Többes megjelenés tilalma elektronikus katalógusban

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás tárgyait elektronikus katalógusba foglalja, egy ajánlattevő megjelenhet-e az elektronikus katalógus különböző sorain egy másik ajánlattevő alvállalkozójaként, vagy ez a Kbt. 36. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti együttes megjelenés tilalmába ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...az alvállalkozó nevesítése nem kötelező, így az alvállalkozóként történő bevonást a rutinos ajánlattevők eleve a többes megjelenés kockázata miatt elkerülik, és csak azt a tevékenységet nevesítik, amelybe biztosan bevonnak alvállalkozót. Kapacitást biztosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Közbeszerzési dokumentumcsomag megszerzése érdeklődés jelzése nélkül

Kérdés: Ha nem jelzem az érdeklődésemet, van-e arra mód, hogy a közbeszerzési dokumentumcsomaghoz hozzájuthassak?
Részlet a válaszából: […] ...információt azonnal megkap, és nem késlelteti az adathoz jutást az alvállalkozója esetleges gyakorlatlansága vagy informatikai problémája. Kockázata nincs az érdeklődés jelzésének, hiszen nem keletkeztet ajánlati kötöttséget, azonban tény, hogy a jelzéssel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Alvállalkozás keretmegállapodásnál

Kérdés: Ha indulunk egy keretmegállapodásos eljárásban, de nem jutunk be a zárt körbe, a verseny újranyitásával indított ajánlatok nyertesénél lehetünk alvállalkozók? Mi a helyzet akkor, ha bejutunk a zárt körbe, és az újranyitásnál szeretnének minket alvállalkozóként bevonni?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályai szerint – jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak.A kérdésben jelzett két lehetőség közül az első esetben kevesebb kockázattal jár a későbbi együttműködés, mint a második esetben, hiszen utóbbi vonatkozásában egyértelműen azonosítható a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Többszörös megjelenés tilalma

Kérdés: Most először szembesültünk azzal, hogy az ajánlattevő csak akkor kívánja cégünket bevonni egy pályázatba (szakemberünket is szeretné igénybe venni), ha más számára nem szolgáltatunk hasonló módon. Ezt azzal indokolta, hogy versenyjogi kockázatot jelent, ha máshol is szereplünk, mint szakember a pályázatban. Helytálló ez az indok?
Részlet a válaszából: […] ...létre – Tpvt. 11. § (1) bekezdése.Kifejezetten abból az okból, hogy több ajánlattevő is ugyanazt a szakembert vonja be, versenyjogi kockázat nem merül fel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Későbbi szerződésmódosítás jóváhagyása az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Bele kell-e egyeznem abba, hogy az ajánlatkérő későbbi módosítása nyomán hosszabb lesz a teljesítés is? Van-e ennek kockázata?
Részlet a válaszából: […] A későbbi szerződésmódosításnak is konformnak kell lennie a Kbt. 141. §-ával, függetlenül attól, hogy ezt a lehetőséget az ajánlatkérő beépíti a szerződésbe. Ettől a módosítás – azaz a szerződés módosulása – nem lesz automatikus, azaz nem meríti ki a Kbt. 141....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Szerződés teljesítési határidejének módosítása

Kérdés: Lehet-e módosítani a szerződés teljesítésének határidejét? Amennyiben igen, milyen jogalappal?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő módosítani a teljesítési határidőt. Amennyiben a teljesítési határidő értékelési szempont, abban az esetben komoly kockázata van annak, hogy a módosítás jogsértő lesz. Ezt az esetet mindenképpen külön kell kezelni, és nem automatikusan elfogadni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Szerződésmódosítás jogszabályváltozásra tekintettel

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy kismértékű jogszabályváltozás miatt a szerződésben kismértékű módosítást hajtsunk végre úgy, hogy már az első szerződés így kerülne aláírásra?
Részlet a válaszából: […] ...hogy szerződésmódosításról szóló tájékoztatót kell közzétenni, de a kérdésben jelzett tartalom esetében ennek nincs jogorvoslati kockázata, miközben ennek elmaradása és már az eredeti szerződés eltérő tartalmú aláírásának már igen. Erre hívja fel a figyelmet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Alvállalkozó igénybevétele közbeszerzésre kötelezett ajánlattevő által

Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bekezdésének e) pontja alapján közbeszerzésre kötelezett szervezet ajánlattevőként kíván indulni egy közbeszerzési eljáráson. A szűkös eljárási határidőket figyelembe véve hogyan tud jogszerűen ajánlattevőként megjelenni a szervezet, ha nyertessége esetén a teljesítéshez olyan alvállalkozó igénybevételére is szükség lenne, amellyel a szervezet maga is csak a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően köthet szerződést? Ha az ajánlata leadásáig nem egyezik meg a jövőbeni alvállalkozóval, akkor ajánlatával jelentős kockázatot vállal (sikerül-e olyan áron alvállalkozót bevonni, amivel előzetesen kalkulált), ha viszont megegyezik, akkor hogyan tud a saját közbeszerzési kötelezettségének eleget tenni?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésre kötelezett ajánlattevő nem mentesülhet a közbeszerzési kötelezettség alól ebben az esetben sem, hiszen közjogi szervezetként közbeszerzés lefolytatására kötelezett klasszikus ajánlatkérőként. A közbeszerzés valójában nincs felkészülve arra, hogy piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Elektronikus kommunikáció módja a közbeszerzésben

Kérdés: Figyelembe vehetem-e azt, amit az ajánlatkérő nem az EKR-ben küldött, hanem cégkapun juttatott el hozzám, mint ajánlattevőhöz? A hivatalos kapcsolattartó e-mail-címére eljutatott információkat figyelembe kell vennem?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelművé teszi, hogy nem a Kbt. 40. §-ának megfelelően került az érintett dokumentum feltöltésre. Ennek elsősorban azért van kockázata, mert ha nem az ajánlattevő által igazoltan történik egy dokumentum benyújtása, hanem az ajánlatkérő által, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Bírálóbizottság létrehozása

Kérdés: Szükséges-e a bírálóbizottsági tagok részére a döntéshozó által aláírt felkérés és annak a bizottsági tag által történő elfogadása?
Részlet a válaszából: […] ...el egyben a kijelölést. Így kevesebb adminisztrációval, de az összeférhetetlenségi kérdések minél előbbi kezelésével is kevesebb kockázatot vállal az ajánlatkérő. Mivel az összeférhetetlenség valójában az ajánlatkérő felelőssége, így fontos, hogy minél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
1
9
10
11
23