Összeférhetetlenség a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Kapacitást nyújtó szervezet, illetve referenciát igazoló szervezet szerepelhet-e két független ajánlattevő egymástól független ajánlatában, azonos pályázati eljárásban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 36. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban, részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében:– nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.
Kapcsolódó címke:

Alvállalkozó megjelölése a szerződésben

Kérdés: Az ajánlatunkban megjelölt alvállalkozót minden esetben meg kell jelölni a szerződésben? Ez a megjelölés mit takar pontosan? Csak azt az alvállalkozót jelölöm meg, aki/amely eléri a 10 százalékos mértéket?
Részlet a válaszából: […] Az alvállalkozó megjelölése a Kbt. 66. §-ának (6) bekezdése szerint előírható, azaz nem kötelező. Amennyiben az ajánlatkérő előírja, úgy nevesíteni kell vagy azt a részt, amelyben várhatóan alvállalkozót vesz igénybe az ajánlattevő, vagy ha ismert az alvállalkozó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Szakember helyettesítése visszalépése esetén

Kérdés: Speciális végzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkező szakembert kell bemutatni az ajánlatban. Erre külsős szakembert vonunk be, akivel szerződést is kötünk. Majd a szerződéskötés után meggondolja magát, és a továbbiakban nem akar rendelkezésre állni. Mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alkalmassági követelményekre vonatkozó előírásai értelmében az érintett szakember kötelezettséget vállalt arra, hogy rendelkezésre áll a teljesítés során. Egyrészt azért, mert a közbeszerzési törvény 65. §-ának (7) bekezdésében erre vonatkozóan szerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Eredménytelenné nyilvánítás forráshiány miatt

Kérdés: Ha feltételesen indítok egy uniós nyílt eljárást, melyet a felhívásban is jelzek, majd az értékelés során már hivatalosan is kiderül, hogy nem lesz forrás, azaz az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani, mikor tehetem ezt meg? Azonnal vagy az értékelést követően?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra irányul, hogy a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése alapján van-e lehetőség azonnal eredménytelenné nyilvánítani az eljárást, vagy figyelemmel a törvény 70. § (1) bekezdésére, erre csak az értékelést követően van lehetősége az ajánlatkérőnek.A Kbt. 75....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Eljárás olvashatatlan ajánlat esetén

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha az elektronikus ajánlat, melyet benyújtottunk, az ajánlatkérő által nem olvasható, de mi küldőként el tudjuk olvasni?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet 11. § (2)–(3) bekezdései az alábbiak szerint szabályozzák a kérdést:– amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Dokumentumformátumok elektronikus közbeszerzésben

Kérdés: Fel lehet-e tölteni rtf-formátumban is a dokumentumot, vagy az csak pdf-ben tölthető fel?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban feltételezzük, hogy a rich text file (rtf) olvasható az ajánlatkérő által.Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet 10. §-ának (1) bekezdése a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolati formájáról szól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Második nyertes ajánlattevő megjelölésének feltétele

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) és (5) bekezdése kizárólag a legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő igazoltatását teszi lehetővé, nem tesz említést a második helyezett igazoltatásáról. Erre tekintettel megítélésünk szerint második helyezettet kizárólag abban az esetben jelölhet meg az ajánlatkérő, ha a (6) bekezdés szerinti igazoltatási módot választja, különösen mivel e bekezdés említi is a második helyezett hirdetésének feltételeit. Ez utóbbi esetben előfordulhat azonban, hogy bármely ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje megváltozik, szélsőséges esetben például egy tizenöt ajánlatos eljárásnál az utolsó két ajánlat helyet cserél. Ilyen esetben e bekezdés nem alkalmazható. Fentiek alapján jól értelmezzük, hogy kizárólag a (6) bekezdés alkalmazása esetén van lehetőség második helyezett hirdetésére, de csak abban az esetben, ha a sorrend nem változik? Azaz ha bármilyen tekintetben módosul a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje, akkor sem a (4), sem a (6) bekezdés alapján nincs lehetőség a közbeszerzési eljárás során második helyezett kihirdetésére?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. § (4) bekezdése esetében, mikor az ajánlatkérő az első ajánlattevőt kéri fel kizáró oki, alkalmassági igazolásai benyújtására, valóban ki van zárva a második legjobb ajánlattevő kihirdetésének lehetősége, ez azonban egyszerűen annyit jelent, hogy a második...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Többszörös megjelenés tilalma a kivitelezés időszakában

Kérdés: A Kbt. 36. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti tilalom csak az ajánlattételi időszakra, illetve az ajánlatra vonatkozik, vagy a kivitelezés időszakára is? Ha az ajánlattevő nem nyer, a kivitelezés időszakában részt vehet a nyertes ajánlattevő alvállalkozójaként a kivitelezésben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 36. §-ának (1) bekezdésében meghatározott többszörös megjelenés tilalmát érinti, mely szerint az eljárás során az ajánlattevő nem jelenhet meg több szerepben, beleértve azt a helyzetet is, amikor másik ajánlattevő alvállalkozójaként kerül nevesítésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Bírálati lap nyilvánossága az elektronikus közbeszerzésben

Kérdés: Nyilvános-e a bírálati lap a kötelező elektronikus közbeszerzés bevezetésével?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet értelmében az ajánlatkérőnek fel kell töltenie az adott eljárás dokumentumai közé a bírálati lapot annak érdekében, hogy az ellenőrzésre jogosult hozzáférjen az iratokhoz, továbbá hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás az ajánlat (részvételi jelentkezés) informatikai szempontú hibája esetén

Kérdés: Ha nem olvasható az ajánlat, amit az ajánlattevő elektronikusan benyújtott az eljárás során, akkor, ha emiatt az ajánlat érvénytelen lesz, nem lesz két ajánlatom, ami az eljárás eredményességéhez kell. Ez a helyzet tehát – ha jól értelmezem – vezethet az eljárás eredménytelenségéhez?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet az alábbiakban háromféle esetet különböztet meg, függően attól, hogy milyen informatikai jellegű probléma van az ajánlattal (részvételi jelentkezéssel):– amennyiben az EKR-ben az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.
1
31
32
33
70