165. Közbeszerzési Levelek / 2013. december 11.

TARTALOM

3299. kérdés Azonos cél értelmezése egybeszámításnál
Az ajánlatkérő étkezést szeretne biztosítani egyrészt a cég képzésein, másrészt a sporteseményein részt vevők részére. Az új egybeszámítási szabály indokolása szerint nem kell egybeszámítani a hasonló, de funkcionálisan nem összefüggő, eltérő célra irányuló és különállóan megvalósított szolgáltatások értékét, és egybe kell számítani azokat a szerződéseket, amelyek egyetlen célra irányulnak, és tartalmilag is hasonlóak, vagy funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak. Ha célnak a képzés, illetve a sportesemény lebonyolítását tekintjük, akkor az előző mondat első része alapján nem kell a két eseményhez kapcsolódó étkezés beszerzését egybeszámítani. Viszont a mondat második része alapján a képzés lebonyolításához kapcsolódó összes egyéb beszerzést (például projektor, vetítővászon beszerzése, előadók felkérése, étkeztetés, szállás) egybe kell számítania, mivel azok egyetlen célra (a képzés lebonyolítására) irányulnak, és funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak. Ugyanígy a sportesemények lebonyolításához kapcsolódó összes beszerzést (bírók felkérése, sportpálya bérlése, díjak előállítása, étkeztetés és szállás biztosítása stb.) egybe kell számítani. Elég szubjektívnek tűnik annak meghatározása, hogy mit nevezünk azonos célnak. Fenti esetben lehetne például csupán az étkezés biztosítását célnak tekinteni, függetlenül attól, hogy milyen rendezvényhez kapcsolódik. (Ebben az esetben ezt az is indokolná, hogy az étkezés biztosítása nem tartozik szorosan a képzés, illetve a sportesemény lebonyolításához.) Kérdésünk, hogy az indoklás alapján a képzés/sportesemény feltételeit szorosan biztosító egyéb beszerzéseket egybe kell-e számítani - függetlenül a beszerzés tárgyától? Önök szerint melyik felfogás áll közelebb a törvényalkotók elgondolásához?
Kapcsolódó tárgyszavak:
3300. kérdés Egybeszámítás különböző ajánlattevővel kötött szerződések esetén
Az ajánlatkérő ugyanolyan szolgáltatásra szeretne szerződést kötni még ebben az évben, eltérő teljesítési hellyel, eltérő teljesítési időtartammal és valószínűleg két különböző ajánlattevővel. Jól gondolom-e, hogy a két beszerzés - mivel ugyanazt a célt szolgálja és tartalmilag hasonló - egybeszámítandó?
Kapcsolódó tárgyszavak:
3301. kérdés Megjelenési lehetőségek hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban
A Kbt. 95. §-ának (2) bekezdése és 122/A. §-ának (3) bekezdése szerint a vonatkozó eljárásokban a felhívott gazdasági szereplők egymással közösen nem tehetnek ajánlatot, csak olyan gazdasági szereplőkkel, amelyeket az ajánlatkérő nem hívott fel. Ez a szabály vonatkozik-e az alvállalkozókra is, vagyis lehet-e az egyik felhívott gazdasági szereplő a másik felhívott alvállalkozója, ha ő egyébként nem tesz ajánlatot?
3302. kérdés Részvételi arány közös ajánlattevők esetében
Közös ajánlattétel esetén mindkét gazdasági szereplőnek 25 százalékot meghaladó mértékben kell részt venni a szerződés teljesítésében? Mi az a maximum százalék, amelyet meg lehet jelölni közös ajánlattevő esetében? Lehet-e kettőnél több közös ajánlattevőt bevonni a szerződés teljesítésébe?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3303. kérdés Felhívás és dokumentáció tartalmának eltérése
Mi a teendő, ha az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma egymástól eltér? Ez orvosolható, vagy új eljárást kell kiírni?
3304. kérdés Dokumentáció átvétele az ajánlattevő által meg nem jelölt alvállalkozó által
Az ajánlatkérő az ajánlat feltételeként határozta meg, hogy a dokumentációt az ajánlattevő vagy az ajánlatban megnevezett alvállalkozó igényelje. Ha olyan alvállalkozó igényli, akit nem nevezünk meg, akkor nem tehető érvényes ajánlat? Ez így jogszerű? Megnevezhetem azt az alvállalkozót, akit/amelyet a Kbt. szerint nem kellene az igénybevétel mértéke alapján?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3305. kérdés Alapanyag-szállító minősítése a közbeszerzésben
Az alapanyag-szállító a Kbt. szerint nem alvállalkozó. Milyen minőségben szerepeljen a tenderben?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3306. kérdés Ajánlat módosítása az írásbeli összegzést megelőzően
Lejárt az ajánlattételi határidő, de még nem történt meg az összegezés eljuttatása. Az ajánlatunkat néhány ponton módosítanunk kellene. Az egyik az egységár, és a szerződéstervezetre is tennénk javaslatot. Megtehetjük? Esetleg hiánypótlási eljárás keretében? Milyen körben és mértékig?
Kapcsolódó tárgyszavak:
3307. kérdés Kiegészítő tájékoztatás benyújtási határidejének meghosszabbíthatósága
A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem benyújtására megadott törvényi határidőt meghosszabbíthatjuk ajánlatkérőként?
