Eljárást megindító felhívással érintett ajánlattevők száma a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban

Kérdés: Kérem, értelmezzék a Kbt. 113. §-a szerinti nemzeti eljárási szabályokat! Ellentétes értelmezés alakult ki ugyanis a tanácsadónk és a jogászunk között a tekintetben, hogy hány gazdasági szereplőnek kell az eljárást megindító felhívást megküldeni. Van egy olyan beszerzésünk, ahol 16-an jelezték előzetesen az érdeklődésüket, természetesen őket kértük fel ajánlattételre. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárást megindító felhívást ténylegesen kiküldi.A címzettekre vonatkozó, 113. § (2) bekezdésbeli szabály az, ami a gyakorlatban sok problémát, félreértést okoz. A rendelkezés első mondatának első fordulata ugyanis azt tartalmazza, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Versenyt szűkítő kiírás megtámadása

Kérdés: Egy olyan piacon működünk, ahol két másik versenytársunk van. Az ajánlatkérő most olyan paraméterekkel írta ki a pályázatot, hogy csak két másik szereplő tud rajta sikerrel indulni, mi nem. Érdemes-e megtámadni az eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a verseny biztosítását a közbeszerzés során.A Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlata alapján elmondható, hogy minden esetet egyenként vizsgál, de csak és kizárólag alapelvi jogsértés miatt nagyon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Öntisztázás lehetősége eltiltott gazdasági szereplő esetében

Kérdés: Az öntisztázás intézménye nehezen értelmezhető bizonyos kizáró okok esetén. Különösen kérdéses, hogy egy jogerős határozatban a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől eltiltott gazdasági szereplő jogosult-e élni az öntisztázás lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] ...fel elsődleges kérdésként, hogy más hatóság határozatát kell esetleges felülvizsgálni öntisztázás keretében.Az ajánlatkérőnek gyakorlatilag nincs mérlegelési lehetősége, tehát egyértelműen köteles elfogadni a Hatóság döntését. Az öntisztázás módja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

ESPD minősített ajánlattevő általi kitöltése

Kérdés: Minősített ajánlattevő eltekinthet az ESPD kitöltésétől? Vagy vannak számára is kötelező részek?
Részlet a válaszából: […] ...oki vagy alkalmassági megfelelésre vonatkozó adatokat. Ennek indoka, hogy a minősített ajánlattevői rendszer az alkalmasság igazolására gyakorlatilag nem alkalmas, hiszen kevés annak az esélye, hogy olyan alkalmassági követelményt ír elő az ajánlatkérő, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Közjegyzői hitelesítéssel ellátott ESPD joghatásai

Kérdés: Ha valaki közjegyzőnél hitelesítteti az ESPD-t, akkor is kell az eljárás nyertesétől külön igazolás az eljárás végén, vagy ez megfelelő?
Részlet a válaszából: […] ...ESPD-vel együtt nem lehet megtenni, ezért a bírálat azon szakaszában, amikor valóban be kell nyújtani, újra kéri. Ez a rendkívül hibás gyakorlat duplikálja a benyújtandó dokumentumok körét, és feleslegesen növeli az adminisztrációt, továbbá jogszerűtlen is. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Hiánypótlás lehetősége ESPD hiányos, hibás kitöltése esetén

Kérdés: Van-e olyan része az ESPD-nek, amit ha rosszul vagy hiányosan töltünk ki, nem lehet hiánypótolni? Milyen a hiánypótlási gyakorlat jelenleg?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentumot benyújtani, akkor hiánypótlásban van lehetőség még egyszer megpróbálni azt. Mivel igen kevés idő áll rendelkezésre, gyakorlatilag az esetek többségében 5 munkanap, így már az ESPD kitöltésekor érdemes rendelkezni azon igazolásokkal, melyekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
Részlet a válaszából: […] ...milyen intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát.Az ajánlatkérőnek gyakorlatilag nincs mérlegelési lehetősége, tehát egyértelműen köteles elfogadni a Hatóság döntését mérlegelés nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Kbt. bírálatra vonatkozó szabályai a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (1) bekezdése értelmében a bírálat során az ajánlatkérő köteles szükség szerint a 71-72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Ha a bírálat során valamennyi ajánlattevőt felhívhatok az ajánlatában előforduló hiányosságok pótlására, akkor mi célt szolgál a Kbt. 69. § (4) bekezdésében rögzített előírás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rávilágít a bírálat két szakaszának megkülönböztetésére, mely egyben a Kbt. 69. § (1) bekezdésének általános szabályát a bírálat első szakaszához, míg a 69. § (4) bekezdését a második szakaszhoz köti.A törvény 69. §-ának (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Közbeszerzési Döntőbizottság jogköre jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő uniós, nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le árubeszerzésre, melyben nyertes ajánlattevőként kerültünk megnevezésre. A szerződést az írásbeli összegezés megküldését követő 10. napon kötöttük meg, és a teljesítést is megkezdtük. Az eljárásban három ajánlattevő nyújtott be ajánlatot rajtunk kívül. A nem nyertes ajánlattevők egyike, szintén a 10. napon, megtámadta az eljárást lezáró döntést, és emiatt jogorvoslati eljárás indult a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A jogorvoslati kérelemben a kérelmező kérte az eljárást lezáró döntés és a szerződés megsemmisítését, arra hivatkozással, hogy a moratóriumi idő alatt kötöttünk szerződést. A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítheti emiatt a döntést és a szerződést? Megbírságolhat-e nyertes ajánlattevőként bennünket?
Részlet a válaszából: […] ...szándékos volt-e.Jelen esetben − a Kbt. kógens rendelkezése miatt − a bírság kiszabásától nem lehet eltekinteni. A KDB joggyakorlata szerint a bírság az ajánlatkérőre vonatkozóan kerül kiszabásra, jelen esetben tehát a moratóriumi szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Verseny-újranyitásos eljárások becsült értékének meghatározása

Kérdés: A központi közbeszerzésen belül a verseny-újranyitásos eljárásoknál a becsült költség meghatározása a KEF-portálon található legmagasabb árakból számolható?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő korábbi, hasonló tárgyra irányuló szerződéseinek elemzése – a)-g) pontok.A KEF-portálon található árak tehát gyakorlatilag megfelelnek a közbeszerzési törvény 28. § a), b) és g) pontjaiban foglaltaknak, hiszen előzetes ajánlatnak tekinthetők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.
1
27
28
29
95