Számítási hiba javításának módja

Kérdés: Milyen sorrendben és kinek kell végül a számítási hibát javítania? A Kbt. és az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet egymásnak ellentmond. Értelmezésem szerint az ajánlattevőnek kellene javítania a számítási hibát, hiszen az EKR-ben az ajánlatkérő nem javíthat az ajánlatban. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. a törvény 198. §-ának (1) bekezdése szerinti felhatalmazó rendelkezése alapján. Ettől azonban az ellentét még zavaró, és értelmezési problémát okoz. Ezt javítja a jogalkotó azzal, hogy 2019. április 1-jétől új szabályokat vezet be, melyek a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Közbenső döntés "kezelése"

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdésére felhívó közbenső döntést ki kell küldeni? Ha igen, akkor az ellen már lehet eljárást kezdeményezni, hogy az ajánlattevő ne csússzon le róla, hiszen az összegezés sokkal később is lehet? Abban az ajánlatkérő csak megismétli a közbenső döntés eredményét?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ajánlattevő ismerje az eljárás valódi eredményét, szükséges, hogy a végleges összegezés rendelkezésre álljon. Az egységes jogértelmezés érdekében teszi egyértelművé a Kbt. 148. §-ának (6) bekezdésében a jogalkotó, hogy az ajánlatkérő 69. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Nemzeti elbánás szabályának értelmezése

Kérdés: Egy referencia kapcsán kapacitást kell igénybe vennünk közbeszerzési eljáráshoz. Az EU, valamint a WTO listái irányadóak a nemzeti elbánás biztosítása kapcsán. Jól értelmezzük, hogy kapacitásnyújtó szervezet is csak ezekből az országokból származhat (itt van bejegyezve a cég)?
Részlet a válaszából: […] ...megkötést a Kbt. nem tartalmaz. A nemzeti elbánást csak gazdasági szereplők és áruk számára szükséges nyújtani, ami valóban felvetheti annak lehetőségét, hogy akár a kapacitást biztosító szervezetet is kizárhatja emiatt az ajánlatkérő. Azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] ...hazai jogorvoslati gyakorlat mellett az Európai Unió Bíróságának gyakorlata ad megfelelő iránymutatást a hiánypótlási szabályok értelmezésében. Tekintettel arra, hogy az irányelvi szabályok igen szűkszavúan fogalmaznak, valójában ezek a döntések azok, melyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Formai követelmények nemteljesítésének hatása az ajánlat érvényességére

Kérdés: Jól értjük, hogy a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján formai követelmények nemteljesítése nem okozhatja az ajánlat érvénytelenségét, ellenben a Kbt. 98. § (2) bekezdésének a) pontja eredménytelen eljárást követően kizárja egy esetleges második, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásból azokat az ajánlattevőket, akik az első eljárásban nem felelnek meg a formai követelményeknek? Nincs ellentmondás abban, hogy az első előírás gyakorlatilag komolytalanná teszi a formai követelményeket, a második viszont döntő fontosságú tényezőként veszi figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott feltételeknek, kivéve, ha a formai követelményeket nem teljesítette az ajánlattevő, részvételre jelentkező.Kétféle értelmezése lehet a hiánypótlás biztosításának: vagy az előző eljárás során kellett bekövetkeznie, vagy a két eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Üzleti titokra vonatkozó szabály változásának hatása a közbeszerzésekre

Kérdés: Változik az üzleti titok szabálya a Ptk.-ban. Milyen hatással van ez a közbeszerzésben alkalmazott üzleti titok fogalmára, hiszen ezzel gyakorlatilag törlődik a Kbt.-ben található hivatkozás?
Részlet a válaszából: […] ...nem azonos a védelmi beszerzésekben alkalmazandó minősített adat fogalmával, attól el kell határolni. Ez a védettismeret-értelmezés csak és kizárólag a know-how-ra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Kbt. 104. § (3) bekezdésének értelmezése

Kérdés: Mit jelent a Kbt. 104. §-ának (3) bekezdése, milyen eltérő beszerzési módra utal?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a keretmegállapodásos eljárás második részének megvalósítása során, többrészes keretmegállapodásos eljárásban merül fel az alábbiak szerint.A Kbt. 104. §-ának (3) bekezdése alapján az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő megjelöli, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Becsült érték meghatározásának értelmezése áfaszempontból

Kérdés: Amennyiben nettó árat kell megadni, de az ajánlatkérő áfa nélküli becsült értéket számol, jól gondolom, hogy a kettő nem feltétlenül ugyanaz?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szerint becsült érték alatt az áfa nélküli teljes ellenszolgáltatást értjük az alábbiak szerint.A közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

"Egyéb tájékoztatás" eljárási cselekmény értelmezése, joghatása

Kérdés: Felkerült a felületre egy olyan eljárási cselekmény, melynek megjelölése "Egyéb tájékoztatás". Ezt a meghatározást nem látom a jogszabályban. Milyen joghatása lehet ennek az eljárási cselekménynek?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatás kérése és az előzetes vitarendezés kezdeményezése mellett valóban megjelent egy olyan eljárási cselekmény az EKR-ben, melyet az ajánlattevő kezdeményezhet, és ún. "Egyéb tájékoztatás"-nak jelöli az EKR. Mivel hasonló eljárási cselekmény nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Kapacitást biztosító szervezet bevonása keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban milyen módon kell bevonni a kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet a válaszából: […] ...vonnia, vagy bevonását jogszerűen mellőzte.Határozatában a Döntőbizottság egyértelműen rögzíti, "hogy nem elfogadható azon jogértelmezés, mely szerint a keretmegállapodásos eljárás második részében kötött esetlegesen több szerződés teljesítése során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.
1
…
15
16
17
…
53