Egybeszámítás opció esetén

Kérdés: Ha van egy nagy értékű keretszerződésem hosszabbítási opcióval, ami mellett az ajánlatkérő szeretne egy hasonló tartalmú szerződést kötni – melynek lehetőségét a hirdetmény és a szerződés is kifejezetten kikötötte –, abban az esetben ezt egybe kell számítani a korábbi keretszerződéssel?
Részlet a válaszából: […] ...eredeti szerződés becsült értékének része az opció, melyet eleve így kellett, hogy kalkuláljon az ajánlatkérő.A Kbt. 16. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

"Elmaradt tételek" kezelése

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...aktív módosítását (gondolunk itt a tartalékkeretre). A téma megítélése nagymértékben függ attól, milyen formában áll hozzá az ajánlatkérő és az ajánlattevő, hiszen módosítás esetében is konszenzusra van szükség.Közbeszerzési szempontból a be nem fejezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Megbízhatósági határozat nyilvánossága, megtámadhatósága

Kérdés: Öntisztázást követően megbízhatósági határozatot bocsátott ki a Közbeszerzési Hatóság, ahol a döntés nagy része gyakorlatilag üzleti titok tárgyát képezi, sőt a sikertelen kezdeményezésekről szóló határozatok nem is nyilvánosak. Milyen alapon húznak ki gyakorlatilag minden érdemi részt a döntésből, amikor az annak alapját képező gazdasági versenyhivatali határozat egy az egyben nyilvános? Azaz a kérdésem, hogy közérdekből nyilvános adat-e a megbízhatósági határozat, és amennyiben nem sikeres a kezdeményezés, az is közérdekből nyilvános adat-e? Egy igen vagy nem válasz is elég számomra, hiszen akkor a 43. § (3) bekezdése alkalmazható. Kérdésem az is, hogyan lehet kartellkizáró ok miatt kizárt gazdasági szereplőt visszaengedni, amikor az is egy hatósági határozat? Megtámadhatom-e a határozatot?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdése ugyanakkor ebben az esetben nem releváns, hiszen az EKR-ben történő közzétételi kötelezettség eljáráshoz kötött, ahol az ajánlatkérő köteles adatokat közzétenni, míg a megbízhatósági határozatot, vagy annak sikertelen tartalmú határozatát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Európai Bizottság közbeszerzési szabályokat tartalmazó közleményének kötelező alkalmazása

Kérdés: Találtam egy közleményt, amelyet az Európai Bizottság adott ki, és amely közbeszerzési szabályokat tartalmaz. Köteles vagyok-e alkalmazni, alkalmazhatom-e, amit ebben olvasok?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlenül a közbeszerzési eljárások lefolytatása során, minden esetben a nemzeti szabályozást és az EUB döntéseit kell az ajánlatkérőknek figyelembe venniük.Amiben mégis segítséget nyújt a közlemény, hogy a rendkívüli sürgősség esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Hirdetmény nélküli eljárás indítása a koronavírussal kapcsolatos rendkívüli helyzetre tekintettel

Kérdés: A koronavírusra tekintettel van-e lehetőség hirdetmény nélküli eljárást indítani?
Részlet a válaszából: […] ...késedelemhez, termékhiányhoz.A Kbt. 98. § (2) bekezdésének c) pontja esetében továbbra sem elegendő annak deklarálása, hogy az ajánlatkérő számára nem létezik reális alternatíva beszerzési igényének kielégítésére. Az nem lehet elegendő érv, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Online tárgyalástartás a koronavírusra hivatkozással

Kérdés: Koronavírus miatt van-e lehetőség a tárgyalás online formában történő megtartására?
Részlet a válaszából: […] ...szabályai szerint a tárgyalás lényege, hogy az eljárás második szakaszában az ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezőkkel az ajánlatkérő tárgyal a szerződés feltételeiről a 85. § (1) bekezdés szerint, mely az alábbi rendelkezést tartalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Rendkívüli helyzet miatti áfafizetési probléma bejelentése

Kérdés: Koronavírus miatt probléma van az áfafizetésünkkel. Ezt a körülményt mikor kell az eljárás során bejelenteni legkésőbb, mikor okozhat ez gondot? (A beszerzés tárgya árubeszerzés kis szolgáltatással együtt, tehát nem építési beruházás.)
Részlet a válaszából: […] ...kapott.Erre utal a törvény 143. §-a is, amely a szerződés megszüntetését helyezi kilátásba nem kötelező módon, amennyiben az ajánlatkérőnek már a szerződés megkötését követően jut tudomására a kizáró ok hatálya alá tartozás. Egyébként a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Hiánypótlás-benyújtás elmulasztásának következménye

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlattevő elkészíti a hiánypótlást, és fel is tölti azt, de nem nyújtja be az EKR-en keresztül?
Részlet a válaszából: […] ...az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben azokat a dokumentumokat, amelyek csak előkészítés alatt állnak, az ajánlatkérő nem láthatja, így nem igazolható, hogy mely időpontban pontosan milyen tartalom volt feltöltve az EKR-be az ajánlattevő által úgy, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Bírálat mellőzhetősége közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében van-e lehetőség arra, hogy a bírálatot ne kelljen elvégeznem?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 70. §-ának (1) bekezdésre részletezi azt az esetkört, amikor nem köteles az ajánlatkérő bírálni, hanem meghozhatja az eredménytelenségről szóló döntést. Ezt két esetben engedi az alábbi előírás, egyrészt amennyiben a végleges árajánlatok mindegyike meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Termékcsere a teljesítés folyamatában alternatív ajánlattétel esetén

Kérdés: Ha volt alternatív ajánlattétel, és a teljesítés során a nyertes nem tud szállítani megfelelő terméket, kicserélheti-e azt az ajánlatában alternatív termékként ajánlott termékre, ami esetünkben megfelelő lenne, de más műszaki tartalommal bír, azaz gyakorlatilag más termék?
Részlet a válaszából: […] ...az egyes változatokat megkülönböztetni, azaz mennyiben fontos annak egyértelművé tétele, hogyan fog dönteni az egyes ajánlatok közül az ajánlatkérő. Félreértésre akár az is okot adhat, hogy benyújthatók változatot képező és nem változatot képező ajánlatok....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.
1
100
101
102
469