Keretmegállapodás indítása a Kbt. 115. §-a szerinti eljárással

Kérdés: Lehet-e a 115. § szerinti eljárással keretmegállapodást indítani?
Részlet a válaszából: […] ...az EKR lehetővé teszi a 115. § szerinti eljárás választását keretmegállapodás esetében. Ténykérdés, hogy a keretmegállapodás nem eljárástípus, hanem beszerzési módszer, melyre a nemzeti szabályok között a Kbt. 114. §-ának (7) bekezdése külön is utal.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata elektronikus licit esetén

Kérdés: Mikor vizsgálja az ajánlatkérő elektronikus licit esetében az aránytalanul alacsony árat? (Erre egyáltalán nem tér ki a szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus licit szabályozása során a jogalkotó abból indult ki, hogy mint eljárástípust a Kbt.-ben rögzíti a nemzeti rezsim szabályai között, de a további szabályok alkalmazása során külön utal a vonatkozó kormányrendeletre – 424/2017. kormányrendelet. Erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazása DBR-ben

Kérdés: Lehet-e keretmegállapodásos eljárást alkalmazni dinamikus beszerzési rendszerben?
Részlet a válaszából: […] ...az olasz, finn és svéd nagyobb beszerző szervezetek. A keretmegállapodásos eljárás és a dinamikus beszerzési rendszer ugyanis nem eljárástípusok, hanem beszerzési technikák, melyek több eljárás vegyes alkalmazását is lehetővé teszik. A keretmegállapodásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Tárgyalások lefolytatásának mellőzhetősége

Kérdés: Milyen módon van lehetőségem kifogásolni, hogy az ajánlatkérő annak ellenére, hogy tárgyalásos eljárást folytatott le, mégis úgy döntött az eljárás során, hogy nem tárgyal? Esetünkben nem uniós projektről van szó, magasabb árat adtunk, mert számítottunk a későbbi tárgyalásokra. Van-e lehetőség az eljárástípus fenntartását kérni az ajánlatkérőtől? Hiszen így nem etikus eltekinteni a tárgyalástól.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 87. §-ának (6) bekezdése lehetővé teszi, hogy bizonyos feltételekkel az ajánlatkérő eltekintsen a további tárgyalásoktól. Ezt a lehetőséget ritkán használják ki az ajánlatkérők, hiszen a tárgyalásos eljárás választása jellemzően azért fontos számukra, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Beszerzés tárgyának minősítése

Kérdés: A D.368/2019. ügyben az ajánlatkérő építési beruházás keretében kívánt telepíteni új gépészeti rendszert. Miért nincs nagyobb szabadsága az ajánlatkérőnek a beszerzési tárgy minősítésében, amikor műszaki értelemben lehet akár építési beruházásról is beszélni?
Részlet a válaszából: […] ...eljárást, mely csak építési beruházások esetében folytatható le. Itt tehát az építési beruházás minősítése alapján dől el az eljárástípus választása, melyben a fentieken túli rugalmasság nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Elektronikus árlejtés az EKR-ben

Kérdés: Jól értelmezem, hogy az elektronikus kormányrendeletben a 28. §-tól a 33. §-ig minden szakasz az elektronikus árlejtésről szól? Ha igen, ez azt jelenti, hogy minden eljárásban lesz elektronikus árlejtés?
Részlet a válaszából: […] ...szeretne-e elektronikus árlejtést lefolytatni, arra semmilyen szabály nem kötelezi az ajánlatkérőt, hogy ezt alkalmazza. Egyetlen olyan eljárástípus van, amely önmaga egy árlejtés lefolytatásáról szól. Ez az eljárás az elektronikus licit, mely nemzeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Második nyertes ajánlattevő megjelölésének feltétele

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) és (5) bekezdése kizárólag a legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő igazoltatását teszi lehetővé, nem tesz említést a második helyezett igazoltatásáról. Erre tekintettel megítélésünk szerint második helyezettet kizárólag abban az esetben jelölhet meg az ajánlatkérő, ha a (6) bekezdés szerinti igazoltatási módot választja, különösen mivel e bekezdés említi is a második helyezett hirdetésének feltételeit. Ez utóbbi esetben előfordulhat azonban, hogy bármely ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje megváltozik, szélsőséges esetben például egy tizenöt ajánlatos eljárásnál az utolsó két ajánlat helyet cserél. Ilyen esetben e bekezdés nem alkalmazható. Fentiek alapján jól értelmezzük, hogy kizárólag a (6) bekezdés alkalmazása esetén van lehetőség második helyezett hirdetésére, de csak abban az esetben, ha a sorrend nem változik? Azaz ha bármilyen tekintetben módosul a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje, akkor sem a (4), sem a (6) bekezdés alapján nincs lehetőség a közbeszerzési eljárás során második helyezett kihirdetésére?
Részlet a válaszából: […] ...tehát az ajánlatkérőnek szabadsága van döntése meghozatalában, melynek vonatkozásában elsősorban arra kell figyelnie, hogy milyen eljárástípust alkalmaz, és ennek megfelelően döntenie és előírnia az ajánlattevők igazolási kötelezettségét. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Teljesítés során vállalt feltétel előírásának szempontjai

Kérdés: Előírhatja-e az ajánlatkérő saját vizsgabázis meglétét, ami egyben kizárja, hogy alvállalkozó bevonásával teljesítsen az ajánlatkérő? Ez egy olyan szerződéses feltétel, amit nyílt eljárásban kell elfogadnunk.
Részlet a válaszából: […] ...bármely érintett, esetleg hatást gyakorolhat az ajánlatkérőre, azonban kifogásolni és feltételekkel elfogadni a szerződést ebben az eljárástípusban nem megengedett. Mivel az ajánlatkérő a saját vizsgabázis kapcsán gyakorlatilag kizárja alvállalkozó alkalmazását,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Érvénytelen ajánlat elektronikus licitnél

Kérdés: Elektronikus licitnél a következőt olvasom a dokumentációban: nem érvénytelen az ajánlat, ha azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be, vagy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést. Hogyan írhatja elő ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...félreértést azt eredményezheti, hogy az elektronikus licit maga egy eljárástípus nemzeti rezsimben, mely valójában egy elektronikus aukcióból áll. A vonatkozó, a Kbt. 116. §-a szerinti szabályozás ugyanis abból indul ki, hogy egyrészt a nyílt eljárás szabályait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Második legkedvezőbb ajánlat megnevezésének feltétele

Kérdés: Jól értelmezem, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolás esetén lemond az ajánlatkérő a második legkedvezőbb ajánlat kihirdetésének lehetőségéről? Ezt a lehetőséget a 69. § (6) bekezdése tartalmazza, és a (4) és (5) bekezdésekben nincs szó második legkedvezőbb ajánlatról.
Részlet a válaszából: […] ...tehát az ajánlatkérőnek szabadsága van döntése meghozatalában, melynek vonatkozásában elsősorban arra kell figyelnie, hogy milyen eljárástípust alkalmaz, és ennek megfelelően döntenie és előírnia az ajánlattevők igazolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.
1
2
3
9