113. Közbeszerzési Levelek / 2010. május 17.

TARTALOM

2323. kérdés Ajánlati dokumentáció kötelező megvásárlása ajánlattevői kör változása miatt
Közös ajánlattevőként kívántunk indulni, az ajánlatot azonban a körülmények alakulása miatt egyedül kell megtennünk. A dokumentációt - mely a részvétel feltétele volt a kiírás szerint - partnerünk vásárolta meg. Az ajánlattételhez az elő­zőek miatt meg kell vennünk a dokumentációt, vagy elegendő igazolni az eredeti szándékot - közös indulás? És ha igen, milyen módon?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2324. kérdés Köztartozásmentes adatbázis nyomtatott változatának benyújtása igazolásként
Ha az APEH köztartozásmentes adatbázisában szerepelünk, akkor elég azt kinyomtatni és benyújtani, nem kell a rendes nullás igazolás, ha nyerünk?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2325. kérdés Konzorciumi szerződés tartalmi kötöttségei
Előírható-e, hogy konzorcium esetén meg kell állapodni a feladatmegosztásról, és azt csatolni kell a pályázathoz, illetve az ajánlatkérőnek be kell-e jelentenie a díjból való részesedés mértékét is?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2326. kérdés Tárgyalásos eljárással kapcsolatos kérdések értelmezése
A nemzeti eljárásrendben lehet-e hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást lebonyolítani? A 110. Közbeszerzési Levelek 2256. és 2277. válasza ebben a kérdésben ellentmond egymásnak: 2256. "Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás tehát nem folytatható le nemzeti eljárásrendben." 2277. A kérdező kijelenti, hogy: "Az eljárás fajtája hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás volt", és Önök a válaszban ezt nem cáfolják meg. A Kbt. 251. §-ának (3) bekezdése nem említi, hogy a 6. cím rendelkezései alkalmazhatók. A Kbt. 250. § (3) bekezdés i) pontja csak a tárgyalás menetére utal, a 252. § (2) bekezdése pedig a hirdetmény nélküli eljárásra vonatkozik. Mi a helyes eljárás?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2327. kérdés Közös ajánlattétel kizárása
Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy nem ad lehetőséget az együttes ajánlattételre?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2328. kérdés Cégkivonat biztosítása közbeszerzési eljárásokhoz
A 2267. számú kérdésre adott válasz szerint az ajánlatkérő jogszerűen nem kérhet cégkivonatot az ajánlattevőtől a Kbt 63/A. § (1) bekezdésére tekintettel. A cégtaláló honlapja szerint a közhiteles cégkivonat papíralapú és nem ingyenes. A magyarorszag.hu 2009 októberében módosított oldala szerint az elektronikus közokiratot kérésre 15 napon belül küldik meg minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel. Ez lenne a közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen elérhető igazolás? Ha mégsem, akkor hol találjuk meg?
2329. kérdés Jogszabály-alkalmazás ajánlati kötöttséggel kapcsolatban
Tárgyalásos eljárás esetén, illetve egyszerű eljárásban tárgyalás alkalmazásakor az ajánlati kötöttség a tárgyalás befejeződésével jön létre. Mindkét esetben alkalmazandó a Kbt. 83. §-ának (6) bekezdése? Vagyis az ajánlattevő hiánypótlás során - ajánlati kötöttség hiányában - sem módosíthatja az ajánlatának ott meghatározott részeit? Amennyiben ez igaz, akkor az ajánlati kötöttség a hiánypótlás során fennáll. Amennyiben a 83. § (6) bekezdése a fenti esetekben nem alkalmazandó, kérem jelöljék meg a pontos jogszabályhelyet!
2330. kérdés Kbt. 63. § c) pontjával érintettek köre
A Kbt. 63. § (2) bekezdésének c) pontjából csak véletlenül maradt ki az erőforrást nyújtó szervezet az ajánlattevő (alvállalkozó) mellől? És alvállalkozón a 10 százalékot meghaladó alvállalkozót kell érteni?
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
2331. kérdés Alvállalkozó megjelölésének kötelezettsége
A 111. számú Közbeszerzési Levelekben több helyen írják, hogy "ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók megjelölését ...". Ugyanezt tartalmazza a Kbt. 71. § (3) bekezdése: "... akkor kell eljárni, ha az ajánlattevőnek az (1) bekezdés b) pontja szerint meg kell jelölnie az ilyen alvállalkozókat." A Kbt. 71. § (1) bekezdése szerint "Az ajánlatban meg kell jelölni ... az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat ...". Az én értelmezésem szerint az ajánlattevőnek minden esetben meg kell neveznie a tíz százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóit - amit a törvény szerint elő sem kell írni a felhívásban. Jól értem?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2332. kérdés Erőforrás-szervezettel kapcsolatos gyakorlati problémák
A következőkben az erőforrás-szervezetekkel kapcsolatban tennék fel kérdéseket. 1. A Kbt. meghatározása szerint az erőforrás-szervezet az, amely a teljesítéshez erőforrást biztosít, de nincs bevonva a teljesítésbe. Erőforrások az anyagok, gépek, energia, szellemi erőforrás. Tehát erőforrás-szervezetnek tekinthető a bérmunkásokat és gépeket bérbe adó cég, megbízott szakértő? 2. Jól értelmezem, hogy a 71. § (1) bekezdés c) pontja alapján kötelező az ajánlattevőnek felsorolni az összes erőforrás-szervezetet, függetlenül az értékhatártól és attól, hogy az alkalmasság igazolásánál az ajánlattevő támaszkodik-e rá vagy sem? 3. Az ajánlatkérő szolgáltatást szeretne megrendelni, és ehhez az alkalmassági feltételek között elő­írta, hogy a teljesítéshez bizonyos géppel kell rendelkeznie az ajánlattevőnek. Az ajánlattevő bérelné ezt a gépet, és az alkalmasságát ezzel igazolná. De mivel a bérbeadóval nem áll fenn a Ptk. szerinti többségi befolyás, a 4. § 3/E alapján nem támaszkodhat rá. A józan ész és a korábbi törvény szerint el lehetne fogadni, mert az alkalmasságnak is megfelel, és tudná teljesíteni a feladatot. De mi történik, ha a versenytárs emiatt jogorvoslatért fordul a DB-hoz?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2333. kérdés Ajánlat módosítása, visszavonása tárgyalásos eljárásban
Tárgyalásos eljárásban hogyan alakulnak az ajánlat módosításának, visszavonásának szabályai?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2334. kérdés Végleges ajánlat érvénytelenné nyilvánítása tárgyalásos eljárásban
Ha az ajánlatkérő tárgyalásos eljárásban végleges ajánlatot érvénytelenné nyilvánított, mi a helyzet a korábban tett ajánlatokkal?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2335. kérdés Jogorvoslati határidők és költségek
A jogorvoslati határidők az idén azonosak a korábbi Kbt.-beli rendelkezésekkel? És hogyan alakulnak a jogorvoslati eljárás költségei?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2336. kérdés Termék gyártási helyének adott településhez kötése
A kiírásban azt olvastuk, hogy a tenderen való részvétel feltétele, hogy a beszerzés tárgyát egy adott városban lévő telephelyen gyártsák. Jogszerű ez?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2337. kérdés Szállításhoz igénybe vett gépjármű azonosítóinak megjelölése az ajánlatban
A felhívás szerint az ajánlattevőknek az ajánlatban meg kell jelölniük annak a gépkocsinak a típusát és rendszámát, amellyel szállítják majd a megrendelt terméket. És ha fuvarozót bíznak meg? Vagy addig új járművet vesznek? Mi értelme van ennek a kitételnek?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2338. kérdés Szóbeli információ kérésének lehetősége
Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlatkérőtől valamely kérdésben szóban kérjünk információt? (Nem kiegészítő tájékoztatásra gondolunk.)
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2339. kérdés Kiegészítő tájékoztatás kérésének formája
Jogszerű-e az a kötelezés, hogy a faxon megküldött - kiegészítő tájékoztatás iránti igényt - e-mailben is meg kell küldeniük az ajánlattevőknek?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2340. kérdés Kiírás megtámadásának feltétele
Ha a kiírást támadom, akkor meg kell vennem ahhoz a dokumentációt, hogy érdekeltként minősítsenek a jogorvoslati eljárásban?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2341. kérdés Kiegészítő tájékoztatás "több részletben"
Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlatkérő "több részletben" válaszolja meg a kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérdéseket? Ha igen, mi ennek a technikája?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2342. kérdés Konzorciumi tagok változása
A szerződés teljesítésének időszakában változhatnak-e a konzorcium tagjai?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2343. kérdés Konzorciális szerződés tartalma vonatkozó előírás hiányában
Ha az ajánlatkérő semmilyen tartalmi elemet nem ír elő a konzorciális szerződés vonatkozásában, akkor mit kell abba beleírni?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2344. kérdés Elkésett ajánlat "sorsa"
Mi történik a késve érkezett ajánlattal?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2345. kérdés Igazolások alakisága
Az igazolásokat elég-e egyszerű másolatban csatolni?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2346. kérdés Negatív mérleg - automatikus alkalmatlanság?
Miért nem indulhat a tenderek többségén - illetve szinte mindegyikén - az a vállalkozás, amelynek mérlege negatív? Hol zárja ki a pályázatból ezt a vállalkozást a Kbt.?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2347. kérdés Tartozásmentesség mint az ajánlattétel feltétele
A kiírás szerint, ha az ajánlattevő, illetve a minősített alvállalkozó az ajánlattételi határidőt megelőző x hónapban kibocsátott jogerős fizetési meghagyás vagy a letelepedése szerinti ország jogrendszerében követelés érvényesítésére vonatkozó bármilyen jogi eljárás alapján ki nem egyenlített tartozással bír, vagy végrehajtási eljárás hatálya alatt áll, vagy folyamatban lévő végrehajtási eljárásban ki nem egyenlített tartozással bír, nem nyújthat be ajánlatot. Jogszerű ez?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2348. kérdés Szerződésteljesítés ajánlatkérő által
Változtak-e a fizetési feltételek a közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések vonatkozásában?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2349. kérdés Ajánlatok felhasználása
Az ajánlatkérő az ajánlatokat azok elbírálásán túl még mire használhatja fel? Kérdezem ezt azért, mert találkoztam olyan kitétellel, hogy ha a felhasználás célja az előzőtől eltér, arról meg kell állapodnia az ajánlattevőnek az ajánlatkérővel.
Kapcsolódó tárgyszavak:
2350. kérdés Felolvasólap hiányainak pótlása, javítása
Hiánypótolható-e a felolvasólap? Javítható?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2351. kérdés Kiegészítő tájékoztatás címzettje
Kinek kell küldeni a kiegészítő tájékoztatást? Kikötheti-e az ajánlatkérő, hogy csak például cégjegyzésre jogosult útján adja meg a választ?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2352. kérdés Ajánlat érvénytelenné nyilvánítási jogának fenntartása
Köteles-e az ajánlatkérő rendelkezni arról a kiírásban/dokumentációban, miszerint fenntartja jogát arra, hogy az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítsa? Ez nem mond ellent a Kbt.-nek, mely tételesen rendelkezik arról, hogy mikor érvénytelen az ajánlat? Eltérhet ettől ajánlatkérő az előző megfogalmazás alapján?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére