112. Közbeszerzési Levelek / 2010. április 26.

TARTALOM

2300. kérdés Beszedési megbízások jogszerűsége a hatályos szabályozás tükrében
A Kbt. november 1-jei változásához kapcsolódóan kérdeznék. A Kbt. 305. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlatkérőként szerződő fél által igazolt szerződésszerű teljesítés esetén "...az ajánlattevőként szerződő fél...az ajánlatkérőként szerződő fél által adott hozzájárulás, felhatalmazó nyilatkozat alapján beszedési megbízást nyújthat be a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő fizetési számlája terhére". Értelmezésbeli problémák adódtak azonban a felhatalmazó nyilatkozat ki­adásával kapcsolatosan: egyrészt a törvény 54. §-a a szerződéstervezet kötelező tartalmi elemeként, a 99. §-a a szerződés kötelező tartalmi elemeként határozza meg a nyilatkozat meglétét. Azonban mindkét esetben úgy szerepel, hogy "az ajánlatkérő részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának adott hozzájárulását, nyilatkozatát". A szerződés megkötésekor, amikor már tudjuk, hogy ki a nyertes, lehet ilyet produkálni, azonban az ajánlati szakaszban nem tartjuk értelmezhetőnek az "adott" szót, legfeljebb az "adandó"-t, mivel ekkor akár több ajánlattevőről is beszélhetünk. Tehát igazából a törvény szövegéből - az azonos megfogalmazás miatt - nem derül ki egyértelműen, hogy mikor is kell ezt a pénzforgalmi szolgáltatóhoz benyújtani. (Véleményünk szerint legfeljebb csak a nyertes ajánlattevőre kellene kiállítani.) Másrészt kérdés, hogy fogalmilag a felhatalmazó nyilatkozat megegyezik-e a Magyar Államkincstár által alkalmazott, a MÁK honlapján megjelenő "felhatalmazó levél"-lel. Amennyiben igen, úgy komoly aggályok merülnek fel a felhatalmazó levél kiadásával kapcsolatosan, mivel a januártól hatályos, a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. MNB rendelet 3. számú mellékletének 4. számú mintája szerinti felhatalmazó levelet a Kincstár a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről szóló 46/2009. PM rendelet 23. §-ának (6) bekezdése alapján semmilyen feltétel teljesülése szempontjából nem vizsgálja, és okirat csatolása nélkül kéri annak benyújtását, az ennek alapján benyújtott megbízást vizsgálat nélkül teljesíti. Megítélésünk szerint ez alapot adhat a jogosulatlan beszedési megbízások benyújtására. Jól gondoljuk?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2301. kérdés "Zártkörű" beszerzések
Jól látom, hogy egy eljárást mondvacsinált okból eredménytelenné lehet nyilvánítani annak érdekében, hogy később teljesen zárt körben lehessen meghirdetni ugyanazt a beszerzést?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2302. kérdés Jogorvoslati kérelem továbbításának elmulasztása
Mit tehetünk akkor, ha a KD nem továbbítja a bírósághoz a határozata elleni jogorvoslati kérelmet?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2303. kérdés 60 napos cégkivonat "valóságtartalma"
60 napos cégkivonatból mit tud ellenőrizni az ajánlatkérő? A hatályos cégadatokat?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2304. kérdés Dokumentációkészítési kötelezettség
Kötelező-e ajánlati dokumentációt készíteni? Vannak-e olyan beszerzések, ahol nem?
2305. kérdés Rendelkezés elírás esetén követendő eljárásra
Az ajánlatkérő úgy rendelkezett, hogy amennyiben a számmal és betűvel is írt összegek eltérnek, a betűvel írtat veszi figyelembe. Jogszerű ez? Mi a helyzet akkor, ha a számmal írt a helyes? (Esetünkben ez történt.) Mit tehetünk?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2306. kérdés Kizáró okok vizsgálatának időintervalluma
Az ajánlatkérő - a dokumentáció szerint - a kizáró okok bekövetkezését az eljárás befejezéséig vizsgálja. Mi a helyzet, ha a kizáró ok a szerződéskötést megelőzően vagy a szerződés teljesítése ideje alatt következik be? És: mi tekinthető az eljárás befejezésének?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2307. kérdés Ajánlat visszautasítása
Mit jelent az a kiírásban meghatározott kitétel, miszerint az ajánlatkérőnek joga van az ajánlat visszautasítására? (Ilyen meghatározással eddig még nem találkoztunk.)
Kapcsolódó tárgyszavak:
2308. kérdés Aláírók ajánlattevő oldalán
Eltérhet-e a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződést aláíró személye az ajánlatot aláíróétól? Az ajánlatot csak olyan személy írhatja alá, aki egyben a szerződés megkötésére is jogosult?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2309. kérdés Ajánlat hibáinak kiigazítása
Mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatban az ajánlattevő hibakiigazításokat eszközölhet, ugyanakkor abban nem lehet törlés, közbeiktatás vagy átírás? Nem ellentmondásos ez?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2310. kérdés Kiírás eltúlzott technikai feltételekkel
Arra a kérdésre, hogy egy adott pályázat teljesítéséhez miért van szükség a dokumentáció szerinti berendezésre, megfelelő-e az a válasz, hogy az ajánlatkérőnek a megjelölt berendezések megléte szükséges a munkák elvégzéséhez? Egyrészt: a követelmény véleményünk szerint túlzott és szükségtelen szakmailag, másrészt: a munkát nem az ajánlatkérő végzi el, és az más berendezéssel is elvégezhető a beszerzés tárgyára figyelemmel, mely más berendezés az ajánlattevő rendelkezésére áll. Élhetünk-e jogorvoslattal a fenti eljárás(ok) miatt?
2311. kérdés Igazolás alvállalkozó nyilatkozatával
Az, hogy a kiírás szerinti gép rendelkezésünkre áll, igazolható-e 10 százalék alatti alvállalkozó nyilatkozatával?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2312. kérdés Magánszemély erőforrás-igazolásai
Egy eljárásban hogyan tudja az erőforrást nyújtó szervezet igazolni alkalmasságát, illetve azt, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá akkor, ha magánszemély?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2313. kérdés Írásbeli összegzés javítása
Az írásbeli összegzést mikor és milyen módon lehet javítani?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2314. kérdés Önkormányzat biztosításainak "közbeszereztetése"
Önkormányzatként a biztosításainkat is közbeszerezni kell-e, ha elérik a 8 millió forintos értékhatárt még évente is azok biztosítási összegek, amelyeket most fizetünk?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2315. kérdés Igazolási kötelezettség köztartozásmentes adatbázisban szereplés esetén
Ha benne vagyunk a köztartozásmentes adatbázisban, be kell-e csatolnunk az együttes adóigazolást? Vagy az előbbi kiváltja azt?
2316. kérdés Közbeszerzési tanácsadó bevonása nemzeti rezsimben
A Kbt. 9. § (1) bekezdésében van az a mondat: "Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásba független hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni." Ez igaz arra az esetre is, amikor a becsült érték nem haladja meg a közösségi értékhatárt, tehát nemzeti eljárásrendben is?
2317. kérdés Saját közbeszerzési tanácsadó igénybevétele központosított közbeszerzésben
Tájékoztatott az ajánlatkérő, hogy a 168/2004. számú kormányrendelet 2008. január 1-je óta tartalmazza az elektronikus árlejtés szolgáltatást mint kiemelt terméket. A KSzF erre tekintettel folytatott le már másodízben központosított közbeszerzési eljárást e szolgáltatások beszerzésére. Tájékoztat továbbá, hogy a központosított közbeszerzésre kötelezett intézmények kötelesek a KSzF által kötött keretmegállapodások/keretszerződések alapján beszerezni a kiemelt termékeket. Saját hatáskörű beszerzés a hivatkozott kormányrendelet 7. § paragrafusában foglalt esetekben lehetséges. Akkor, ha van hivatalos közbeszerzési tanácsadóm, és a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozom, nem vehetem igénybe a tanács­adóm elektronikus közbeszerzési szolgáltatását?
2318. kérdés Fedezetkezelés az építési beruházásoknál
Kérem, foglalják össze röviden, mit jelent a "fedezetkezelés" építési beruházások esetében?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2319. kérdés Eljárás az eredményhirdetésről szóló tájékoztatás KÉ-ből kimaradása esetén
Mi a teendő abban az esetben, ha egy lezárult eljárásunk tekintetében a "Tájékoztató az eredményhirdetésről" nem található a Közbeszerzési Értesítőben, viszont a "Tájékoztató a szerződés teljesítéséről" című hirdetményben meg kell jelölni az eredményhirdetést tartalmazó hirdetményt és közzétételének napját? (Bizonyítani tudjuk, hogy a lebonyolító 2009. 02. 06-án feladta a hirdetményt.)
Kapcsolódó tárgyszavak:
2320. kérdés Felhatalmazó nyilatkozat alkalmazása 2009-ben indult eljárásban
A Kbt. 99. §-ának (1) bekezdése a következők szerint változott 2010. január 1-jétől: eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) - 91. § - kell írásban megkötni az ajánlati felhívás, a dokumentáció, a dokumentáció részeként kiadott szerződéstervezet, valamint az ajánlat tartalmának megfelelően. A szerződésnek tartalmaznia kell - az eljárás során alkalmazott bírálati szempontra tekintettel - a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek, valamint a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő esetében a 305. § (4) bekezdése szerinti feltételek teljesülésének esetére az ajánlatkérő részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát. E beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó felhatalmazó nyilatkozatot a 2009-ben indult közbeszerzési eljárás tekintetében is alkalmazni kell?
Kapcsolódó tárgyszavak:
2321. kérdés Inkasszó az ajánlatkérő bankszámlájára
Ajánlattétel után, tendernyertesként szerződés keretében már egy éve szállítunk egy kórháznak egészségügyi termékeket. A válság hatására az ajánlatkérő egy ideje nem fizeti ki számláinkat. A ki nem fizetett, lejárt számlák összesen már meghaladják a 3,6 millió forintot, egyes számlák 180 napon túl késedelmesek. Van-e jogalapja annak, hogy a kórház bankjához beszedési megbízást (inkasszó) nyújtsunk be a lejárt, ki nem fizetett számláink összegéről? (A megkötött szerződésben erre vonatkozó rendelkezés nincs, a szerződés, csak késedelmi kamat felszámítását engedi meg részünkre. A szerződést 2009 szeptemberében kötöttük meg.)
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2322. kérdés Szerződések ellenjegyzéséről ismételten
Önök a "2235. Építőipari kivitelezésre kötött szerződések ellenjegyzése" kérdésben az alábbiakat írják: "Az építőipari kiviteli tevékenységről szóló 191/2009. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben jogtanácsosi vagy ügyvédi ellenjegyzés szükséges az építési szerződéshez... A hivatkozott jogszabályhely szerint 90 millió forint vagy a fölötti értéket képviselő, nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződés teljesítése során fedezetkezelőnek kell közreműködnie, és az ilyen szerződést jogtanácsosnak vagy ügyvédnek kell ellenjegyeznie." A hivatkozott Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy a szerződésnek "a 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben ügyvéd vagy jogtanácsos általi ellenjegyzése szükséges", azaz a Kbt. hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó építési beruházás esetén. Én úgy értelmeztem, hogy sem a 3. § (2) bekezdése, sem más rendelkezés nem mondja ki, hogy a nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződést ügyvédnek vagy jogtanácsosnak kell ellenjegyeznie, és azt sem mondja ki, hogy az ilyen fedezetkezeléssel érintett szerződést így kéne ellenjegyezni. Melyik értelmezés a helyes? Kérem a jogszabályi hivatkozások pontos megjelölése mellett szíveskedjenek megjelölni, hogy miért lenne alaki hibás az a nem közbeszerzési eljárás alapján kötött építési-kivitelezési szerződés, amelyen nem szerepel ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzés?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére