Találati lista:
151. cikk / 544 Egybeszámítási kérdések a DKÜ rendeletben
Kérdés: A DKÜ – egybeszámítási szabályok nélküli kormányrendelet – nem ad túlzott szabadságot az ajánlatkérőknek? Korábban másként szólt ez a rendelkezés. Lehet, hogy a korábbi megfogalmazás helyesebb volt?
152. cikk / 544 Határidőben teljesített eljárási cselekmény az EKR-ben
Kérdés: Elegendő-e egy eljárási cselekményt megkezdenem az EKR-ben ahhoz, hogy az határidőben megtörténtnek minősüljön?
153. cikk / 544 Objektív indokolás a közbeszerzésben
Kérdés: Mi minősül objektívnek a közbeszerzésben? Mi az értelmezés alapja, ha objektív tényekre kell alapoznom az indokolásomat? (Például ha az ár alacsonynak tűnhet.)
154. cikk / 544 Későbbi csatlakozás lehetősége keretmegállapodáshoz
Kérdés: Egy előadáson hallottuk, hogy az Európai Bíróság döntése értelmében a keretmegállapodásos eljárások esetében a csatlakozó szervezetek a későbbiekben már nem csatlakozhatnak, sőt már az eljárás megkezdésekor meg kell adni, milyen értékben kívánnak beszerezni például egy központi beszerző szervezet keretmegállapodásából. (Az ügy számát nem ismerjük, de ez alapján talán beazonosítható.)
155. cikk / 544 Műszakiegyenértékűség-szabály alkalmazása többrészes eljárásban
Kérdés: Az ún. 75%-os, műszakiegyenértékűség-szabály többrészes eljárás esetében alkalmazható úgy, hogy összességében az adott közbeszerzés értékének 75%-át elérje, de az egyes részek vonatkozásában más és más legyen? Lehet-e úgy alkalmazni, hogy a 75%-ot esetenként meghaladja, esetenként pedig nem, de az átlag 75% vagy kevesebb legyen?
156. cikk / 544 Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén
Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
157. cikk / 544 Független akkreditált szaktanácsadó vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége
Kérdés: Független akkreditált szaktanácsadó vagyok. Az egyik ügyfelem felhívott vagyonnyilatkozat-tételre, melynek hiányában a megbízási szerződésünket megszünteti. Valóban köteles vagyok megadni a nyilatkozatot? (Nem vagyok közszolgálatban álló személy, így értelmezésem szerint erre nem vagyok kötelezhető.)
158. cikk / 544 Ajánlattétel egyedüli ajánlattevőként konzorciumi indulást követően
Kérdés: Annak ellenére, hogy az előzményi eljárásban konzorciumként tett ajánlatot egy ajánlattevő, a hirdetmény nélküli eljárásban egyedüli ajánlattevőként jelent meg. Ez jogszerű?
159. cikk / 544 Kivételi kör tervezői szolgáltatásnál
Kérdés: Tervezői kiválasztás kapcsán nem egyértelmű számunkra a Kbt. 111. §-ának r) és s) pontja. A "(...) kizárólag akkor (...)" rész bizonytalanít el. Mit takar ez valójában, és hogyan kell értelmezni?
160. cikk / 544 EKR mellőzése
Kérdés: Ha nem nyújtható be az EKR-ben a terv, mert nagy terjedelmű, abban az esetben ez teljesen kimaradhat az EKR-ből? Azaz lehet-e ez a körülmény alapja annak, hogy az ajánlatkérő nem az EKR-ben folytatja le az eljárást?
