Tárgyalások lefolytatásának mellőzhetősége

Kérdés: Milyen módon van lehetőségem kifogásolni, hogy az ajánlatkérő annak ellenére, hogy tárgyalásos eljárást folytatott le, mégis úgy döntött az eljárás során, hogy nem tárgyal? Esetünkben nem uniós projektről van szó, magasabb árat adtunk, mert számítottunk a későbbi tárgyalásokra. Van-e lehetőség az eljárástípus fenntartását kérni az ajánlatkérőtől? Hiszen így nem etikus eltekinteni a tárgyalástól.
Részlet a válaszából: […] ...ki az ajánlatkérők, hiszen a tárgyalásos eljárás választása jellemzően azért fontos számukra, mert olyan bizonytalanság van a beszerzés tárgya, műszaki tartalma, valamint szerződéstervezete körül, ami miatt érdemes kommunikálni az ajánlattevőkkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Beszerzési igény dokumentálása DKÜ esetében adott beszerzési tárgyra vonatkozó keretmegállapodás hiányában

Kérdés: Hogyan dokumentálható, bizonyítható a DKÜ esetében, hogy az érintett szervezet nem tudja a beszerzési igényét a meglévő keretmegállapodásokból, vagy egyéb keret jellegű szerződésekből kielégíteni, ha nincs az adott termék vonatkozásában keretmegállapodás?
Részlet a válaszából: […] ...Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. kormányrendelet 13. §-ának (1) bekezdése értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Kötelező ügyvédi képviselet a Döntőbizottság előtt

Kérdés: Kötelező-e az ügyvédi képviselet a közbeszerzési jogorvoslati ügyekben a Döntőbizottság előtt?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 145. §-ának (7) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói, kamarai jogtanácsosi vagy ügyvédi képviselet kötelező. Nem feltétlenül szükséges tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Díjbefizetés rendje a Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban

Kérdés: A jogorvoslati eljárást még hiánypótlási szakaszban megszüntette a Közbeszerzési Döntőbizottság annak ellenére, hogy a díjat be szerettük volna fizetni. Ennek a keretei nem egyértelműek, hiszen felszólítást csak egyszer kaptunk, és azonnal megszüntette a DB az eljárást, pontosabban így meg sem indította. Ez jogszerű?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik, azaz annak igazolása a jogorvoslati eljárás megindításának feltétele.A Kbt. 151. §-ának (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást legkésőbb a 148. § (1)–(9) bekezdésének, a 149. § (1)–(2) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.
Kapcsolódó címkék:    

Közbeszerzési díj fizetésének esedékessége

Kérdés: A közbeszerzési díjat előre ki kell fizetni a központosított közbeszerzésben a jelenlegi szabályozás alapján?
Részlet a válaszából: […] ...Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. kormányrendelet értelmében a DKÜ által lefolytatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Közbeszerzési értékhatárok felülvizsgálata az Európai Bizottság által

Kérdés: A Hatóság honlapján olvastam, hogy az Európai Bizottság felülvizsgálta és módosította a közbeszerzési értékhatárokat. A módosítások eredményeként ugyan több esetben csökkennek az értékhatárok, azonban magasabb euróárfolyamon történik az átváltás, mint eddig. Emiatt milyen gyakorisággal változnak az értékhatárok? Hiszen akár hetente lehetne árfolyamváltozás miatt módosítani azokat.
Részlet a válaszából: […] ...www.kozbeszerzes.hu-n található hír csak arra utal, hogy az Európai Bizottság által kétévente felülvizsgált értékek az euróárfolyam változásából is adódnak, ez azonban nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérőknek kellene változó euróárfolyamon átváltani azokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Feltöltési probléma az EKR-ben

Kérdés: A Kbt. 3. § 21. pontja és az 56. §-a alapján a helyszíni bejárási jegyzőkönyv is a közbeszerzési dokumentumok része, melyet publikusan kell feltölteni az EKR-be. Erre azonban legutóbb nem volt lehetőség, azaz ebben az esetben nem élt a publikusság kiválasztásának legördülőmenüje. Ilyenkor mi a teendő?
Részlet a válaszából: […]

Ma már publikusan kiválasztható és feltölthető a helyszíni bejárás jegyzőkönyve is az EKR-be.

(Kéziratzárás: 2020. 04. 02.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.
Kapcsolódó címkék:    

EEKD "láthatósága"

Kérdés: Van olyan eset, amikor látom az EEKD-t, van, amikor újra nem látom, pedig korábban biztosan megvolt, el is kezdtem tölteni. Mi ennek az oka?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásrendben az egységes európai közbeszerzési dokumentumokat a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő csak akkor látja, amikor a gazdasági szereplőket már rögzítette. Amennyiben a rögzítést feloldja, és felvesz például egy új kapacitást biztosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Szubalvállalkozó bejelentése

Kérdés: Szubalvállalkozó bevonása esetén van-e az ajánlattevőnek bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettsége az ajánlatkérő felé?
Részlet a válaszából: […] ...nem védelmi vagy biztonsági beszerzésről, hanem Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzésről van szó, úgy az eljárás során nincs az ajánlattevőnek szubalvállalkozóra vonatkozó bejelentési kötelezettsége. Azaz csak az "első vonal" alvállalkozóinak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Több szakértő bemutatása egy ajánlatban

Kérdés: Lehet-e, érdemes-e egy ajánlatban egy bizonyos alkalmassági követelmény, valamint ahhoz kapcsolódó értékelési szempont igazolására (alkalmassági követelmény: minimum 36 hó tapasztalat, értékelési szempont: + 0-24 hó tapasztalat) több szakértőt bemutatni? Vagyis: ha egy fő szakértőt kérnek, az ő többlettapasztalatát kérik a felolvasólapon beírni, és arról is nyilatkozni kell, hogy ki az a szakértő, akit az értékelési szempont igazolására kívánunk bemutatni? Van-e értelme több ugyanezen alkalmassági követelménynek és értékelési szempontnak megfelelő szakértőt bemutatni az ajánlatban (természetesen nem a felolvasólapon, hanem csak az önéletrajz, végzettséget igazoló dokumentum, rendelkezésre állási nyilatkozat becsatolásával) azzal a céllal, hogy ha a megnevezett szakértő tapasztalatát valamely okból nem fogadná el az ajánlatkérő, akkor lenne másik/többi opció is helyette?
Részlet a válaszából: […] ...Ráadásul a Kbt. értelmében az ajánlatkérő nem köteles újabb hiánypótlást elrendelni az új gazdasági szereplővel szemben, ha azt a közbeszerzési dokumentumaiban feltüntette.A Kbt. 71. §-ának (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.
1
96
97
98
465