211 talált cikk a tervezés kifejezésre

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban – a becsült érték 2,3 Mrd forint – az ajánlatkérő építési beruházás keretében licitet folytat le minden egyes újraversenyeztetés kapcsán. Jogszerű-e az eljárása, megteheti-e ezt? Az eljárás lehet 2017-es, 2018-as és 2019-es is, illetve vonatkozhat 2020-ra. Változtat-e mindez a kérdés jogi megítélésén?

Kérdés: Eredménytelen eljárás esetén mikor/hogyan lehet meghívásos, tárgyalásos eljárásba fordulni, illetve ha erre nincs lehetőség, hogyan írhatok ki úgy pályázatot, hogy részvételi szakasszal előminősítsem a jelentkezőket?

Kérdés: Informatikai projektek (például informatikai rendszerek tervezése, bevezetése) megvalósítása esetében előfordul, hogy az egyes mérföldkövek teljesülése során az ajánlatkérő/megrendelő a teljesítésigazolás aláírása előtt kér néhány hibajavítást, amivel a mérföldkő (így akár a végteljesítési határidő) akár 1-2 héttel kitolódhat. Ezek az időeltolódások hogyan kezelhetők jogszerűen? A kérdés vonatkozik akár nyílt közbeszerzési eljárásos eljárás, vagy keretmegállapodást követő verseny-újranyitásos eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére is. Ezek a hibajavítások teljesen "normálisak" e projektek esetében, mégis kérdéses, hogy ez hibás teljesítésnek minősül-e, esetleg minden ilyen esetben szerződésmódosítást kell kezdeményezni?

Kérdés: Azt a tájékoztatást kaptuk egy ügyvédi irodától, hogy hatályba lépett a Küt., melynek következtében módosult a Kbt. Mivel nem látom a Küt. relevanciáját a közbeszerzési eljárások vonatkozásában, kérdezem, hogy milyen hatással van ez a zajló vagy tervezendő eljárásokra?

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?

Kérdés: Lehet-e módosítani a szerződés teljesítésének határidejét? Amennyiben igen, milyen jogalappal?

Kérdés: Közszolgáltatóként megtehetem-e, hogy az anyavállalat keretmegállapodását "használom", ami egyben azt is jelenti, hogy cégünk nem ír ki közbeszerzési eljárást az adott árura és részben a szolgáltatásra?

Kérdés: A D.368/2019. ügyben az ajánlatkérő építési beruházás keretében kívánt telepíteni új gépészeti rendszert. Miért nincs nagyobb szabadsága az ajánlatkérőnek a beszerzési tárgy minősítésében, amikor műszaki értelemben lehet akár építési beruházásról is beszélni?

Kérdés: Fel kell-e töltenem az informatikai közbeszerzési tervet az EKR-be? A közbeszerzési terv része-e az informatikai közbeszerzési terv, vagy a kettő független egymástól?

Kérdés: Tervezői kiválasztás kapcsán nem egyértelmű számunkra a Kbt. 111. §-ának r) és s) pontja. A "(...) kizárólag akkor (...)" rész bizonytalanít el. Mit takar ez valójában, és hogyan kell értelmezni?