Kapcsolódó tárgyszavak:
3308. kérdés Ajánlattételi határidő meghosszabbítása
Változott-e az ajánlattételi határidő meghosszabbíthatóságának szabályozása? Hányszor és milyen indokkal hosszabbítható meg?
3309. kérdés Kiegészítő tájékoztatás adása jogosulatlan személy által
Egyik alkalmazottunk az egyik ajánlattevő kérdésére válaszolt kiegészítő tájékoztatásként, azonban a közbeszerzési eljárásban erre nem volt jogosultsága, és a tájékoztatás sem volt megfelelő. Az ajánlattevő ajánlata ennek következtében érvénytelen lett. Az ajánlattevő az előzetes vitarendezés iránti kérelemben hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő munkatársának válaszára alapozva készítette el ajánlatának egy részét, mely az érvénytelenséget eredményezte. Ilyenkor mit lehet tenni?
Kapcsolódó tárgyszavak:
3310. kérdés Ajánlattételi felhívás módosítása
Milyen indokkal és feltételekkel módosítható az ajánlattételi felhívás?
3311. kérdés Ajánlattételi határidő rövidíthetősége
Rövidíthető-e az ajánlattételi határidő?
Kapcsolódó tárgyszavak:
3312. kérdés Ajánlati biztosíték teljesítése bankgaranciával
Az ajánlatkérő előírta, hogy ha az ajánlati biztosítékot bankgaranciával teljesítjük, akkor annak eredeti példányát az ajánlathoz összefűzés nélkül, zárt borítékban csatolni kell. A kérést nem indokolta. Milyen okból van erre szükség? Rendelkezhet az ajánlatkérő a kérdésben részletezettek szerint?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3313. kérdés Fedezet felemelése az ajánlatok bontását követően
Mi az eljárás abban az esetben, ha a végleges ajánlatok bontásának megkezdésekor ismertetett szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet alacsonyabb, mint az ajánlattevők által ajánlott ár? Van-e és ha igen, mi a mód arra, hogy az ajánlatkérőnek ne kelljen eredménytelennek nyilvánítania az eljárást?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3314. kérdés Ajánlati biztosítékkal kapcsolatos hiánypótlás
Az ajánlati biztosítékkal kapcsolatban van-e hiánypótlási lehetőség, ha csak annyiban hiányos, hogy nem kifejezetten ajánlati biztosítékként értelmezhető?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3315. kérdés Becsült érték és rendelkezésre álló fedezet eltérése
A közbeszerzés becsült értéke és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összege milyen mértékben és irányban térhet el egymástól?
3316. kérdés Felelősség megosztása konzorciumi szerződésben
A közös ajánlattevők egymás közötti szerződésükben rendelkezhetnek a felelősségük vétkesség arányában történő egymás közötti megosztásáról, annak ellenére, hogy a felelősség az ajánlattevővel szemben egyetemleges?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3317. kérdés Feladatmeghatározás kötelezettsége a szerződésben
A kiírás szerint az ajánlattevő olyan feladatokat is köteles ellátni, melyeket a szerződés nem tartalmaz, csak a műszaki leírás. A feladatok egészét nem a szerződésben kell meghatározni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3318. kérdés Visszalépés szerződéskötéstől
Ha nyertes ajánlattevőként visszalépünk a szerződéskötéstől, vagy ajánlatunkat az ajánlattételi határidő lejárta után, illetve az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonjuk, az milyen következménnyel jár? Kihat-e a későbbi tendereken való indulásunkra?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3319. kérdés Ajánlati kötöttség alatt visszavont ajánlat elbírálása
El kell-e bírálnom azt az ajánlatot, amelyet az ajánlati kötöttség időszakában visszavontak?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3320. kérdés Közbeszerzési tanácsadó alkalmazása
Szükséges-e hivatalos közbeszerzési tanács­adó alkalmazása közbeszerzésekben? Van erre vonatkozóan valamilyen előírás? (A Kbt.-ben a hivatalos közbeszerzési tanácsadóra vonatkozó rész már nem szerepel.) Jól értelmezem, hogy ezt a feladatot bárki elvégezheti? Elég, ha a megbízott cégnél van közbeszerzési ismeretekkel rendelkező szakember, és a bírálóbizottsági szakembert és jogi szakértőt az önkormányzat adja?
3321. kérdés Kivételi kör alá tartozó beszerzés
Jól gondoljuk-e, hogy a Kbt. 120. §-ának c) pontja alapján olyan közétkeztetési szolgáltatás beszerzése esetén, amelynek értéke nem éri el az uniós értékhatárt (azaz éves szinten mértéke kisebb, mint nettó 54 millió forint), az ajánlatkérőnek nem kell közbeszerzést lefolytatnia, tehát kér néhány árajánlatot, és valakitől megrendeli a köz­étkeztetést? Erről sem hirdetményt, sem az eredményről tájékoztatót, sem semmilyen egyéb dokumentumot nem kell készíteni, és megküldenie senkinek?
Kapcsolódó tárgyszavak:
3322. kérdés Sportegyesület beszerzése
Milyen beszerzési lehetőségei vannak egy önkormányzati tulajdonban lévő sportegyesületnek, amely társasági adóból valósítana meg egy hozzávetőlegesen 70 milliós értékű építési beruházást? Ez közbeszerzés-köteles?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére