154. Közbeszerzési Levelek / 2013. január 9.
TARTALOM

Közszolgáltató ajánlatkérő közösségi értékhatárt meghaladó értékű szolgáltatás megrendelésére irányuló eljárásában egyetlen ajánlat érkezett, amely a bontás előtt ismertetett rendelkezésre álló anyagi fedezet mértékére tekintettel nem megfelelő, így az eljárás eredménytelen lesz. Az ajánlat egyebekben jelentős hiánypótlásra is szorulna. Szükséges-e az eredménytelenség megállapítása előtt a hiánypótlási felhívás kiküldése is, tekintettel arra, hogy a hiánytalan ajánlat sem tenné eredményessé az eljárást?

Egy eljárás során az ajánlatkérő a beszerzendő mennyiséget a legalacsonyabb mennyiség (alapmennyiség) és az ettől való eltérés százalékos mértékének (opció) megadásával határozta meg. A szerződés határozott időre szólt. Jól gondolom-e, hogy az ajánlatkérőnek a szerződés hatálya alatt kötelessége lehívni az alapmennyiséget, és lehetősége van ezenkívül az opcionális mennyiség lehívására, az ajánlattevő pedig köteles az opcióval növelt teljes mennyiséget teljesíteni, ha azt az ajánlatkérő megrendelte? Ha valamelyik fél a fent leírtakat nem képes teljesíteni, a szerződés módosítását kell kezdeményeznie – a Kbt. figyelembe­­vételével, különben a másik fél joggal fordulhat jogorvoslatért?

Referenciaigazolás kiadásával kapcsolatban szeretném a segítségüket kérni. Egy adott cégnek kell-e kiadnia referenciaigazolást abban az esetben, ha azt a referenciát kérő egy olyan közbeszerzési eljáráshoz használja fel, amit az adott cég (azaz a referenciát kiadó) ír ki?

Indulhat-e kórházunk egy másik kórház által kiírt gyógyszertenderen?

Egy ajánlattevő sorozatosan más gazdasági szereplővel igazol referenciát, kiszorítva ezzel a "saját referenciás" pályázókat. Megteheti ezt?

Az ajánlattevő olyan jelentkező pályázatát hirdette ki nyertesnek, amelynek tevékenységi körében nem szerepel olyan tevékenység, ami kapcsolódott volna a beszerzés tárgyához. Jogszerű ez?

Nyomdai beszerzésnél jogszerű-e az a kikötés, miszerint az ajánlattevő az ajánlattételi határidőtől kezdve 60 napig kötve van az ajánlatához?

Indulhatunk-e közös ajánlattevőként egy olyan céggel, melynek 100 százalékos tulajdonosai vagyunk? Lehet-e ez a cég alvállalkozó, illetve önállóan ajánlattevő abban az eljárásban, ahol mi is ajánlatot teszünk? Lehet a saját alvállalkozónk, erőforrásunk?

Szolgáltatás megrendelése tárgyú eljárásban előírhatom-e érvényességi szempontként, hogy az ajánlattevő vállalja azt, hogy ha nyer, a jelenlegi szolgáltató cég – az ő beleegyezésével – néhány szakemberét "átvegye"? (Indoklásként azt hozzuk fel, hogy speciális, sokrétű, helyismeretet igénylő feladat ellátásáról van szó, és ezek a szakemberek évek óta látják el ezt a munkát. Tehát nem biztos, hogy az alkalmassági feltételként szakemberek előírásával és helyszíni konzultációval biztosítható lenne a megfelelő ajánlatadás és teljesítés. Természetesen szerződésben biztosítanánk azt, hogy a munkavállalókat semmilyen hátrány ne érje, és olyan feltételekkel dolgozhassanak, mint eddig.)

Hiánypótoltatható-e az aláírás? Ehhez kapcsolódva kérdezzük, hogy mi a teendő akkor, ha az ajánlattevő képviselője aláírta az ajánlatot, de a hiánypótlás idején külföldön tartózkodik? Megtehető, hogy más cégjegyzésre jogosultak írják alá a hiánypótlást?

