esetben, ha a még érvényben lévő szerződés ellenértékének kifizetésével is több hónap elmaradásban van?

Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy a hiánypótlás körét korlátozza az ajánlati felhívásban?

Az ajánlatkérő mit érthet az órában megadott határidőn? Lehet határidőt órában meghatározni?

A jelenleg hatályos szabályok szerint az idegen nyelvű okirat vonatkozásában milyen fordítás fogadható el? Hiteles vagy akár egyszerű is? Az ajánlattevő ellenőrzi a fordítás helyességét? Milyen eszközökkel?

A felolvasólap tartalma mennyiben módosítható?

Közös ajánlattétel esetén kötelezheti-e az ajánlatkérő a konzorciumi tagokat arra, hogy a konzorciumi szerződésen túl annak háttér-megállapodását – együttműködési szerződésüket – is csatolják?

A Kbt. módosítását követően van-e lehetőség arra, hogy a konzorcium tagjai az ajánlat benyújtását követően vagy a szerződés teljesítésének ideje alatt változzanak?

Közös ajánlattevők voltunk. Az ajánlattevő magatartása miatt az egyik ajánlattevő – nem a konzorcium vezetője – kárt szenvedett, a károkozást az ajánlatkérő elismerte. A konzorciumvezető meghatalmazása alapján eljárhat-e a másik tag az őt ért kár érvényesítése iránt, megegyezhet-e meghatalmazottként közvetlenül az ajánlattevővel?

Közbeszerzési eljárást követően egyéves határozott időtartamú szerződést kötöttünk közös ajánlattevőként. A konzorciumi partner a szerződés megkötését követően felszámolás alá került. Ez mennyiben érinti a szerződést?

Az ajánlatkérő az ajánlatok bontását követően írásbeli összegzést nem küldött, hanem felhívta az ajánlattevőket, hogy ajánlatukat további 30 napig tartsák fenn. Ez így jogszerű?

A 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóknak milyen igazolást kell benyújtaniuk?

Az ajánlatkérő az ajánlatok bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül ismerteti a közbeszerzés – a 18. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét – részajánlattétel biztosítása esetén részenként. Ezt követően fény derül arra, hogy a legkedvezőbb ajánlat is meghaladja a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét. Van-e lehetőség a Kbt. szerint a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegének ismertetését követően, a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegének megemelésére?

Megvásároltuk a dokumentációt, majd úgy döntöttünk, hogy egy szervezet alvállalkozójaként indulunk a tenderen. Ilyenkor átadhatjuk a dokumentációt annak a társaságnak, melynek alvállalkozói leszünk? (Alvállalkozói közreműködésünk nem haladja majd meg a 10 százalékos mértéket.)

Az ajánlatkérő külön nyilatkozatot kért arra, hogy van-e folyamatban változásbejegyzési eljárás cégadatainkkal kapcsolatban, illetve nyújtottak-e be változásbejegyzés iránti kérelmet. Erre miért van szükség, ha úgyis ellenőrzi a cégállapotot az ajánlatkérő? Rendelkezik erről az igényről a Kbt. vagy valamelyik végrehajtási rendelete?

Kit értünk "harmadik" személy alatt a közbeszerzésben? Az alvállalkozót is?

A cégkivonatban látható, hogy mely cég­adat áll változásbejegyzés, illetve törlés alatt. Miért szükséges ehhez képest hiánypótlási eljárás keretében benyújtanunk külön a változásbejegyzési kérelmet és az elektronikus tértivevényt is?

Ha a bankszámlánkon sorban állás volt, az kizáró ok? A negatív mérleg – veszteségesség – kizáró ok?

Milyen formában igazolható a referencia?

A környezetvédelmi termékdíjat az ajánlattevő vagy az ajánlatkérő fizeti meg? Az benne van az árban?

Ha a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan létezik például európai szabvány, nemzeti szabvány stb., az mennyiben befolyásolja a dokumentáció tartalmát?