Becsült érték meghatározásának mellőzése DBR-ben

Kérdés: Dinamikus beszerzési bendszer alkalmazása esetében megtehetem-e, hogy nem határozok meg becsült értéket?
Részlet a válaszából: […] A kérdést vélhetően azért teszi fel a kérdező, mert maga a dinamikus beszerzési rendszer nem közbeszerzési eljárás, csak keretrendszer, amelybe jelentkezhetnek a gazdasági szereplők a részvételi jelentkezés szakaszában. A keretmegállapodásos eljárás és a DBR esetében is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.
Kapcsolódó címkék:      

Későbbi csatlakozás lehetősége keretmegállapodáshoz

Kérdés: Egy előadáson hallottuk, hogy az Európai Bíróság döntése értelmében a keretmegállapodásos eljárások esetében a csatlakozó szervezetek a későbbiekben már nem csatlakozhatnak, sőt már az eljárás megkezdésekor meg kell adni, milyen értékben kívánnak beszerezni például egy központi beszerző szervezet keretmegállapodásából. (Az ügy számát nem ismerjük, de ez alapján talán beazonosítható.)
Részlet a válaszából: […] Az Európai Unió Bírósága valóban hozott egy igen meglepő döntést, mely komoly hatással lehet a későbbiekben az európai központi beszerző szervezetekre. A C-2016/17. számú döntés a Közbeszerzési Hatóság honlapján is elérhető.Lényege, hogy valamely ajánlatkérő szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.
Kapcsolódó címkék:          

Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] Gyakori a félreértés abban a tekintetben, hogy amennyiben a kapacitást biztosító szervezet magánszemély, úgy másként kell kezelni, mint a jogi személyt, hiszen magánszemély nem érthető a szervezet fogalma alatt.Mivel a kapacitást biztosító szervezet a teljesítésbe kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.
Kapcsolódó címkék:          

Valótlan adatrögzítés a regisztráció során

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, ha az ajánlattevő kkv-nak vallja magát az eljárás során, pedig biztosan nem az? Mivel az eljárásban ezt le kell nyilatkoznia, mindez nyomon követhető, és akár jogorvoslati eljárás is kezdeményezhető?
Részlet a válaszából: […] A kis- és középvállalati státuszról ma már az ajánlattevők az EKR felületén nyilatkoznak, nem pedig az eljárás során. Ennek van jelentősége, hiszen a szándékos vagy gondatlan hibás adatszolgáltatás eljárástól függetlenül történik.Az elektronikus közbeszerzés részletes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.
Kapcsolódó címkék:          

Szakemberek közötti átfedés kizárása

Kérdés: Kiegészítő tájékoztatást kértünk. Az ajánlatkérő válasza szerint nem lehetséges, hogy átfedés legyen a szakemberek között. Ez jogszerű? Mi a véleményük, mit tehet ebben az esetben az a gazdasági szereplő, aki nem az azonnali jogorvoslatot kívánja választani? Mivel érvelhet? (Több jogeset is ismert e témakörben.)
Részlet a válaszából: […] A szakemberek közötti átfedés az eljárás szakaszában véleményünk szerint versenykorlátozó, amennyiben megjelenik mint korlátozó feltétel az eljárást megindító felhívásban. Valóban több esetben is foglalkozott a kérdéssel a jogorvoslati fórum. Ennek azonban az volt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.
Kapcsolódó címkék:      

Szerződés tartalmának egyszerűsítése

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződést "karcsúsítani", amikor már egyértelmű, hogy nincs rá szükség, és a felek sem szeretnék a továbbiakban a teljesítést?
Részlet a válaszából: […] A szerződés "karcsúsítása" vélhetően azt jelenti, hogy a tartalmat közös megegyezéssel a felek szeretnék egyszerűsíteni, a feladatokat csökkenteni, összességében kisebb mértékű munkák végzésére átalakítani annak tartalmát (tárgyát).Ebben a témában irányadó az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.
Kapcsolódó címkék:          

Egységes közzététel

Kérdés: Jogszerű-e a többszöri módosítás egységes közzététele?
Részlet a válaszából: […] Mivel az egyes módosítások önálló eljárási cselekmények, hiszen azok felmerülésekor még az ajánlatkérő nem tudhatja, hogy következő módosítás is történik, így mindenképpen közzétételt igényelnek. Más esetben az ajánlatkérő bevárja a következő ötletét, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.
Kapcsolódó címkék:        

Elállási jog súlyos szerződésszegés esetén

Kérdés: A szerződéskötést követően kiderült, hogy ugyanaz az ajánlattevő egy másik szerződés teljesítése során súlyos szerződésszegést követett el azonos ajánlatkérőnél. A Kbt.-re hivatkozva elállhatunk a szerződéstől azonnali hatállyal, hivatkozva a korábbi szerződéssel kapcsolatos súlyos szerződésszegésre?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. elállási lehetőséget rögzít, amennyiben az ajánlatkérőnek az eljárás során jutott tudomására olyan kizáró ok, ami miatt korábban ki kellett volna az eljárás során zárnia az ajánlattevőket.A közbeszerzési törvény 143. §-ának (2) bekezdése alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.
Kapcsolódó címkék:  

EKR-ben nem szereplő nyilatkozatok benyújtása konzorciumban

Kérdés: Közös ajánlattevőként indulunk egy pályázaton, mi vagyunk a képviselők. Azt tudjuk, hogy az EKR-rendszerben létrehozott űrlapokat a benyújtónak kell kitölteni. Abban vagyunk bizonytalanok, hogy azokat a nyilatkozatokat, amelyek nincsenek fent az EKR-ben – fel kell tölteni –, azokat is csak a gazdasági szereplő képviselőjének (benyújtó) kell kitöltenie, ugyanúgy, mintha EKR-űrlap lenne, vagy azoknál egyértelműen meg kell jelölni a közös ajánlattevőket?
Részlet a válaszából: […] A közös ajánlattételre vonatkozó szabályok hallgatnak arról az esetről, amikor az egyes ajánlattevők saját jogon töltik fel adataikat az EKR-be, hiszen a Kbt. is eleve abból indul ki, hogy a közös ajánlattevők meghatalmazással járnak el, és teszik meg nyilatkozataikat.A Kbt. 35....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.
Kapcsolódó címkék:          

Műszakiegyenértékűség-szabály alkalmazása többrészes eljárásban

Kérdés: Az ún. 75%-os, műszakiegyenértékűség-szabály többrészes eljárás esetében alkalmazható úgy, hogy összességében az adott közbeszerzés értékének 75%-át elérje, de az egyes részek vonatkozásában más és más legyen? Lehet-e úgy alkalmazni, hogy a 75%-ot esetenként meghaladja, esetenként pedig nem, de az átlag 75% vagy kevesebb legyen?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett műszakiegyenértékűség-szabályt a Kbt. 65. §-ának (5) bekezdése részletezi. Több rész esetében a rendelkezés részletesen nem utal ugyan az alkalmazandó módszerre, de adott közbeszerzésre és beszerzési tárgyra utal, így feltételezzük, hogy a 75%-ot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.
Kapcsolódó címkék:        
1
…
45
46
47
…
97