Megtámadhatom-e a kiírást akkor, ha a megtámadáskor már tudom, hogy az adott eljárásban nem teszek majd ajánlatot?

A kiírásban az ajánlattevő angolul adta meg egy nyomtató paramétereit. Az eljárás nyelve magyar. Megadható a dokumentáció egy része más nyelven?

A közbeszerzési műszaki leírásnak el kell különülnie fizikálisan a dokumentációtól?

Kötelező-e az ajánlatkérőnek dokumentációt készítenie? Elindulhatok-e a tenderen, ha nem veszem át a dokumentációt?

Az ajánlattevők általában megengedik, hogy a szerződéstervezetre észrevételt tegyünk, azonban minden esetben a tervezet szerinti tartalommal kötjük meg a szerződést. A Ptk. szerint a szerződés egy kétoldalú jogügylet. Feloldható ez az ellentmondás?

A szerződéstervezetben az ajánlatkérő irreálisan magas kötbérmértéket határozott meg, és nem vette figyelembe az arra vonatkozó korrekciós kérelmünket. Mit lehet ilyenkor tenni? Induljunk a tenderen, ha nyerünk, kössük meg a szerződést, és utána támadjuk meg a kötbérmértéket a bíróságon? Előzetesen támadhatjuk valahol?

A szerződés jogszabályba ütköző rendelkezéseket tartalmaz, így részben semmis. A szerződésben az szerepel, hogy az az érvénytelen rendelkezések nélkül is életben marad. Ha a semmis rendelkezések miatt ennek ellenére megtámadjuk a szerződést, mi lesz a teljesítés további sorsa, mennyiben érinti ez az eljárás a teljesítést? A szerződést bíróságon vagy a Közbeszerzési Hatóság előtt támadhatjuk?

Az ajánlattevő bejelentette, hogy a továbbiakban nem képes a szerződés teljesítésére. Ajánlatkérőként jogosult vagyok-e arra, hogy a fennmaradó részre közbeszerzési eljárás mellőzésével szerződjek egy másik szolgáltatóval?

Milyen következményekkel jár a szerződés szerinti kötbérfizetésen kívül az, ha egy bizonyos rész teljesítését követően a továbbiakban már nem tudom teljesíteni a szerződést? (Nem azért, mert kizáró ok hatálya alá kerültem.)

Jogorvoslati eljárásban van-e lehetőség a jogorvoslati kérelem hiányainak pótlására?

Uniós rezsimben, nyílt eljárásban meghatározható-e az ajánlattételi határidő 15 napban úgy, hogy abba egy hétvége és egy négynapos ünnep is beleesik?

Az ajánlattevő nyílt eljárást írt ki, majd annak lefolytatása után az ár és a műszaki szempontok vonatkozásában tárgyalni akart. Megtehette ezt?

Kétszakaszos eljárás esetén a közbeszerzési eljárást lezáró döntést követően iratbetekintést kértünk a nyertes ajánlattevő ajánlatába. A részvételi jelentkezés iratanyagába az ajánlatkérő az iratbetekintést nem tette lehetővé. Helyesen járt el az ajánlatkérő? Az eljárást lezáró döntést követően csak az ajánlattételi szakaszt lehet érdemben vizsgálni?

Saját eljárás esetén megállapítható-e, hogy maga az eljárásrend jogsértő? Ki állapítja meg és milyen szempontok szerint? Vannak eljárásrendminták valahol?

Honnan tudom meg, hogy az ajánlatkérő saját eljárásrendet alkalmaz? Mi volt a jogalkotó szándéka ennek a bevezetésével?

A Kbt. 56. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti kizáró ok vonatkozásában hol találom meg azt, hogy mi minősül rendezett munkaügyi kapcsolatnak?