A Küt. hatálybalépésének hatása a közbeszerzésekre

Kérdés: Azt a tájékoztatást kaptuk egy ügyvédi irodától, hogy hatályba lépett a Küt., melynek következtében módosult a Kbt. Mivel nem látom a Küt. relevanciáját a közbeszerzési eljárások vonatkozásában, kérdezem, hogy milyen hatással van ez a zajló vagy tervezendő eljárásokra?
Részlet a válaszából: […] ...Hatóság tisztviselői (vezetői és a Hatóság Titkársága, a Közbeszerzési Döntőbizottság munkatársai és további alkalmazottai) vonatkozásában érdekes, hogy a továbbiakban már nem a Kttv., hanem a Küt. hatálya alá tartoznak, mely hatással van a besorolásukra, illetményük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.
Kapcsolódó címkék:    

Felmentés közbeszerzési kötelezettség alól a veszélyhelyzet miatt

Kérdés: Van-e egy közbeszerzés-köteles alapítványnak joga arra, hogy felmentést kérjen a vészhelyzet miatt a közbeszerzés hatálya alól?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzéseket érintő, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Tárgyalás lebonyolítása elektronikus formában

Kérdés: Milyen formában és milyen szabályokkal tudom elektronikusan lebonyolítani a tárgyalást az EKR vagy más segítségével? Kijelölhetek-e egy szolgáltatót, amelyet ajánlatkérőként használni fogok? Lehet-e gyakorolni, felvehetem-e a kapcsolatot a tárgyalás előtt a másik féllel? (Tehát praktikus dolgokat kérek, ami abban segít, hogy le tudjam bonyolítani a tárgyalást.)
Részlet a válaszából: […] ...eljárás elektronikus lefolytatásával kapcsolatban már az eljárást megelőzően tájékoztatni kell az ajánlattevőket. Mindezt az ajánlatkérő úgy is megteheti, hogy külön nyilatkozatban hozzájáruljon az ajánlattevő az elektronikus tárgyalás szabályaihoz. Erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Kapacitást biztosító által bevont szakemberek mint alvállalkozók

Kérdés: Az ajánlatkérő azt kéri tőlünk, hogy alvállalkozóként vonjuk be azokat a szakembereket, akik a kapacitást biztosító által kerülnek bevonásra. A szakemberek a kapacitást biztosító szervezet munkatársai. Meg kell ezt tennünk?
Részlet a válaszából: […] ...az alábbiak szerint:A Kbt. 3. §-ának 2. pontja alapján alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

EEKD kezelése kapacitást biztosító szervezet vonatkozásában

Kérdés: Uniós eljárásrendben a kapacitást biztosító szervezetnek elégséges-e az EEKD-t az EKR rendszerben kitölteni, vagy a szervezet által aláírva is szükséges az ajánlat részeként feltölteni?
Részlet a válaszából: […] ...Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben uniós eljárásrendben a kapacitást biztosító szervezetnek regisztráltnak kell lennie, amennyiben nem magánszemélyről van szó. A szervezetet az ajánlattevő kiválasztja a regisztrált felhasználók közül, így az Egységes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Üzleti titok indokolásának kérdései

Kérdés: Az üzleti titok indoklásában mit értünk "anyagi, technikai szellemi ráfordítások" alatt? Hányszor szólíthatom fel pontosításra az ajánlattevőt? Ha már eleve hiánypótlás keretében nyújtja be indokolását az ajánlattevő, amiben vannak fehér foltok, mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti titok indokolásában alapvető, hogy az ajánlatkérő azt igazolja, miért okoz aránytalan sérelmet számára üzleti tevékenysége szempontjából az, ha nyilvánosságra kerülne valamely adat.A Kbt. 44. §-ának (1) bekezdése alapján a gazdasági szereplő az ajánlatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Önéletrajz feltöltése részvételi szándék jelzésénél

Kérdés: Részvételi szándék jelzésénél szükséges az önéletrajzok feltöltése?
Részlet a válaszából: […] ...szakaszban az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése keretében a jelentkező köteles arról nyilatkozni, hogy megfelel-e az alkalmassági követelményeknek. Az esetek többségében az ajánlatkérő nem kér további információt, elegendőnek tekinti, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Egybeszámítás opció esetén

Kérdés: Ha van egy nagy értékű keretszerződésem hosszabbítási opcióval, ami mellett az ajánlatkérő szeretne egy hasonló tartalmú szerződést kötni – melynek lehetőségét a hirdetmény és a szerződés is kifejezetten kikötötte –, abban az esetben ezt egybe kell számítani a korábbi keretszerződéssel?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő.A Kbt. 16. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a 17-20. §-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

"Elmaradt tételek" kezelése

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...kérdések a közbeszerzésiszerződés-módosítás mélyebb elemzését igénylik, figyelemmel arra, hogy a probléma elsősorban ezt a jogintézményt érinti. Építési beruházás esetében alapvető kérdés az átalánydíj vagy tételes elszámolás, illetve az, hogy hogyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Megbízhatósági határozat nyilvánossága, megtámadhatósága

Kérdés: Öntisztázást követően megbízhatósági határozatot bocsátott ki a Közbeszerzési Hatóság, ahol a döntés nagy része gyakorlatilag üzleti titok tárgyát képezi, sőt a sikertelen kezdeményezésekről szóló határozatok nem is nyilvánosak. Milyen alapon húznak ki gyakorlatilag minden érdemi részt a döntésből, amikor az annak alapját képező gazdasági versenyhivatali határozat egy az egyben nyilvános? Azaz a kérdésem, hogy közérdekből nyilvános adat-e a megbízhatósági határozat, és amennyiben nem sikeres a kezdeményezés, az is közérdekből nyilvános adat-e? Egy igen vagy nem válasz is elég számomra, hiszen akkor a 43. § (3) bekezdése alkalmazható. Kérdésem az is, hogyan lehet kartellkizáró ok miatt kizárt gazdasági szereplőt visszaengedni, amikor az is egy hatósági határozat? Megtámadhatom-e a határozatot?
Részlet a válaszából: […] ...A Kbt. 43. §-ának (3) bekezdése ugyanakkor ebben az esetben nem releváns, hiszen az EKR-ben történő közzétételi kötelezettség eljáráshoz kötött, ahol az ajánlatkérő köteles adatokat közzétenni, míg a megbízhatósági határozatot, vagy annak sikertelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.
1
110
111
112
558