115. Közbeszerzési Levelek / 2010. június 28.
TARTALOM

Mi az eljárás, illetve a következmény, ha egy közbeszerzési eljárás nyertes konzorciumának vezető cége, a megvalósítás ideje alatt csődvédelmet kért, illetve ha a csődvédelem letelte után csődeljárás vagy felszámolási eljárás alá kerül? Mi a kötelezettsége és lehetősége a kiíró szervezetnek, hogyan kell eljárnia ilyen esetben? Mi a szerepe, kötelezettsége a konzorcium társcégének ilyen esetben? A felszámolás vagy csődeljárás alatt lévő céget kizárják? Hogyan tudják biztosítani a nevesített és nem nevesített alvállalkozók, hogy teljesítésük ellenértékét megkapják a fenti esetben és általában?

A dokumentációban szereplő műszaki leírás hiányos, annak alapján nem választható meg az adott tevékenységre szakmailag, technikai felszereltség szempontjából alkalmas ajánlattevő. Mi tehetünk? És milyen határidővel?

Mi a következménye annak, ha a felolvasólapon szereplő adatok elírás miatt eltérnek a kereskedelmi ajánlatban foglaltaktól?

Mit tehet az ajánlatkérő a késve érkezett kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmekkel?

Nem jogszabályellenes az a kikötés, hogy egy négyéves időtartamú szerződésben nem emelhető a szerződés tartama alatt az ár?

Az eredményhirdetést követően van még lehetőség hiánypótlásra?

Mit jelent az, hogy az eljárásban tilos mindenfajta befolyásolás?

In-house tényállás esetén hogyan kell Kbt.-jogalanyként bejelentkezni?

Az ajánlatok elbírálásával kapcsolatos értékelési időszaknak van-e minimális, illetve maximális időtartama?

Ha a hiánypótlási felhívásban nem szerepel egy bizonyos hiány, mi értelme van annak, hogy az ajánlattevő az abban nem szereplő hiányt pótolja – ha az ajánlatkérő ezt nem igényli? A gyakorlatban a Kbt. e rendelkezése mely esetekre vonatkozik?

Mi a közjogi szervezet?

A 2316. számú kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban felhívom szíves figyelmüket a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2009. 07. 24-i (KE 2009. 86. sz.) tájékoztatójában foglaltakra. Mi az álláspontjuk a kérdésben?

Egyszerű eljárásban csak eldöntöm, hogy tárgyalok, és kijelölhetek egy időpontot, vagy vissza kell nyúlnom a közösségi szabályokhoz, és azt alkalmaznom? Mivel a hirdetményes tárgyalásos eljárás kétszakaszos, egyszerűben meg nem tudom kitölteni a részvételi felhívást, tehát egyszerű eljárásban csak akkor tárgyalhatok, ha megáll a hirdetmény nélküli jogalap?

A hatályos Kbt. 80. §-ának (2) bekezdésére hivatkozva kérdésünk, hogy e bekezdés értelmében jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a bontási eljáráson az ajánlatkérő képviselője a bontásról és a bontáson ülő személyekről (ajánlattevők képviselőiről) kép- és hangfelvételt készít? A kép- és hangfelvétel céljáról az ajánlatkérő nem tájékoztatta a bontáson részt vevőket.

Az ajánlatkérő kiírt egy pályázatot, melyet később visszavont. Mi megvásároltuk a dokumentációt, mely több százezer forintba került. Mit lehet ilyen esetben tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk? Van-e rá mód?

Mit tegyek, ha a kiegészítő tájékoztatást az eljáró hivatalos közbeszerzési tanácsadó nem akarja megadni? Mit tehetek vele szemben?

Kétséges volt külföldi alvállalkozónk papírjainak beérkezése, ezért a részvételi dokumentáció árát banki utalással az ajánlattétel reggelén utaltuk el, amit azonnal e-mailben jeleztünk a bonyolítónak. Vissza is igazolta, és jelezte, hogy a dokumentáció csak személyesen vehető át. A dokumentáció felvétele egy későbbi időpontban megtörtént. A részvételi dokumentációt saját kockázatunkra összeállítottuk, és határidőre leadtuk, ami a bontás során ismertetésre került. Hiánypótlás nélkül, bár kellett volna, ajánlattevő kizárt. A felhívásban így szerepelt: "VI.3) További információk (adott esetben) 3.) A dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele." Kérdésem, hogy fizikai átvétel hiányában kizárhatnak a további eljárásból?

