Ajánlat újraszámolásának számítási hibaként kezelése

Kérdés: Az ajánlatkérő kiküldött minden ajánlattevőnek egy számítási hiba javítására vonatkozó felhívást úgy, hogy vélhetően az árazatlan költségvetésből kimaradtak sorok, és ezeket kívánta beleérteni saját számításaival alátámasztva. Hibázunk-e, ha benyújtjuk? Nem lehetnek-e ennek hátrányos következményei? Milyen formában tegyük meg a javítást? Maradjon számítási hiba, vagy inkább hiánypótlás legyen az EKR-ben eljárási cselekményként kiválasztva?
Részlet a válaszából: […] ...módosítását jelenti az eljárási dokumentumoknak, mely jogsértést eredményez a bírálat szakaszában, és meglehetősen magas jogorvoslati kockázattal jár.(Kéziratzárás: 2020. 06....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

"Elmaradt tételek" kezelése

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...A vállalkozó feltételezése, mely szerint az átalánydíjhoz nem lehet hozzányúlni, nem adekvát, hiszen a Ptk. szerint az átalánydíj kockázatát az ajánlattevő viseli. Amennyiben költséget tud megtakarítani, úgy valóban nem kell azt csökkenteni, de ez nem egyenlő azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Elektronikus levél problémaköre az EKR-ben

Kérdés: A bírálati szakaszban az ajánlatkérő több alkalommal küld értesítést ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról. Eddig a legtöbb e-mail 1700 darab volt. A tegnapi nap folyamán 901 db e-mailnél állt meg a rendszer. Sajnos beleestünk már olyan hibába, hogy a generált e-mailek közé becsúszott 1 darab hiánypótlás, mely elég volt arra, hogy ne vegyük észre, és emiatt érvénytelen legyen egy másik eljárásban az ajánlatunk. Nem lehetne ezt úgy megoldani, mint a "régi" papíralapú rendszerben, hogy az ajánlatkérő ír egy levelet, melyben felsorolja azokat a cégeket, amelyeket adott részekben érvénytelennek nyilvánít, és ezt a levelet küldi ki akár 27 részre?
Részlet a válaszából: […] ...ellenőrzése a futó eljárások vonatkozásában. Az elektronikus levél egy további szolgáltatás, mellyel kapcsolatban az ajánlatkérő kockázatot vállal, hiszen akár szerverprobléma vagy vírus miatt megtörténhet, hogy nem kapja meg az EKR által generált elektronikus levelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Több szakértő bemutatása egy ajánlatban

Kérdés: Lehet-e, érdemes-e egy ajánlatban egy bizonyos alkalmassági követelmény, valamint ahhoz kapcsolódó értékelési szempont igazolására (alkalmassági követelmény: minimum 36 hó tapasztalat, értékelési szempont: + 0-24 hó tapasztalat) több szakértőt bemutatni? Vagyis: ha egy fő szakértőt kérnek, az ő többlettapasztalatát kérik a felolvasólapon beírni, és arról is nyilatkozni kell, hogy ki az a szakértő, akit az értékelési szempont igazolására kívánunk bemutatni? Van-e értelme több ugyanezen alkalmassági követelménynek és értékelési szempontnak megfelelő szakértőt bemutatni az ajánlatban (természetesen nem a felolvasólapon, hanem csak az önéletrajz, végzettséget igazoló dokumentum, rendelkezésre állási nyilatkozat becsatolásával) azzal a céllal, hogy ha a megnevezett szakértő tapasztalatát valamely okból nem fogadná el az ajánlatkérő, akkor lenne másik/többi opció is helyette?
Részlet a válaszából: […] ...A szakember biztosítását elsősorban nem kapacitást biztosító cserével kell megoldani, hiszen ebben az esetben nagyobb kockázatot vállal az ajánlattevő, amennyiben az érintett második szakember vonatkozásában is fennállnak azok a hiányosságok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Többes megjelenés tilalma elektronikus katalógusban

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás tárgyait elektronikus katalógusba foglalja, egy ajánlattevő megjelenhet-e az elektronikus katalógus különböző sorain egy másik ajánlattevő alvállalkozójaként, vagy ez a Kbt. 36. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti együttes megjelenés tilalmába ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...az alvállalkozó nevesítése nem kötelező, így az alvállalkozóként történő bevonást a rutinos ajánlattevők eleve a többes megjelenés kockázata miatt elkerülik, és csak azt a tevékenységet nevesítik, amelybe biztosan bevonnak alvállalkozót. Kapacitást biztosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Közbeszerzési dokumentumcsomag megszerzése érdeklődés jelzése nélkül

Kérdés: Ha nem jelzem az érdeklődésemet, van-e arra mód, hogy a közbeszerzési dokumentumcsomaghoz hozzájuthassak?
Részlet a válaszából: […] ...információt azonnal megkap, és nem késlelteti az adathoz jutást az alvállalkozója esetleges gyakorlatlansága vagy informatikai problémája. Kockázata nincs az érdeklődés jelzésének, hiszen nem keletkeztet ajánlati kötöttséget, azonban tény, hogy a jelzéssel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Alvállalkozás keretmegállapodásnál

Kérdés: Ha indulunk egy keretmegállapodásos eljárásban, de nem jutunk be a zárt körbe, a verseny újranyitásával indított ajánlatok nyertesénél lehetünk alvállalkozók? Mi a helyzet akkor, ha bejutunk a zárt körbe, és az újranyitásnál szeretnének minket alvállalkozóként bevonni?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályai szerint – jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak.A kérdésben jelzett két lehetőség közül az első esetben kevesebb kockázattal jár a későbbi együttműködés, mint a második esetben, hiszen utóbbi vonatkozásában egyértelműen azonosítható a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Többszörös megjelenés tilalma

Kérdés: Most először szembesültünk azzal, hogy az ajánlattevő csak akkor kívánja cégünket bevonni egy pályázatba (szakemberünket is szeretné igénybe venni), ha más számára nem szolgáltatunk hasonló módon. Ezt azzal indokolta, hogy versenyjogi kockázatot jelent, ha máshol is szereplünk, mint szakember a pályázatban. Helytálló ez az indok?
Részlet a válaszából: […] ...létre – Tpvt. 11. § (1) bekezdése.Kifejezetten abból az okból, hogy több ajánlattevő is ugyanazt a szakembert vonja be, versenyjogi kockázat nem merül fel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Későbbi szerződésmódosítás jóváhagyása az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Bele kell-e egyeznem abba, hogy az ajánlatkérő későbbi módosítása nyomán hosszabb lesz a teljesítés is? Van-e ennek kockázata?
Részlet a válaszából: […] A későbbi szerződésmódosításnak is konformnak kell lennie a Kbt. 141. §-ával, függetlenül attól, hogy ezt a lehetőséget az ajánlatkérő beépíti a szerződésbe. Ettől a módosítás – azaz a szerződés módosulása – nem lesz automatikus, azaz nem meríti ki a Kbt. 141....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Szerződés teljesítési határidejének módosítása

Kérdés: Lehet-e módosítani a szerződés teljesítésének határidejét? Amennyiben igen, milyen jogalappal?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő módosítani a teljesítési határidőt. Amennyiben a teljesítési határidő értékelési szempont, abban az esetben komoly kockázata van annak, hogy a módosítás jogsértő lesz. Ezt az esetet mindenképpen külön kell kezelni, és nem automatikusan elfogadni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.
1
9
10
11
23