Mentesülés szerződéskötési moratórium alól nemzeti nyílt, többrészes közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egy nemzeti nyílt közbeszerzési eljárás két részből áll. Mindkét részre ugyanazon ajánlattevő nyújt be ajánlatot, egyéb ajánlat egyik rész esetében sem érkezik. Alkalmazható-e a Kbt. 131. § (8) bekezdésének a) pontja, azaz mentesülnek-e a felek a szerződéskötési moratórium alól, tekintettel arra, hogy egy-egy részre kizárólag egy ajánlatot nyújtottak be, és nincs más érdekelt fél; vagy ilyen esetben minden ajánlat önálló ajánlatnak minősül, és összességében két ajánlat érkezett az eljárás során, így fennáll a moratóriumi kötelezettség? Változik-e a helyzet megítélése, ha ugyancsak egy-egy ajánlat érkezik minden részre, de azt nem azonos ajánlattevők nyújtják be?
Részlet a válaszából: […] ...szerint nem okoz gondot, hogy külön a 131. § nem részletezi a részek szerepét, azaz részenként kell értelmezni a moratórium értelmezését. Mivel az egyes részek egymástól függetlenül kerülnek megítélésre, csak az eredményről szóló tájékoztató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Azonos típusú tapasztalat előírása alkalmassági és értékelési szempontként

Kérdés: Amennyiben alkalmassági és értékelési szempontként is kérek szakmai tapasztalatot, lehet-e, hogy a kettő átfedésben legyen, tehát ugyanazt a szakmai tapasztalatot értékelem az alkalmasságban és az értékelési szempontban? Vagy a kettő csak egymásra épülhet?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen akkor az értékelési szempont igazolására bevont külső szakember nem fog kapacitást biztosító szervezetnek minősülni, ami eleve jogértelmezési problémát vet fel.Az átfedést hasonlóképpen értelmezi, és nem engedi a D. 420/2020. ügyben a Közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Adatbázisok ellenőrzése uniós eljárásrendben

Kérdés: Uniós eljárásrendben mikor és kivel kapcsolatban kell az adatbázisokat ellenőriznem?
Részlet a válaszából: […] ...az új rendelkezés kevesebb hiánypótlást eredményez a bírálati időszak elején. Így egyértelművé vált a 81. § (5) bekezdés értelmezése is, mely a teljes EEKD vizsgálatát nyílt eljárás esetében engedte a bírálati időszak végén megtenni, mely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Igazolások bekérése hiánypótlási eljárásban

Kérdés: A Közbeszerzési Hatóság új hiánypótlási útmutatója alapján, ha az ajánlattevő már benyújtotta korábban az igazolást, abban az esetben hiánypótlásban kérhetem azt? Ez azt is jelenti egyben, hogy ha csak egy részét nyújtotta be az igazolásoknak, akkor az egészre már csak hiánypótlást kérhetek?
Részlet a válaszából: […] ...szólítaná fel az ajánlatkérő az ajánlattevőt, abban az esetben valójában egy hiánypótlási kört vesztene az ajánlattevő. Értelmezésünk szerint egy adott igazolás vonatkozásában történő részbeni benyújtás vonatkozásában érvényesülhet a hiánypótlás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Korábbi nyilatkozat felhasználhatósága jogszabályváltozást követően

Kérdés: Ha változik a kizáró okkal kapcsolatos nyilatkozattartalomra vonatkozó jogszabály, ismét közjegyző előtt kell nyilatkozatot tennem?
Részlet a válaszából: […] ...a nyilatkozat tartalma az adott időpontban hatályban lévő szabályra vonatkozhat, így értelmezésünk szerint az aláírásra jogosult a jogszabályváltozást megelőzően nem arról a tartalomról nyilatkozott, mint tette volna ezt a jogszabályváltozás után. Javasolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Egybeszámítás informatikai rendszer bevezetése tárgyú beszerzésnél

Kérdés: Szeretnénk bevezetni egy informatikai rendszert, illetve a bevezetés után gyakorlatilag azonnal szükségünk lesz supportra is. Ezt elvileg akár a bevezető cég is el tudná végezni. Egybe kell-e számítani a két beszerzési tárgyat, amikor az egyik áru és a másik szolgáltatás? Milyen EUB-döntéseket érdemes megnézni hasonló kérdés eldöntésekor?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés elsősorban arra irányul, hogy a Kbt. 19. §-ának (3) bekezdése értelmezésében irányt mutasson. Az érintett normaszöveg ugyanis külön-külön szól az egyes beszerzési tárgyakról, azonban a műszaki és gazdasági funkcionális egység értelmezése során ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Kivételi szabály értelmezése uniós értékhatárt el nem érő beszerzések esetén

Kérdés: A Kbt. 111. § c) pontjában meghatározott CPV-kódok nagy része nincs benne a 3. számú mellékletben. Ezt hogyan kell érteni mint kivételt?
Részlet a válaszából: […] A kivétel a 3. számú melléklet szerinti szállodai és éttermi szolgáltatásokra vonatkozik.A 3. számú melléklet a Közigazgatási, szociális, oktatási, egészségügyi és kultúrával kapcsolatos szolgáltatások keretében utal a 79995000-5-től 79995200-7-ig és a 92000000-1-től...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Tárgyalás tartása jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Mikor szükséges tárgyalást tartani a jogorvoslat során, és lehet-e kérni, hogy tartson tárgyalást a jogorvoslati fórum (DB)?
Részlet a válaszából: […] ...döntés meghozatalához tárgyalás tartását. Egy olyan esetet említ a jogszabály, amikor kifejezetten nem tartható tárgyalás a referencia értelmezése kapcsán. Tárgyalás hiányában minden érdemi nyilatkozat, észrevétel benyújtása vonatkozásában időt kell biztosítani.A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Felhívás alkalmasság igazolására hamis adatszolgáltatás fennállásának kizárása érdekében érvénytelen ajánlat esetén

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2020. június 17-i számában a 4518. szám alatt megjelent kérdésre adott válasz értelmezhető úgy, hogy amennyiben a hiánypótlás során az ajánlattevő benyújtja az alkalmasságot igazoló dokumentumokat, de azok hiányosak, nem egyértelműek, abban az esetben hiánypótlásra, felvilágosításnyújtásra kell felhívni az ajánlattevőt akkor is, ha ajánlata egyébként – például az említett 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján – érvénytelen, annak érdekében, hogy egyértelműen kizárjuk az esetleges hamis adatszolgáltatás fennállását?
Részlet a válaszából: […] ...azt elvileg függetlenül kellene kezelni az adott hiánypótlásban foglaltaktól. A teljes hiánypótlás figyelembe nem vétele az ajánlatkérő értelmezésében azt jelenti, hogy benyújtásra sem került, ami tény szerint nem igaz, hiszen benyújtásra került úgy, hogy időközben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Hamis adatszolgáltatás értelmezése

Kérdés: Létezik-e olyan hamis adatszolgáltatás, ami nem gondatlan, nem is szándékos, egyszerűen csak másként értelmezi az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...ügy szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy bizonyos súlyú gondatlanság vonatkozásában felelősnek kell lennie az ajánlattevőnek. A fenti értelmezés tehát nem azt a helyzetet célozza, amikor az ajánlattevő egyszerűen másként érti az adott jogkérdést, és ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.
1
10
11
12
53