Két közbeszerzési eljárás lefolytatására került sor, mivel a hét részből egy rész eredménytelenül zárult. Mindkettő közösségi eljárásrendben, de az első egyszerűsített eljárásban, a második pedig egyszerűsített tárgyalás nélküli eljárásban lett lefolytatva. A vállalkozói szerződések 2010. 02. 22-én lejártak, időtartamuk az 1 évet nem haladta meg. A két eljárás során hét részre hét szerződést kötöttünk, amelyből három azonos ajánlattevővel jött létre. A végszámlák kiegyenlítése még nem történt meg. A kérdéseim a következők: elegendő-e az 5/2009. IRM rendelet 6. számú mellékletét kitöltetni a szerződés teljesítéséről történő tájékoztatás érdekében, továbbá a honlapunkon azt közzétenni? Szerződésenként új tájékoztatót kell-e kiállítani? Vagy csak eljárásonként? Négy körzetben azonos ajánlattevővel került sor szerződéskötésre, az összérték megadásával helyesen járunk el?

Mit jelent a vételi opció a közbeszerzési eljárásban? Mire terjed ki?

Az ajánlatkérő meghatározta a kötbér mértékét, azt azonban nem, hogy a mértéket mihez viszonyítja, azaz mi a kötbéralap. Ez így jogszerű? Hogyan orvosolható a hiány?

Mit jelent az, hogy a szerződés a Kbt. 253. §-a szerint fenntartott?

Ismernek-e a gyakorlatban olyan esetet, amikor nem kell fizetni a dokumentációért? És elő­fordul, hogy a dokumentáció átvétele nem feltétele az eljárásban való részvételnek?

Miért kell meghatározni a konzorciumi szerződésben a részesedés és a feladat megosztásának mértékét – ami előre nem is minden esetben látható –, valamint miért kell arról rendelkezni, hogy mikor szűnik meg a konzorciumi szerződés? És arról, hogy mi a megszűnés jogkövetkezménye?

Mit tartalmaz az ajánlati levél?

Mit tehetünk, ha az ajánlatkérő nem fizet a szerződésben foglaltak szerint? Megalapozottan hivatkozhat-e az ajánlatkérő arra, hogy likviditási problémái vannak? A beszerzés kezdetekor a fedezetnek nem kell meglennie?

Ha valamely kiírás termék gyártásáról szól, akkor hogyan lehet a beszerzés tárgya árubeszerzés (adásvétel)?

A "fenntartja a jogot" ebben az értelemben egy választási lehetőség az ajánlatkérő részéről? Egy egyszerű közbeszerzési eljárásban az alábbi kijelentést tette az ajánlatkérő: "Felhívjuk az ajánlattevők figyelmét, hogy az ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen közbeszerzési eljárást a Kbt. 92. § c) pontja alapján eredménytelenné nyilvánítsa, amennyiben az ajánlattevő a Polgármesteri Hivatal homlokzatfelújítása vonatkozásában nettó 4 160 000 Ft-nál, a Tájház homlokzatfelújítása vonatkozásában nettó 2 430 000 Ft-nál, a Szolgáltatóház homlokzatfelújítása vonatkozásában pedig nettó 4 955 000 Ft-nál nagyobb összegű ajánlatot tesz." Ez számomra azt jelenti, hogy amennyiben a megajánlott ár több, mint amennyi az önkormányzat által megadott ár, akkor az érvénytelen. Az önkormányzat pedig ezt úgy értelmezi, hogy érvénytelennek is nyilváníthatja meg nem is. Nem nyilvánította annak, így második lettem, pedig ha az én olvasatom szerint jár el, akkor a súlypontozás miatt én nyertem volna. Önök szerint ki kell-e zárni a fentiek tekintetében azt az ajánlatadót, akinek az árai – mindhárom esetben – túllépik a konkrétan meghatározott keretet?

Ha a kiírás például a 2007-2008. éveket vizsgálja, a 2009-ben alakult (átalakult) cég hogy tudja teljesíteni azt, ha nem erőforrásra támaszkodik, vagy közös ajánlattételre vállalkozik?

Sajnos cégre szabottan írnak ki pályázatot. Hogy lehet az, hogy a "nyertest" visszaléptetik, megfenyegetve, és a jegyzőkönyvben már műszaki okok szerepelnek?