Elektronikus kommunikáció módja a közbeszerzésben

Kérdés: Figyelembe vehetem-e azt, amit az ajánlatkérő nem az EKR-ben küldött, hanem cégkapun juttatott el hozzám, mint ajánlattevőhöz? A hivatalos kapcsolattartó e-mail-címére eljutatott információkat figyelembe kell vennem?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 41. §-a egyértelművé teszi, hogy az elektronikus környezet elhagyása csak abban az esetben történhet, ha a törvény azt kifejezetten lehetővé teszi.A 41. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlati biztosíték érvényesítése árlejtésnél

Kérdés: Hogyan tudok ajánlati biztosítékot érvényesíteni árlejtés esetében?
Részlet a válaszából: […] ...nem az ajánlattételi szakaszban valósul meg, hanem azt követően, a bírálati szakaszban, miután az ajánlati kötöttség már beállt. A Kbt. 108. §-ának (1) bekezdése egyértelművé teszi, hogy az árlejtés a Kbt. 76. §-a szerinti értékelés után indul el. A (7)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlati biztosíték visszafizetésének megtagadása

Kérdés: Az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő nem kívánja visszafizetni, mert harmadik ajánlattevőként nem nyújtottuk be az igazolásainkat. Véleményem szerint ez nem jogszerű, hiszen nem lett volna esélyünk arra, hogy nyerjünk, így az ajánlatkérő jogalap nélkül gazdagodik. Mivel tudok még érvelni az előbbiek mellett, amikor vissza szeretném kapni a biztosítékot? (Nem nagy összegről van szó, elvi jellegű a kérdés.)
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 54. §-ának (4) bekezdése egyértelművé teszi, hogy ha az ajánlattevőt ajánlati kötöttség terheli, és nem megfelelően nyújtja be az igazolásokat, abban az esetben az ajánlata érvénytelennek minősül, és az ajánlati biztosíték sem jár vissza. Ezzel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:  

25%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt szervezet vizsgálata közszolgáltatói in-house szerződésnél

Kérdés: A Kbt. 12. §-ának (4) bekezdése alapján a 25%-os mérték értelmezése egyedileg vagy együttesen történik?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 12. §-ának (4) bekezdése többször módosult 2015 óta, mely változások mindegyike annak egyértelművé tételét szolgálta, hogy milyen módon kell értelmezni a 25%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt szervezet vizsgálatát közszolgáltatói in-house...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:        

Döntésképtelenség az eljárás eredménye vonatkozásában

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem képes dönteni az eljárás eredményéről? Köteles a szerződéskötésről szóló tájékoztatót 120 napon belül feladni?
Részlet a válaszából: […] ...egyes eljárásfajták szabályai tartalmazzák a szerződés aláírásnak határidejét. Például nyílt eljárás esetében a Kbt. 81. §-ának (11) bekezdése szerint a nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:            

Kbt. 81. § (5) bekezdésének és az elektronikus árlejtés szabályainak együttes alkalmazása

Kérdés: Milyen módon lehetséges a Kbt. 81. § (5) bekezdésének és az elektronikus árlejtés szabályainak együttes alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő a Kbt. 81. §-ának (5) bekezdését kívánja alkalmazni úgy, hogy a hirdetményben árlejtés lefolytatását is lehetővé tette, akkor a két megoldás alkalmazása nem lesz összhangban. Ennek oka, hogy a törvény 81. §-ának (5) bekezdésében csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:        

IT-eszközök beszerzése DBR-ben

Kérdés: Annak az ajánlatkérőnek, amely nem KEF-köteles, van-e értelme IT-eszközökre kiírnia egy DBR-t?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazni azt. Az alábbiakban a döntéshez szükséges legfontosabb szabályokat emeljük ki. A DBR egy részvételi szakasszal indul – Kbt. 106. §-ának (3) bekezdése –, ahová bárki jelentkezhet. Feltételezzük, hogy olyan IT-eszközökről van szó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:    

Összeférhetetlenségi nyilatkozattal érintettek

Kérdés: Szükséges-e összeférhetetlenségi nyilatkozat a döntéshozó részére, vagy csak a bírálóbizottság számára van erre szükség?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos szabály a bizottságra mint javaslattevő testületre utal, amely testület a döntéshozó számára terjeszti elő javaslatát.A Kbt. 27. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő a (3) bekezdésben meghatározott szakértelemmel együttesen rendelkező,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:    

Bírálóbizottság létrehozása

Kérdés: Szükséges-e a bírálóbizottsági tagok részére a döntéshozó által aláírt felkérés és annak a bizottsági tag által történő elfogadása?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. bírálóbizottság létrehozataláról rendelkezik, ahol az ajánlatkérő felelőssége, hogy a bizottsági tagok ne legyenek összeférhetetlenek. Javasolható, hogy az ajánlatkérő kösse össze a két kötelezettséget, jelölje ki a bizottsági tagokat, akik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:  

Bírálóbizottság véleménykialakításának folyamata

Kérdés: Megfelelő-e az a gyakorlat, ha a bírálóbizottság szavaz, és egyszerű többséggel alakítja ki a véleményét? Mi a helyzet abban az esetben, ha három szakértelem leszavazza a negyediket, azaz például a műszaki szakértelemmel rendelkezőnek az a véleménye, hogy nem jó az ajánlat? Csak a négy szakértelem egyetértésével lehet nyertest hirdetni?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. a bírálóbizottság vonatkozásában szűkszavúan fogalmaz, azaz a Közbeszerzési Szabályzat irányadó akkor, amikor a bírálóbizottság javaslattételi folyamatáról van szó. A legalább háromtagú bírálóbizottságból nem biztos, hogy minden szakértelem szavazati jogot kap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:        
1
…
100
101
102
…
458