173. Közbeszerzési Levelek / 2014. augusztus 13.
TARTALOM

Ha a szolgáltatást külföldön kell teljesíteni, alkalmazhatom a Kbt. szabályait ajánlatkérőként?

A jelenleg hatályos szabályozás alapján kell fizetni a dokumentációért?

Az ajánlat egy részéről lemaradt a cégjegyzésre jogosultak aláírása. Pótolható hiánypótlási eljárásban?

Mely esetben írhatja elő az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevő közölje a tejesítésben részt vevő személyek nevét és képzettségét?

Szükséges-e nyilatkoznom arról, hogy nem veszek igénybe kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót, ha egyértelművé tettem ajánlatomban, hogy nem kívánok alvállalkozót igénybe venni?

Lehet-e gyártói tanúsítvány alkalmassági követelmény? Mindez az adott termékre vonatkozik, nem a gyártóra. Ha pedig lehet alkalmassági követelmény, akkor be kell-e vonnom az eljárásba mint alvállalkozót, vagy kell-e definiálnom erőforrást nyújtó szervezetként a tanúsítvány kiállítóját?

A folyamatban lévő változásbejegyzési eljárásra vonatkozó adatokat – azaz azt, hogy mire irányul a változásbejegyzés iránti kérelem – a cégkivonat tartalmazza. Ehhez képest miért van szükség a változásbejegyzési kérelem és az elektronikus tértivevény csatolására?

A meghatalmazott személynek aláírásmintája nincs, csak annak, aki a cégjegyzésre jogosult. Az ajánlatkérő mégis kéri, hogy ha meghatalmazott írja alá az ajánlatot, a meghatalmazásnak az aláírásmintát tartalmaznia kell. Mi ennek az oka?

A 310/2011. kormányrendelet 15. § (3) bekezdésének a) pontjához készült kommentár szerint a jogelőd referenciájának jogszerű felhasználását az ajánlatkérő ellenőrzi. Hogyan fogadhatja el az ajánlatkérő a jogelőd referenciáit? Gondolom, formaváltás és egyesülés esetén egy az egyben, de szétválás esetén mi a megoldás?

Hulladékszállítási szolgáltatás nyílt eljárása során az egyik bírálati részszempont a hulladékgyűjtő edények egyszeri ürítési díja. A díjat a dokumentáció előírásai szerint nettó forintban, egész számmal kell megadni, az ajánlattevő azonban az ajánlatában a díjat nem egész számmal adta meg. Megítélésünk szerint ez nem hiánypótolható, hiszen bírálati részszempontot érintene a hiánypótlás. Ugyanakkor ilyen és hasonló esetben, amikor hiánypótlással sem orvosolható az ajánlat hibája, kötelező-e felszólítani hiánypótlásra az ajánlattevőt, ha más hiányosságai is vannak, vagy hiánypótlás nélkül érvényteleníthető az ajánlat?

Eltérhet-e az ajánlatkérő a hiánypótlás biztosítása során a Kbt. rendelkezéseitől?

A műszaki leírásból azt látjuk, hogy a beszerzés tárgya megvalósíthatatlan, ha a leírás alapján kell azt létrehozni. Mit tehetünk?

A kiírás szerint a konzorciumi szerződésben rendelkezni kell arról is, hogy a közös ajánlattevők nyertességük esetén a szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség teljesítéséért készfizető kezesként vállalnak felelősséget. Ez mit jelent? (Az egyetemleges felelősség valóban követelmény a konzorciumnál, de ezzel a meghatározással még nem találkoztunk eddig.)

100 százalékban helyi önkormányzat tulajdonában álló cég indulhat-e közbeszerzési eljárásban?

A bírálati részszempontra tett előírás (nevezetesen hogy egész számmal kell azt megadni) az ajánlatkérő által előírt formai követelménynek minősül-e? Ilyen esetben nem lehetne érvényteleníteni az ajánlatot a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pont második fordulata alapján?

Az ajánlatkérő által megállapított becsült érték nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, emiatt közbeszerzésen kívül kér több árajánlatot – a szerződéses feltételek ismertetésével együtt. Hogyan kell eljárnom, ha a beérkezett ajánlatok közül legalább az egyik értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt? Véleményem szerint vagy be kell bizonyítania az ajánlatkérőnek az értékhatárt meghaladó ajánlatot adókról, hogy az ajánlatuk az általában kért vagy kínált áraknál irreálisan magasabb árakat tartalmaz (amit az ajánlatkérőnek nem kell figyelembe vennie a becsült érték meghatározásakor), vagy közbeszerzési eljárást kell lebonyolítania akkor is, ha van az értékhatárt el nem érő ajánlata is. Jól gondolom?

Milyen mélységig kell indokolnom, ha gyorsított eljárást szeretnék alkalmazni?

Milyen kötelezettségei vannak az ajánlatkérőnek az ismétlődő jellegű közbeszerzésre kiírt pályázatok vonatkozásában?

Milyen közbeszerzési eljárás az, melynek megnevezése: keretmegállapodás egy ajánlattevővel?

Szükséges-e hirdetményt közzétenni a keretmegállapodásos eljárásban, ha nem volt újraversenyeztetés?

A Kbt. alapján van-e lehetőség – keretmeg­állapodásos eljárás első részén kívüli eljárásban – keretszerződést kötni?

Mit tegyünk, ha az ajánlatkérő kifogástalan teljesítés esetén nem adja ki a teljesítésigazolást, és emiatt – a szerződés értelmében – nem állíthatjuk ki a számlát?