Hiánypótlás során történt elírás jogkövetkezménye

Kérdés: Van-e jelentősége annak, hogy azért, mert a hiánypótlás során elírom a műszaki paramétereket az ajánlatban foglaltakhoz képest, a többi hiánypótlást sem veszi figyelembe az ajánlatkérő, és úgy írja mindezt az összegzésbe, mintha semmilyen hiánypótlást nem nyújtottam volna be? Lehet-e ennek hamis adatszolgáltatás a következménye?
Részlet a válaszából: […] A félreértés abból eredhet, hogy az ajánlatkérő szó szerint a Kbt. 71. §-ának (10) bekezdése szerint járt el. Azaz olyan hiányosságot észlelt, mely esetünkben a 71. § (8) bekezdés b) pontjába ütközik, mely önmagában érvénytelenségi ok.A Kbt. 71. § (8)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Tárgyalások lefolytatásának mellőzhetősége

Kérdés: Milyen módon van lehetőségem kifogásolni, hogy az ajánlatkérő annak ellenére, hogy tárgyalásos eljárást folytatott le, mégis úgy döntött az eljárás során, hogy nem tárgyal? Esetünkben nem uniós projektről van szó, magasabb árat adtunk, mert számítottunk a későbbi tárgyalásokra. Van-e lehetőség az eljárástípus fenntartását kérni az ajánlatkérőtől? Hiszen így nem etikus eltekinteni a tárgyalástól.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 87. §-ának (6) bekezdése lehetővé teszi, hogy bizonyos feltételekkel az ajánlatkérő eltekintsen a további tárgyalásoktól. Ezt a lehetőséget ritkán használják ki az ajánlatkérők, hiszen a tárgyalásos eljárás választása jellemzően azért fontos számukra, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Többes megjelenés tilalma elektronikus katalógusban

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás tárgyait elektronikus katalógusba foglalja, egy ajánlattevő megjelenhet-e az elektronikus katalógus különböző sorain egy másik ajánlattevő alvállalkozójaként, vagy ez a Kbt. 36. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti együttes megjelenés tilalmába ütközik?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül bonyolult, hiszen jelenleg az elektronikus katalógus szabályozása általános, melynek következtében akár az a válasz is elképzelhető, hogy a katalógust egységesen kell kezelni, így valójában minden sor esetében vizsgálni kell az esetleges többes megjelenés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Nyilatkozattétel felszámolási eljárás vonatkozásában

Kérdés: Az ajánlatkérő a kizáró oki nyilatkozatban azt követeli meg, hogy felszámolási eljárás ne induljon cégünk ellen. Egy tanácsadó szerint ez érvénytelenségi ok, más szerint kizáró ok. Egyáltalán van-e lehetőség ezt előírni, amikor a Kbt. 62. §-a nem így fogalmaz? Hamis adatszolgáltatást eredményez-e, ha mégis lenyilatkozzuk?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében kizáró ok hatálya alá tartozik az a gazdasági szereplő, aki/amely végelszámolás alatt áll, vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, az ellene indított felszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Hirdetményi információk csökkenése

Kérdés: A 2020-ban hatályba lépő módosítás indokolása azt írja, hogy kevesebb információt kell adni a hirdetményben, de én nem találom, hogy ez miből következik. Például olyan hasznos dolgokat, mint a FAKSZ lajstromszáma, kell-e közölnöm továbbra is?
Részlet a válaszából: […] A T/8039. számon benyújtott törvénymódosítás indokolása értelmében a módosítás 17. §-ának 8., 10., 14., 15., 16., 17. és 18. pontjai szerinti módosítások az eljárást megindító felhívásokban előírandó rendelkezések számát hivatottak csökkenteni, amelyek nemcsak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.
Kapcsolódó címkék:  

Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] Gyakori a félreértés abban a tekintetben, hogy amennyiben a kapacitást biztosító szervezet magánszemély, úgy másként kell kezelni, mint a jogi személyt, hiszen magánszemély nem érthető a szervezet fogalma alatt.Mivel a kapacitást biztosító szervezet a teljesítésbe kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Kbt. 81. § (5) bekezdésének és az elektronikus árlejtés szabályainak együttes alkalmazása

Kérdés: Milyen módon lehetséges a Kbt. 81. § (5) bekezdésének és az elektronikus árlejtés szabályainak együttes alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő a Kbt. 81. §-ának (5) bekezdését kívánja alkalmazni úgy, hogy a hirdetményben árlejtés lefolytatását is lehetővé tette, akkor a két megoldás alkalmazása nem lesz összhangban. Ennek oka, hogy a törvény 81. §-ának (5) bekezdésében csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Referencianyilatkozattal kapcsolatos hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)
Részlet a válaszából: […] A teljesítés igazolására vonatkozó Kbt.-szabályok az alábbiak szerint segíthetnek a megoldásban, amennyiben a korábbi projekteket közbeszerzés keretében versenyeztetik meg. Az ajánlatkérő ugyanis a Kbt. 135. §-a szerint köteles a teljesítésigazolást kibocsátani az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Kartell mint kizáró ok megállapításának feltételei

Kérdés: Az egyik gazdasági szereplő kartellezett, de nem itthon és nem is közbeszerzésben. Ki kell-e őt zárnia az eljárásból az ajánlatkérőnek? (A gazdasági szereplő konzorciumban indul, kapacitást biztosító szervezetként egy közösségi eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] A vonatkozó kizáró ok, mely hivatkozik a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényre (Tpvt.), valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, az alábbiak szerint szól:A Kbt. 62. § (1) bekezdésének n)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.
Kapcsolódó címkék:    

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszerre (DBR) vonatkozó szabályokat a Kbt. 106-107. §-ai tartalmazzák. Alkalmazása gyakran felmerülő közbeszerzések megvalósítása esetében vetődhet fel. Hazai alkalmazása mérsékelt, elsősorban nagyobb ajánlatkérők, központi beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.
Kapcsolódó címkék:      
1
4
5
6
14