"Elmaradt tételek" kezelése

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...indokolják. Az ajánlatkérő feladata, hogy minden egyes módosítási elemet egyenként megvizsgáljon, és megpróbálja besorolni az elemeket a Kbt. 141. §-a által lehetővé tett jogalapok közé. Gondolunk itt az alábbiakra, melyek a Kbt. 141. §-ának részletes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Megbízhatósági határozat nyilvánossága, megtámadhatósága

Kérdés: Öntisztázást követően megbízhatósági határozatot bocsátott ki a Közbeszerzési Hatóság, ahol a döntés nagy része gyakorlatilag üzleti titok tárgyát képezi, sőt a sikertelen kezdeményezésekről szóló határozatok nem is nyilvánosak. Milyen alapon húznak ki gyakorlatilag minden érdemi részt a döntésből, amikor az annak alapját képező gazdasági versenyhivatali határozat egy az egyben nyilvános? Azaz a kérdésem, hogy közérdekből nyilvános adat-e a megbízhatósági határozat, és amennyiben nem sikeres a kezdeményezés, az is közérdekből nyilvános adat-e? Egy igen vagy nem válasz is elég számomra, hiszen akkor a 43. § (3) bekezdése alkalmazható. Kérdésem az is, hogyan lehet kartellkizáró ok miatt kizárt gazdasági szereplőt visszaengedni, amikor az is egy hatósági határozat? Megtámadhatom-e a határozatot?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés első részére a válasz igen, közérdekből nyilvános adat akkor is, ha sikeres, és akkor is, ha nem az öntisztázás. A Kbt. 43. §-ának (3) bekezdése ugyanakkor ebben az esetben nem releváns, hiszen az EKR-ben történő közzétételi kötelezettség eljáráshoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Hirdetmény nélküli eljárás indítása a koronavírussal kapcsolatos rendkívüli helyzetre tekintettel

Kérdés: A koronavírusra tekintettel van-e lehetőség hirdetmény nélküli eljárást indítani?
Részlet a válaszából: […] ...(7) bekezdése kivételt képez a 4. § (1) bekezdése alól, ami egyben a kivétel kivételeként is értelmezhető, de nem hozza létre a Kbt. szerinti hirdetmény nélküli jogalapot.A hivatkozott 4. § (7) bekezdése alapján kivételes sürgősség esetén – a fenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Online tárgyalástartás a koronavírusra hivatkozással

Kérdés: Koronavírus miatt van-e lehetőség a tárgyalás online formában történő megtartására?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő az alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről.A Kbt. 87. §-a rögzíti, hogy az ajánlatkérő meghatározhatja azokat a minimumkövetelményeket, melyekről nem kíván tárgyalni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Rendkívüli helyzet miatti áfafizetési probléma bejelentése

Kérdés: Koronavírus miatt probléma van az áfafizetésünkkel. Ezt a körülményt mikor kell az eljárás során bejelenteni legkésőbb, mikor okozhat ez gondot? (A beszerzés tárgya árubeszerzés kis szolgáltatással együtt, tehát nem építési beruházás.)
Részlet a válaszából: […] ...adófizetésre vonatkozó kizáró ok az eljárás során csak akkor releváns, amikor a Kbt. 62. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott helyzet áll fenn. Ennek megfelelően az egy évnél régebben lejárt adótartozás eredményez kizárást az eljárás alól.A Kbt. 62...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Hiánypótlás-benyújtás elmulasztásának következménye

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlattevő elkészíti a hiánypótlást, és fel is tölti azt, de nem nyújtja be az EKR-en keresztül?
Részlet a válaszából: […] ...és megállapította, hogy az ajánlatkérő megfelelő határidőt tűzve, 2019. április 15. napján szólította fel az egyéb érdekeltet a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolások benyújtására, 2019. április 23. napján 9 órai határidő megjelölésével. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Bírálat mellőzhetősége közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében van-e lehetőség arra, hogy a bírálatot ne kelljen elvégeznem?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 70. §-ának (1) bekezdésre részletezi azt az esetkört, amikor nem köteles az ajánlatkérő bírálni, hanem meghozhatja az eredménytelenségről szóló döntést. Ezt két esetben engedi az alábbi előírás, egyrészt amennyiben a végleges árajánlatok mindegyike meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Termékcsere a teljesítés folyamatában alternatív ajánlattétel esetén

Kérdés: Ha volt alternatív ajánlattétel, és a teljesítés során a nyertes nem tud szállítani megfelelő terméket, kicserélheti-e azt az ajánlatában alternatív termékként ajánlott termékre, ami esetünkben megfelelő lenne, de más műszaki tartalommal bír, azaz gyakorlatilag más termék?
Részlet a válaszából: […] ...helyébe, hiszen ebben az esetben a sorrendben második ajánlat (vagy akár harmadik) a teljesítés során váltaná a nyertes terméket, melyre a Kbt. nem ad lehetőséget. Erre közvetetten következtethetünk, hiszen a Kbt. 61. §-a az egyes változatok benyújtásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása tárgyalásos eljárásban műszaki tartalomnak nem megfelelés esetén

Kérdés: Van-e lehetőségem a tárgyalás során kizárni azt a partnert, aki már az első körben teljesen másként értelmezi az eljárási dokumentumokat, és gyakorlatilag a műszaki tartalmat úgy kifacsarja, hogy semmilyen módon nem fogom tudni használni a termékét?
Részlet a válaszából: […] ...tudja helyrehozni azt a hibát, mely szerint semmilyen termék megajánlása nem történt meg, azaz már az első ajánlata is érvénytelen volt.A Kbt. 87. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározhatja, hogy a műszaki leírás és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Ajánlati kötöttség, eredménytelenné nyilvánítás tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Köteles vagyok-e már a tárgyalás során eredménytelenné nyilvánítani az eljárást, ha látom, hogy valamennyi ajánlat mértéke magas?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás során az ajánlati kötöttség nem áll be, csak a végső ajánlattételkor. Ezért tartalmazza a Kbt. 87. §-ának (4) bekezdése azt, hogy az ajánlattevő a tárgyalások befejezésének időpontjától van kötve ajánlatához.A fentiekben megjelölt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.
1
90
91
92
459