327 talált cikk az eszköz kifejezésre

Kérdés: A C-296/20. számú ügyben egy nagyon érdekes következtetést olvastam, aminek a lényege, hogy az uniós szabályokkal ellentétes, ha az ajánlattevő ajánlatát pusztán azzal az indokkal utasítják el, hogy az nem bizonyítja, hogy az ajánlattevő teljesíti az érintett szerződés teljesítésére vonatkozó feltételt. Ebben az esetben ezáltal nincs is értelme előírni bármit, ha ezt nem követelheti meg az ajánlatkérő? Mi ebben az esetben a megoldás?

Kérdés: Lehet-e a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő az a piaci szereplő, akit az ajánlatkérő az eljárás előkészítése során előzetes információgyűjtés céljából megkeresett, illetőleg akitől ugyanezen okból tájékoztató jellegű ajánlatot kért?

Kérdés: Ha védelmi jellegű beszerzést szeretnék, mert az őrzés-védelem egy magasabb fokát szeretném megvalósítani, van-e arra lehetőség, hogy a védelmi beszerzési szabályok szerint járjak el? (Van más társszervezetünk, amely csak listán lévő céget hívhat meg, amely ugyanúgy közjogi szervezet, mint a mi cégünk.)

Kérdés: Felszámolási eljárásban felszámolásra került az alapító, egy közhasznú alapítvány. A felszámoló az alapítványt kiengedte a felszámolási eljárás alól. Alapító hiányában a kuratórium gyakorolja a tulajdonosi jogokat, az alapítvány főleg a Covid-járvánnyal összefüggésben egyre komolyabb összegű pénzadományokat kap, melyből egészségügyi intézmény részére műszereket, gépeket vásárol. Az alapítvány felett a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja alapján az a)-e) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást nem gyakorol, működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) nem finanszírozza. Pénzügyi vagyonát képező – magánszemélyek, gazdasági társaságok által juttatott – adományokból történő áruvásárlása lehet-e közbeszerzés-köteles, ha a támogatási összege meghaladja a nettó 15 millió forintot?

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?

Kérdés: Az ajánlatkérő kémiai anyagot kívánt beszerezni, melyre "por vagy darabos" állagot határozott meg, azaz ezzel jelezte, hogy számára mindkét állag elfogadható. Ugyanakkor a közbeszerzési dokumentációban kifejezetten előírta, hogy a termékek megajánlásakor névvel, cikkszámmal, jellemzőkkel ellátott terméket kell feltüntetni az eszköztáblázatban, és egyértelműen jelezte, úgy kell azt kitölteni, hogy abból megállapítható legyen minden megajánlás mögött álló, konkrét, egyértelmű eszköz, termék. Az ajánlattevő a jelzett termék esetén a műszaki jellemzők körében fenntartotta a por vagy darabos meghatározást, hiánypótlás/felvilágosítás kérése után is. Az ajánlatkérő a felhívásban a többváltozatú ajánlattételt kifejezetten kizárta. Azzal, hogy az ajánlattevő fenntartotta a "por vagy darabos" jellemzőt, többváltozatú megajánlást tett, így érvénytelenséget okoz-e az ilyen megajánlás?

Kérdés: Az ajánlatkérő első alkalommal hiánypótoltatja az aláírást, majd a következő körben annak fordítását. Nem ütközik-e ez a kétszeres hiánypótlás tilalmának szabályába?

Kérdés: Lehet-e hivatkozni a szerződés megkötésétől való visszalépés esetében a létező és releváns Covid-helyzetre?

Kérdés: Ha .xls formátumban nem töltöttem fel az árjegyzéket, érvénytelen lesz az ajánlatom? (Egy 2021-es ügyben azt láttam, hogy ez tartalmi kérdésnek minősült, és így érvénytelen lett az ajánlat.)

Kérdés: Az iratbetekintést hogyan kell elektronikus formában megvalósítanom?