Eljárási dokumentumok javítása

Kérdés: Az ajánlatkérő vélhetően módosította az eljárási dokumentumot, ami a mentés időpontjából nem derül ki, de összehasonlítva a korábban feltöltött anyagot, van benne eltérés. Nem sok, de néhány hiba ki van javítva, és már a nyilatkozatokban is helyesen szerepel néhány adat. Egyáltalán van lehetősége az ajánlatkérőnek ebben a formában javítani az eljárási dokumentumokat? Nem kellene szólnia legalább, hogy javított rajta? Hogyan tudom igazolni, hogy én látom az eltérést a korábbihoz képest?
Részlet a válaszából: […] Ha az eljárás során az ajánlatkérő nem hirdetménytartalmat, hanem eljárási dokumentumokat módosít, nem teheti meg a gazdasági szereplők tájékoztatása nélkül. A Kbt. 55. §-ának (3) bekezdése egyértelműen a közvetlen tájékoztatást írja elő, azaz egy új információ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Árbevétel meghatározása év közbeni kiírásnál

Kérdés: Ha év közben írják ki az eljárást, akkor milyen árbevétel szükséges a beszerzés tárgyából? Lehet az adott évi árbevétel is, például becsült értékkel?
Részlet a válaszából: […] Az árbevétel esetében lezárt üzleti évet vizsgálhat csak az ajánlatkérő, azaz nincs lehetőség arra, hogy egy adott pénzügyi év becslése alapján kerüljön az árbevétel elszámolásra, még abban az esetben sem, ha a közbeszerzés szerinti árbevételről van szó.A 321/2015....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

ESPD (EEKD) érvénytelensége

Kérdés: Érvénytelen-e az EEKD, ha az alfa pontot véletlenül beikszeltem, de egyébként minden információt megadtam, amit az ajánlatkérő kért? A hiánypótlásban is kiegészítettem a referenciával kapcsolatos adatokat, csak az alfa x-ét felejtettem el kitörölni.
Részlet a válaszából: […] A 321/2015. kormányrendelet értelmében az ajánlatkérőnek lehetősége van az alkalmassági követelmények vonatkozásában az ajánlattevő egyszerű nyilatkozatát kérni. Ez az egyszerű nyilatkozat a kérdésben is jelzett "alfa" pont, mely egyszerűen csak azt jelenti, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Ajánlatot nem tevő gazdasági szereplő ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásban megismételte az eljárási dokumentum tartalmát, majd az egyik gazdasági szereplő, aki egyébként nem tett ajánlatot, a tájékoztatás megadásától számított 15 napon belül indított jogorvoslati eljárást. Nyílt eljárásról beszélünk, már túl vagyunk az ajánlattételen. Van-e ügyfélképessége ebben az esetben annak a gazdasági szereplőnek, aki nem is tett ajánlatot, csak kérdezett?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a jogorvoslati eljárás kérelemre indul, úgy azt az kezdeményezheti, akinek jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység sérti vagy veszélyezteti. A Kbt. 148. §-ának (1) bekezdése értelmében tehát akár olyan gazdasági szereplő is kezdeményezhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Referencianyilatkozat hiánya

Kérdés: A részvételi jelentkezésben az ajánlattevő elfelejtett az egyik referenciáról nyilatkozni. Okoz-e ez később problémát az ajánlattételi szakaszban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. §-ának (1) bekezdése értelmében a kérdésben felvetett hiányosságot mindenképpen a részvételi jelentkezésben kell hiánypótolni, akár önkéntes hiánypótlás keretében. Ha azt nem veszi észre az ajánlatkérő, és nincs nyitva hiánypótlási határidő, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Alternatív ajánlattétel lehetősége áralapú értékelési szempont alkalmazása esetén

Kérdés: Alternatív ajánlattétel előírására van-e lehetőség csak áralapú értékelési szempont alkalmazása esetében?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. értelmében a többváltozatú ajánlat benyújtása megkövetelésének nem feltétele az ár-érték alapú értékelési szempontrendszer az eljárást megindító felhívásban.A Kbt. 61. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint az ajánlatkérőnek az eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Közös ajánlattétel nemzeti rezsimben, összefoglaló tájékoztató alkalmazása esetén

Kérdés: Ha nemzeti rezsimben összefoglaló tájékoztató alkalmazásánál felhívom ajánlattételre az ajánlattevőket, engedhetem-e a közös ajánlattételt, és ha igen, akkor ezt elő kell-e írnom korábban?
Részlet a válaszából: […] Válasszuk külön azokat az ajánlattevőket, akik/amelyek önként jelentkeztek az összefoglaló tájékoztatóra, és akiket/amelyeket az ajánlatkérő kért fel ajánlattételre. Az előbbi esetben az ajánlattevők szabadon dönthetnek a közös indulás mellett, hiszen önként jelentkeztek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Adatbázis vizsgálata vagy igazolás kérése közösségi rezsimben

Kérdés: Ajánlatkérőként statisztikai állományi létszámot írtunk elő közösségi rezsimben. Mikor kell adatbázist vizsgálni és/vagy igazolást kérni, az EEKD-val együtt, vagy az értékelés végén?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiak szerint egyértelművé teszi, hogy amennyiben elektronikus adatbázis létezik az érintett alkalmassági követelmény vonatkozásában, abban az esetben azt kell vizsgálni. A szabályozás tehát nem tesz különbséget a kizáró okok és az alkalmassági követelmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Ajánlattételi határidő hosszabbítása gyorsított nyílt eljárásban

Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy gyorsított nyílt eljárás esetében az ajánlatkérő ajánlattételi határidőt hosszabbítson? (Szükség lenne rá, mert nagyon sok a hiba a felhívásban és a dokumentációban.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattételi és részvételi határidő meghatározásának szabályai alapján eleve úgy kell meghatározni a határidőt, hogy elegendő idő álljon az ajánlatételre az ajánlattevők rendelkezésére. A határidő hosszabbítására vonatkozó kötelezettség csak akkor áll fenn, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Érvénytelen ajánlat elektronikus licitnél

Kérdés: Elektronikus licitnél a következőt olvasom a dokumentációban: nem érvénytelen az ajánlat, ha azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be, vagy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést. Hogyan írhatja elő ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A félreértést azt eredményezheti, hogy az elektronikus licit maga egy eljárástípus nemzeti rezsimben, mely valójában egy elektronikus aukcióból áll. A vonatkozó, a Kbt. 116. §-a szerinti szabályozás ugyanis abból indul ki, hogy egyrészt a nyílt eljárás szabályait kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.
1
…
32
33
34
…
45